Tanulmányok

Magyarországi városok légszennyezettségének értékelése 3.

Alföldi városok légszennyezettsége

PUSZTAI RÉKA ALEXANDRA

Maarif Általános Iskola és Gimnázium, reka.p.2@gmail.com

Szerkesztői megjegyzés: a tanulmány folytatása két korábbi, azonos című írásnak (link, link). Ezúttal három alföldi város légszennyezettségi vizsgálatának eredményeit tesszük közzé.

Debrecen légszennyezettségének változásai

Hajdú-Bihar megye székhelyének levegőminőségét automata és manuális mérőhálózat alapján is ellenőrzik. A város automata mintavételi pontjai a Hajnal utcában, a Kalotaszeg téren, valamint a Debreceni Egyetem Klinikai Központjánál találhatók. A Hajnal utcai, valamint a Klinika melletti mérőállomáson a benzol-koncentrációján kívül minden egyéb légszennyező részecske adatát rögzítik, valamint a Kalotaszeg téren kialakított mérőponton a levegő komplex analizálása történik, ezáltal könnyen nyomon követhetővé válik a SO2-, NO2-, NOx-, CO-, O3-, PM10-, PM2,5– és benzol-koncentráció változása. A RIV-mérőpontok adatai csak a SO2, a NO2 és az ülepedő por adataira korlátozódik, amelyek kiértékelése szintén statisztikai mutatók alapján történik.

2008-ban a település RIV-hálózatának mintavétele hét különböző helyen is megvalósult, azonban szervezési problémák miatt 2012. elején beszűntették a Dósa Nádor téri mérőpont működtetését. Az Észak-Alföld régióközpontjának levegőminőségi adatai 2008 és 2018 között minden általam vizsgálni kívánt légszennyező komponens vonatkozásában elérhető az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbázisában, ezáltal könnyen elemezhetővé vált a tízéves periódus alatt a város levegőminőségének változása. A 2015. év folyamán a benzol‑koncentráció évi átlagértékét az adathiány miatt nem tudtam meghatározni, azonban a tízéves periódus vonatkozásában megállapítható, hogy értékére a csökkenő trend jellemző. Mindemellett a benzol-koncentráció értékeinek elemzésekor az is kijelenthető, hogy a 2008–2018 közötti időszakban a 24 órás határértékátlépésére több évben is sor került, hiszen az automata mérőállomás által rögzített értéke 2008‑ban és 2009-ben is meghaladta a 10 µg/m3-es határértéket. Továbbá 2010-ben országos szinten a debreceni Kalotaszeg téren adminisztrálták a benzolszint legtöbb (6 db) egészségügyihatárérték-átlépését, azonban a későbbi évek folyamán a benzol kapcsán hasonló statisztikai mutatókat már nem tudtak felállítani. A tíz év során a többi levegőszennyező részecske koncentrációjának változására olykor a csökkenő, máskor a növekvő trend volt jellemző. A SO2-koncentráció elemzése során megállapítható, hogy az általam vizsgált időintervallumban az éves átlagértéke 7,4–3,5 µg/m3 között változott. 2013-tól kezdődően mennyiségére a csökkenő tendencia volt jellemző, amelynek értéke mindvégig az egészségügyi határérték alatt maradt. Az adatok kiértékelése során megfigyelhető, hogy a „fűtési” félévek átlagértékei a „nem fűtési” félévekhez viszonyítva magasabbnak adódtak, ami a szennyezőanyag döntően fűtési eredetét igazolja. 

Lakossági használatban lévő függőleges égéstermék-elvezetők (kémények) Debrecen területén a 2013.01.01. napjának állapota szerint (forrás: Levegőminőségi terv a légszennyezettség javítására Debrecen környéke zónacsoport területén 2014–2020, szerk.: Pusztai R.)

A CO koncentrációja kismértékben ingadozott, hiszen a kiértékelt periódus során az évi átlagértéke 389–600 µg/mközött változott. A szén-monoxid szennyezettség tekintetében megállapítható, hogy a tíz év alatt csak egyszer mértek a Kalotaszeg téren napi határérték túllépést, ezáltal a város CO szerinti levegőminősége mindvégig kiválónak volt mondható. Ezzel szemben az O3-szint rögzítése során több év folyamán is feljegyezték a légszennyező gáz határértéktúllépését. Az évenkénti határértékátlépések számából az is deklarálható, hogy 2008 és 2010 között nőtt, 2010-ben csökkent, majd 2011-ben és 2012-ben ismét növekedett az O3 egészségügyihatárérték-átlépéseinek éves száma. A későbbi években bár kedvezőbbé vált a város levegőjének O3-szennyezettsége, azonban 2012 után is még több alkalommal adminisztráltak egészségügyihatárérték-átlépéseket. Az ózon szintjének ingadozása során fontos figyelembe venni azt a tényt is, hogy az antropogén kibocsátások mellett az időjárás és a meteorológiai viszonyok is jelentősen befolyásolják a légszennyező részecske adott évi átlagos koncentrációját, emiatt szignifikánsabb eltérések is tapasztalhatók a melegebb és a hidegebb átlaghőmérsékletű évek adatainak összehasonlítása során.

