TÖMPE LÁSZLÓ
Magyar Földrajzi Társaság Földrajztanári Szakosztály, tanar.elnok@foldrajzitarsasag.hu
Az informálódás körülményei
2020 szeptemberétől megkezdődött az oktatás az iskolákban a megújított Nemzeti alaptanterv alapján. November 30-tól az eddigi érettségiről szóló rendelet már nem érvényes, viszont az új, a módosított NAT-nak megfelelő érettségiről még nem tudni semmit. A nyár folyamán a Magyar Földrajzi Társaság Földrajztanári Szakosztálya az érettségi megújulása kapcsán készített egy felmérést a hazai földrajztanárok körében arról, hogy milyen érettségit is látnának szívesen.
Az online kérdőív kitöltésére a digitális távoktatás lezárulta után, de a 2020. évi nyári szabadságolások megkezdése előttől és egészen a 2020-21. tanév kezdetéig volt lehetőség. A kérdőív online formában volt kitölthető, összesen 62 kolléga válaszolt a kérdésekre (így reprezentatívnak nem tekinthető). A válaszadók 66,1%-a gimnáziumban, 4,8%-a gimnázium és technikum, vagy gimnázium és általános iskolában, míg a 19,4%-a technikumban (régi nevén szakgimnázium) dolgozik. A kitöltők 67,7%-ban állami, 25,8%-ban egyházi, 6,4%-ban egyéb fenntartású intézményben dolgozik.
A felmérés tapasztatai
A hazai földrajztanárok alapvetően megfelelőnek tartják a jelenleg működő földrajzérettségi rendszerét, azonban a már 15 éve bevezetett, begyakorlott rendszer mellé választhatóként hasznosnak tartanák és támogatnák egy a diákok részéről hosszabb felkészülési tevékenységet, vizsgálódást, kutatást igénylő projektalapú érettségi bevezetését is. A kérdések külön kitértek a középszintű és emelt szintű érettségi vizsgákra és azokon belül is a topográfiai, az írásbeli teszt és a szóbeli vizsgarész arányaira, módszereire és mélységére. Lássuk a részleteket!
A középszintű földrajzérettségi esetében a válaszadók relatív, de szignifikáns többsége (41,9%) gondolja úgy, hogy a jelenlegi érettségi rendszer kiegészítéseként a szóbeli rész helyett választható lehetőségként jó lenne bevezetni a projektérettségit. Sem maga a projekt, sem a rendszer nem idegen a középszintű érettségtől, hiszen több tantárgyból jelenleg is van ilyen. Azt jelenti, hogy egy előre (tavaszi vizsga esetén október-novemberben) kiadott tematikából választva egy komplex problémát kell közel fél éves munkával megoldani, bemutatni úgy, hogy készüljön belőle egy kisebb dolgozat (5–20 oldal), valamint a témát és az eredményeket a szóbeli vizsga során prezentáció formájában kell bemutatni. A témát a szakdolgozati kritériumoknak megfelelően több forrás felhasználásával, forrásmegjelöléssel, kérdőívekkel alátámasztva kell feldolgozni. A biológiából már évek óta jól vizsgázó rendszert egyre többen választják.
A válaszadók egynegyed része (25,8%) a jelenlegi érettségi rendszert megfelelőnek tartja földrajzból. Azonban jól látszik, hogy ennek ellenére a projektvizsgát – mint a tudásról való számadás egy módját – beépítenék az érettségibe, hiszen a válaszadók 19,4%-a a hagyományos szóbeli vizsga helyett kötelezően, míg a 17,7% az írásbeli és a szóbeli megtartása mellett kötelezően vezetné be a projektfeladatot is. Ezen felül 4,8% teljesen lecserélné a jelenlegi rendszert projektalapúra. Egyéb válaszokként is olyanok jelentek meg, amelyek valamilyen meg nem jelenített alternatív változatot támogatnának. Így azt lehet mondani, hogy az összes válaszadó 87%-a támogatná, ha újítás következne be a középszintű földrajzi érettségi rendszerében.
A középszintű földrajzérettségi jelenlegi írásbelijének mindkét részével elégedett a túlnyomó többség. A topográfiai részre vonatkozóan látható, hogy azok akik nem tartják megfelelőnek (42%) ellentétes véleményen vannak. Egynegyed részük (8,1%) kevéssé, míg háromnegyedük (33,9%) túl részletesnek tartja a kontúrtérképes feladatokat.
Ezen érettségi típus írásbeli tesztjeivel – amelyek a 2005. évi reformkor jelentek meg, hiszen előtte földrajzból kizárólag szóbeli vizsga volt – a válaszadók láthatóan még inkább elégedettek (70,5%). A nem egyértelműen elégedettek többsége pozitív elmozdulást lát az utóbbi évek kérdéstípusainak változásában, azonban még hangsúlyosabbnak szeretné látni bennük a kompetenciákat is előtérbe helyező feladatokat. Az érettségi ezen módjával teljesen elégedetlen egy igen csekély hányad, mindössze 3,3%. A középszintű szóbeli érettségi jelenlegi javasolt témaköreivel (78,7%), valamint értékelési rendszerével (78%) elégedettek a válaszadók.