További markánsabb különbségeket figyelhetünk meg a NO2 és a NOx koncentrációjának alakulásaival kapcsolatosan is. Mindkét légszennyező gáz koncentrációja növekvő, valamint az is megállapítható, hogy mindkét légszennyező részecskénél a legmagasabb átlagos évi koncentrációkat, valamint a legtöbb órás és éves határértékátlépést is a Hajnal utcában található mérőállomáson rögzítették. A légszennyező gázok közel kétszeres értékű mérési adatai a Hajnal utca infrastrukturális adottságaira vezethető vissza, mivel a kétszer kétsávos úton kialakított mérőpont közlekedési típusú monitorállomásnak tekinthető, amíg a Kalotaszeg téri, valamint a Klinikák melletti mérőpontok a város háttérszennyezettségének adminisztrálásához lettek létrehozva. 2009 és 2012 között megfigyelhető, hogy a négy év alatt a Klinikák környezetében jelentősen romlott a levegő NO2– és NOx-terheltségi szintje, ami a következő okokkal magyarázható. Egyrészt a mérőállomás közvetlen környezetében több éven át jelentős építkezési munkálatok zajlottak, a Gyermek Infektológia pavilonok közötti terület beépítésre került, ezáltal romlottak az átszellőzési viszonyok, valamint a Klinikán belül is jelentősen megnövekedett a gépjárműforgalom. A megváltozó körülmények a mérőállomás NO2 és NOx adatainak közel 30%-os emelkedését eredményezték, melynek értéke 2012 után mérséklődött. Hasonló összefüggés állítható fel a Klinikák állomásán a PM10-koncentráció változásával kapcsolatosan is, azonban fontos kiemelni azt a tényt, hogy a teljes város vonatkozásában 2008 és 2018 között a szállópor mennyisége csökkent. A legmagasabb PM10-koncentráció értékeket 2011-ben jegyezték fel, mely a kedvezőtlenebb meteorológiai körülményeknek és a városban zajló nagyobb volumenű beruházásoknak (villamos vonal építésének, csatornahálózat áthelyezésének és felújításának, újabb TESCO építkezés) volt köszönhető. Fentiekből adódóan a legtöbb tájékoztatási és riasztási küszöbértékátlépés is 2011-ben történt, hiszen az egymást követő két nap átlagkoncentrációja több alkalommal is meghaladta a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletében meghatározott küszöbértéket. 

Légszennyező anyagok koncentrációjának (µg/m3) alakulása Debrecenben éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)
SO2-, NO2-, NOx-, O3,PM10– és benzol-koncentráció (µg/m3) alakulása Debrecenben éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)
CO-koncentráció (µg/m3) alakulása Debrecenben éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)

Debrecenben az elmúlt 10 év során bekövetkező levegőminőségi változások kapcsán kijelenthető, hogy a település levegőterheltsége csak kis mértékben változott, így a légszennyező gázok arányában csak kisebb-nagyobb ingadozásokat tapasztalhatunk. Amíg 2008-ban és 2018-ban is a város NO2-, NOx-, PM10 és benzol-koncentrációja a levegőminőségi index szerint a „jó” kategóriába volt sorolható, addig a SO2 és a CO értékei mindvégig a „kiváló” levegőminőségi besorolásba estek. 

Kecskemét légszennyezettségének változásai

Az elmúlt tíz évre vonatkozóan Kecskemét levegőminőségéről csak csekély információ áll rendelkezésre, ami az alábbi okokkal magyarázható. A város levegőminőségét egy automata mérőállomás és RIV típusú állomásrendszer rögzíti. Az automata mérőállomás mintavételi pontját a belvárosban a Tóth László sétányon alakították ki, amíg a RIV-mérőpontok a Bányai Júlia Gimnázium mellett a Nyíri úton, a Halasi út 2. szám alatt található Zománc Zrt.-nél, valamint a Katona József téren található Szakközépiskolánál találhatók.

Légszennyezettséget mérő mintavételi pontok Kecskeméten 
(forrás: Kecskemét Levegőminőségi terve 2013)

A mérőpontok eltérő környezeti feltételekkel rendelkeznek, így elviekben a városban mért légszennyezettségi adatokból több városrész légszennyezettségi állapotáról is tájékozódhatunk, azonban a valóság mindezektől eltérő képet mutat. A településen a folyamatosan működő monitorállomást 2009. július 21-ben helyezték üzembe, azonban a mérőberendezés működése csak a NOx-, a NO2– és az O3-koncentráció mérésére terjedt ki, ezáltal a SO2-, a CO-, a benzol- és a PM10-részecskék értékeit nem tudta rögzíteni. 2011. május 4-én a nitrogén-oxidok mérésére szolgáló analizátor meghibásodott, valamint 2012. októbertől kezdődően a mérőműszer működését teljesen leállították. Ugyanebben az időben az O3-koncentrációt rögzítő analizátor is meghibásodott, melyet a javítást követően sem helyeztek ismét üzembe. A kezdeti években jelentkező problémákat követően az automata mérőállomáson még napjainkban is csak néhány légszennyező részecske koncentrációjának mérése valósul meg, ezáltal a város komplexebb levegőminőségi analízise a RIV mérőrendszer segítségével történik. A megyeszékhely levegőminőségi analízisében további nehézséget jelent, hogy az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbázisa 2008–2018 közötti időintervallumban számos légszennyező komponens vonatkozásában is hiányosnak tekinthető, amit a táblázat is egyértelműen mutat.

Légszennyező anyagok koncentrációinak (µg/m3) alakulása Kecskeméten éves átlagok alapján, 2008–2018 (Forrás: OLM, szerk: Pusztai R.)

Kecskeméten a tíz éves időintervallumban csak a NO2-koncentrációjának változását lehet évről-évre nyomon követni, valamint a PM10-, a NOx– és az O3-értékekkel kapcsolatosan csak egy általánosított trend állítható fel. 2015-től már a többi légszennyező komponens adatai is elérhetőek az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján, azáltal elemezhetővé és kiértékelhetővé válnak a többi komponens esetében is az elmúlt három év koncentráció változásai. 

A SO2-, a NO2-, a NOx-, a O3-, a PM10- és a benzol-koncentráció (µg/m3) alakulása Kecskeméten éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk: Pusztai R.)

A PM10-koncentráció alakulását 2010-től kezdődően tudjuk vizsgálni. Az adatok kiértékelése során megállapítható, hogy a PM10 átlagértékei a fűtési időszakokban magasabbak. A kezdetben mért 27,2 µg/m3 érték után a következő két évben a 10 mikrométernél kisebb részecskékből állószállópor mennyiségében jelentős emelkedést tapasztaltak, amely során 2011-ben 21 db, míg 2012-ben 12 db határértéktúllépést is adminisztráltak. 2013‑tól kezdődően a PM10-koncentráció értéke 25–30 µg/m3-i érték körül ingadozott, mely a jogszabályban meghatározott határértéknél alacsonyabb. Kecskemét városának 2013. évi Levegőminőségi terve alapján a „2010. évihez képest magas értékek oka feltehetően a 2011. évi igen aszályos időjárás, illetve a fűtési szezonban a növekvő arányú szilárd tüzelőanyag használat, tekintettel arra, hogy a PM10-koncentrációt befolyásoló ipari és közlekedési eredetű kibocsátások ezen időszakban gyakorlatilag nem növekedtek Kecskemét területén.” (forrás: Kecskemét Levegőminőségi terve, 2013). Mindezeken felül érdemes figyelembe venni azt a tényt is, hogy a település földrajzi adottságai miatt a régióban eleve magasabb a PM10 koncentrációjának alapértéke is.

Mindemellett az elmúlt tíz év során a város jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül, ami átformálta a város infrastrukturális fejlettségét és a közúthálózat térszerkezetét is. Az új beruházások és gazdasági vállalatok közel 8000 új munkahelyet teremtettek, amely során 2010-től kezdődően jelentősen növekedett a település közúthálózatának forgalma és a településen regisztrált gépjárművek száma is. „Kecskeméten a mobilitás fokozódása a forgalom jelentős növekedését eredményezte, melyet érzékletesen mutatnak a városban lefolytatott forgalomszámlálások is. Az adatok alapján 2011 és 2017 között 150 mérőpont esetében éves szinten közel 4%-kal növekedett a forgalom” (forrás: Hoyk – Kanalas, 2019).