A kérdések következő része a többség által támogatott projekt típusú feladatokkal volt kapcsolatos. A feladattípus megjelölésénél, mely esetében egyszerre többet is meg lehetett jelölni és egyéb válaszlehetőség is adható volt, a vizsgálat, megfigyelés (78,7%) és az adatelemzés (77%) kapta a legtöbb szavazatot. Némiképp lemaradva szerepelt a szakirodalom feldolgozása (44,3%) és a hipotézisen alapuló kísérlet (27,9%). Egyéb feladattípusokat is többet fogalmaztak meg a kollégák. Többen is írták az esettanulmányt mint lehetséges feladattípust, és megjelent a problémaelemzés és a véleménynyilvánítás is.
A projekt témakörének meghatározásánál – mely esetében szintén több válasz is adható volt – a többség (41%) öt előre meghatározott témakört javasol, de egy hajszálnyival lemaradva (39,3%) komplex feladatot (több témakör együttes feldolgozását) is javasolnak a kollégák. Láthatóan a szabadon választható témakör lehetőségét túl soknak (29,5%), a három előre meghatározott témakört túl kevésnek (21,3%) tartja a többség. A beadandó projektfeladat elvárt terjedelme esetében igen nagy a szórás. Ugyan a relatív többség (43,4%) tíz gépelt oldalt tart megfelelőnek (források és illusztrációk nélkül), azonban 33%-a az öt oldalt is elegendőnek tartja, míg a válaszadók 15%-a a tizenöt oldalt preferálja. Projektvizsga esetén egy prezentáció bemutatása a szóbelin szinte magától értetődő, a válaszadók 93,4%-a tartotta ezt fontosnak.
Az értékelési szempontokról is születtek vélemények. Az alábbi szempontokat lehetett bejelölni többszörös választással, valamint egyéb szempont megadása is lehetséges volt:
- a felvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása tudományos kontextusba helyezése (68,9%);
- a megfigyelés/vizsgálat/kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása (60,7%);
- a megfigyelés/vizsgálat/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése (80,3%);
- az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) (65,6%);
- nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága (60,7%);
- a munka céljának pontos megfogalmazása (67,2%);
- a megfigyelés/vizsgálat/kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése (55,7%);
- a tapasztalatok és a következtetések lényegre törő összefoglalása (93,4%).
Láthatóan mindegyik szempontot fontosnak tartják a kollégák, azonban kiemelkedő a tapasztalatok levonásának és a következtetések megfogalmazásának szempontja.
A kérdőív második része az emelt szintű földrajz érettségi vizsgával foglalkozott. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy az emelt szintű matúra jelenlegi formája megfelelő-e, vagy szükséges valamilyen szintű átalakítása. Úgy tűnik, hogy a kollégák a felvételiként is funkcionáló emelt szint esetén a vizsgát többnyire megfelelőnek tartják (35,5%). A válaszadók közel egynegyed része (24,2%) azonban itt is bevezetné, de inkább alternatív módon a projektfeladatot, vagy pedig (szintén 24,2%) egy kötelező gyakorlati feladattal (vizsgálattal/kísérlettel) egészítené ki a jelenlegi rendszert. A többi javaslat (kötelező projektvizsga, alternatív gyakorlati feladat) elenyésző ezen válaszok mellett.
A topográfia jelenlegi szintjét a túlnyomó többség (74,2%) megfelelőnek tartja.
Az emelt szintű földrajzérettségi írásbeli részének feladattípusai sem igényelnek változást a kollégák java része (93,5%) szerint.
Az emelt szintű szóbeli tételeinek jelenlegi értékelési szempontjai is megfelelőek a többség (85,2%) szerint. Az ettől eltérő választ adók többnyire az értékelési szempontok belső arányait változtatnák meg, a szempontokat viszont nem.
A kérdőív utolsó kérdése egy nyílt végű egyéb válaszokat és megjegyzéseket megfogalmazó részében két fontos dologra hívták fel a figyelmet a kollégák, amire mindenképpen oda kell figyelni az új érettségi követelményeinek kidolgozásánál. Az egyik, hogy a Nemzeti alaptanterv földrajzot érintő óraszámváltozása és a témakörök belső súlypontjának eltolódása miatt mindenképpen változtatni kell a témakörök arányain is, a regionális földrajzi részek súlytalanodását el kell érni. A másik inkább az érettségi lebonyolítására vonatkozó gondolat, hogy a projektfeladat bevezetése esetén, nyilván többletfeladattal terhelődnek a kollégák a jelenlegi érettségihez képest, ami mindenképpen csak anyagi többletjuttatás mellett vezethető be.
Összegzés
Összességében a megkérdezettek válaszai alapján elmondható tehát, hogy az alapvetően jól megkonsturált és az utóbbi időben az írásbeli feladattípusok némi módosításával korrigált földrajzérettségi szisztéma jól működik. A kollégák részéről erős igény támasztódott (87%) a földrajzban is a projekt típusú vizsgaformára, ezzel korszerűbbé téve az érettségi vizsgát. Ez egyben az idén kiadott NAT szellemiségével is teljes mértékben összhangba hozná a földrajz matúrát. Úgy tűnik, hogy az emelt szintű érettségi kevésbé igényel ilyen jellegű ráncfelvarrást. Ennek kapcsán mindenképpen kiemelendő, hogy egyeztetni szükséges a felsőoktatási intézményekkel is.
Kiemelt kép forrása