Kecskeméten regisztrált gépjárművek számának alakulása, 2008–2018 (forrás: Hoyk–Kanalas 2019: Kecskemét levegőminőségének változása)
Kapacitáskihasználtság változás Kecskemét néhány bevezető útján, 2009–2017 (forrás: Hoyk–Kanalas 2019: Kecskemét levegőminőségének változása, szerk: Pusztai R.)

A gépjárműforgalom intenzív növekedésének eredményeképp a város légkörében mért NO2-szint is évről-évre növekvő tendenciájú, így a településen belül a legjobban szennyezett területeknek a forgalmas útszakaszok és a közúti csomópontok számítanak. Mindezeket az a tény is alátámasztja, hogy a „fűtési” és „nem fűtési” félévek átlagai alig térnek el egymástól, azáltal a város NO2-szennyezőanyag fő forrásának a közlekedés és az ipari tevékenység tekinthető. A település levegőminőségének helyzetét a lakossági fűtés során kibocsátott légszennyezők tovább rontják, ezáltal felerősítik a város kedvezőtlen levegőminőségét. Mivel a légszennyező anyagok jelenlétét és mennyiségét az időjárási helyzet erősen befolyásolja, a havi átlagos NO2-koncentrációk értékeiben is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. Megállapítható, hogy a tavaszi időszakok (április hónapok) átlagértékei alapján a NO2-koncentráció 2008–2018 között 57%-kal emelkedett. „Júliusban a növekedés mértéke a két év viszonylatában már 169%, míg októberben 197%. A tetemes koncentrációnövekedések mellett a leginkább lényeges az, hogy 2018 októberében a havi átlag 89,67 µg/m3, ami felülmúlja a 24 órás határértéket” (forrás: Hoyk – Kanalas, 2019). Határértéktúllépéseket a tíz éves periódus alatt az O3-koncentrációk mérése során is rögzítettek. A NO2-hoz hasonlóan a talajközeli O3koncentrációját is jelentős mértékben befolyásolja a közlekedés. 2017-ben országos szinten a legtöbb O3 egészségügyi határértékátlépését (80 db) a kecskeméti mérőállomáson jegyezték fel, azonban a vizsgált időintervallumban a legmagasabb átlagos évi koncentrációérték (77,49 µg/m3) 2013-ban adódott. 2014-től kezdődően az átlagos évi ózonszint is növekvő tendenciájú, melynek értéke csak 2017 után mérséklődött. A 21. század első éveiben a SO2-imisszió tartósan alacsony értékű és csökkenő tendenciájú volt, ezáltal a légszennyező részecske mérését 2008. január 1-jétől megszüntették. A manuális mérőállomáson 2015-től kezdték el ismét adminisztrálni a város levegőjének SO2-szintjét, aminek átlagértéke a korábbi évekhez hasonlóan jóval alacsonyabbnak adódott, mint a jogszabályban meghatározott éves határérték. A SO2méréséhez hasonlóan a CO-koncentrációt is csak 2015-től kezdőden rögzítik, aminek értekei az elmúlt három évben bár növekvő tendenciát mutatnak, mégis a mért koncentrációk a meghatározott egészségügyi határértéknek csak a 14–25%-át jelentik. 

CO-koncentráció (µg/m3) alakulása Kecskeméten éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk: Pusztai R.)

Fentieket figyelembe véve megállapítható hogy 2018-ban Kecskemét levegőminősége a SO2-, a NOx-, a CO- és a benzolkoncentráció értékei alapján a „kiváló”, amíg a NO2, a O3 és a PM10 szerint a „” levegőminőségi index kategóriába sorolható. 

Szeged légszennyezettségének változásai

A Dél-Alföld régió központjaként nyilvántartott nagyváros 2008 és 2018 közötti levegőminőségi adatainak időbeli változása egyes légszennyező komponensek tekintetében jelentős eltéréseket és kiugró értékeket is mutatott. Tíz év leforgása alatt a város levegőminősége bizonyos légszennyező anyagok tekintetében javuló tendenciájú volt, azonban némelyik levegőszennyező részecske jelenléte még napjainkban is jelentős problémákat okoz. 2008-ban a NO2 átlagos évi koncentráció adatai a „megfelelő”, a NOx és a PM10-részecskék átlagos évi előfordulása pedig a „szennyezett” levegőminőségi index kategóriába voltak sorolhatók. Ennél kedvezőbb képet mutat a SO2, a CO, a benzol- és az O3 kategorizált kiértékelése. Előbbi két gáz 2008-as átlagos évi koncentrációi a levegőminőségi index szerint a „kiváló”, amíg az utóbbi két részecske értékei a „jó” minősítési kategóriába tartoztak. Mindez a 2018-ban oly mértékben változott, hogy a NO2, a PM10, a PM2,5 és az O3-koncentráció értékei a „jó”, a SO2, NOx, benzol és CO-értékei a „kiváló” minőségi index kategóriába kerültek. A mért adatok kedvezőbb irányú változása nemcsak a város levegőjének javuló tendenciájának köszönhető, hanem a levegőminőség értékeinek rögzítésére szolgáló mérőpontok áthelyezésének is. 2011-ben Szeged automata mérőállomása az addigi Kossuth Lajos sgt. 89. szám helyett újonnan a Rózsa utcában került felállításra, melynek eredményeképp a megyeszékhely közlekedéséből származó kibocsátási adatok helyett a város háttérszennyezettségéről kapunk pontosabb információkat.

Szeged két mérőállomásának légszennyezettségi index szerinti értékelése 2011-ben (forrás: OLM, szerk: Pusztai R.)

A táblázat adatainak elemzéséből megállapítható, hogy a Szeged1 nevű mérőállomáson rögzített légszennyező komponensek értékei jóval kedvezőtlenebbek, mint a 2011.03.26‑tól még napjainkban is üzemelő Rózsa utcai mérőállomás adatai. Mindez a két mérőállomás lokális adottságaira, valamint eltérő infrastrukturális helyzetére vezethető vissza. Az egykori Szeged1 nevű mérőállomás az 5-ös főút (2-szer 2 sávos út) közlekedési csomópontjában volt felállítva, ahol a forgalmas útszakasz gépjárműforgalmából származó kibocsátása miatt a NO2, a NOx, a szállópor- és a benzol-koncentrációi is a városi háttérszennyezettségnél magasabb értékeknek adódtak. Fentiekkel áll összefüggésben az a tény is, hogy az éves átlag NOx– és NO2-koncentrációk 2012‑ben jelentős mértékben visszaestek, valamint 2012-től kezdődően értékük évről-évre csökkent. 10 év vonatkozásában a mért adatok feldolgozása során kijelenthető, hogy a NOx-koncentrációórás határérték túllépése (200 µg/m3) a 2008-as év folyamántöbbször is megvalósult, valamint ugyanebben az évben a NOx-koncentrációéves átlagértéke meghaladta 70 µg/m3-es éves egészségügyi határértéket.

A nitrogén-oxidoktól eltérően az új szegedi mérőállomáson a korábbi évekhez képest 2012-ben az ózon koncentrációjának emelkedését detektálták, mely az idő előrehaladásával ennek értéke fokozaton mérséklődött. Az elemzett időintervallum utolsó 3 évében három légszennyező komponens vonatkozásában (SO2, benzol, PM10) is enyhe mértékű éves szintű növekedés látható. Közülük a város levegőminősége szempontjából a legsúlyosabb problémákat a szállópor részecskéi képezik. Mindezt az is bizonyítja, hogy 2011-ben a PM2,5-koncentrációja meghaladta az éves határérték 28 µg/m3-es szintjét, a PM10-értékek miatt 2017-ben több alkalommal is kifogásolták a levegő‑egészségügyi helyzetét, valamint a szállópor okán 2018‑ban Szeged levegőminőségét több nap során is egészségtelennek nyilvánították. Az évenkénti PM10 és PM2,5 értékek átlagos koncentráció növekedése aggasztó lehet a lakosság egészségügyi állapota szempontjából, hiszen koncentrációjuk nagymértékű emelkedése súlyos légúti megbetegedésekhez is vezethet. Az általam vizsgált tíz év folyamán a CO-koncentrációjára a csökkenő trend mellett a 250–500 (µg/m3) közötti évi átlagos értékek voltak jellemzőek, melyek még mindig jóval alacsonyabbnak számítanak, mint az egészségügyi kockázatot jelentő 3000 µg/m3-es határérték. 

Légszennyező anyagok koncentrációinak (µg/m3) alakulása Szegeden éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk: Pusztai R.) Jelmagyarázat: kék – Szeged1, zöld – Szeged1 és Szeged2 együttesen, narancs – Szeged2 mérőállomáson mért légszennyező anyagok éves átlagok alapján kiértékelt mérési adatai
SO2-, NO2-, NOx-, O3-, PM2,5-, PM10– és benzol-koncentráció (µg/m3) alakulása Szegeden éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)
CO-koncentráció (µg/m3) alakulása Szegeden éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk: Pusztai R.)

Kiemelt kép forrás: pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük