Módszertani műhely

Taníts érdekesen érdekeset! – jurták

A jurta és ami benne van – Mongólia, Kirgizisztán

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

A jurta elterjedése (Google Maps)

Földrajzi leírás

Mongóliáról a legtöbb embernek a jurta jut az eszébe. Azonban hasonló lakhelyük van a Közép-Ázsiában élő nomád állattartók népeknek is. A mongolok kerek sátrukat eszgij gernek mondják, amely nemezházat jelent. A jurta szavunk türk eredetű.

A nemezborítást erősen le kell kötni, nehogy a szél megbontsa (Kol Ukok, Kirgizisztán).(fotó: Mari László) (letöltés)

A jurta alapanyaga fa és nemez (birkagyapjúból vízzel gyúrt textil). Összeszerelése nagyon egyszerű, a mongolok akár fél óra alatt is felállítják hajlékukat. A kiválasztott területre először a kályhát, majd a bútorokat helyezik el, majd köréjük építik a jurta falát. Erre azért van szükség, mert a jurta ajtaja igen kicsi, így a bútorokat nem tudnák bevinni rajta.

Előkészítik a jurta részeit a felállításhoz a Gobiban (fotó: Mari László) (letöltés)
Fából készül a jurta kerete, erre kerül a nemezborítás (Mongólia)(fotó: Mari László) (letöltés)
Először a bútorokat kell a jurta helyén elhelyezni, mert nem férnének be a szűk ajtón (Mongólia). (fotó: Mari László) (letöltés)

A jurta oldalfalának felállítása után marhaszíjjal kötözik össze a részeket, majd a tetőrudakat beleillesztik a tetőgyűrűbe. Az így elkészült favázra rakják a nemezborítást, amit elsősorban birkagyapjúból készítenek. A tetőn mindig van egy kis rés, amelyen a tűzhely füstje távozik. Nappal ezen keresztül jön be a fény. Az ajtó déli irányba néz, régebben nemezből volt, ma már fából készítik. Az ajtó tájolása és a kis mérete a zord időjárás miatt alakult így.

A mongol jurta a tündöknek nevezett tetőgyűrűjét két oszlop (istenfa) tartja. (fotó: Mari László) (letöltés)
Napjainkban már a kályhához csatlakozó kémény vezeti ki a füstöt a kirgiz jurtából. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

A jurta belső terének berendezése szigorú szabályok szerint történik. Az ajtóval szemben áll a házi oltár, ahová a család a féltve őrzött értékeit, emlékeit, a mécseseket, a Buddha-szobrokat helyezi. A bejárattól balra a férfiak, jobbra a nők oldala van, ahol a konyhafelszereléseket, varróeszközöket is tartják. A férfioldal keretére akasztják fel a fegyvereket, és ott helyezik el a kumisztartó edényt is. A jurta közepén áll a vaskályha, ami a meleget adja, de azon készül az étel is. A tetőgyűrűn keresztül a Nap irányának változását, így az idő múlását is lehet érzékelni.

A jurta belsejét szőnyegekkel borítják. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

A vendéget a férfiak oldalán ültetik le. Ügyelnek arra, hogy amikor a vendég belép a kis ajtón, ne lépjen a küszöbre, mert az szerencsétlenséget hoz a ház lakóira, mivel megbántja a ház szellemét. A vendégnek megérkezésekor illik figyelmesség gyanánt egy kis ajándékot adni a gazdának, és ha lehet, azt jobb kézzel kell tenni. A házigazdák a megismerkedés után sós tejes teával kínálják meg a vendéget, amit illik elfogadni. A tea mellé sajtot, szárított túrót is adnak, amely ételek annak idején nagyon táplálónak számítottak a hosszú vándorlásból megérkező emberek számára.

A kályha melegét főzésre és a hideg estéken fűtésre is használják. (fotó: Mari László) (letöltés)
A kályhát fa hiányában szárított trágyával fűtik. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
Készül a ropogós lepénykenyér. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
A tejből készült sajtot a jurta ajtajának ponyváján szárítják. (fotó: Mari László) (letöltés)
A használat tárgyakat a jurta keretére lógatják fel. (fotó: Mari László) (letöltés)

A családoknak évente akár többször is költözniük kell a jurtájukkal és állataikkal együtt a legelők kimerülése miatt. A költözéskor a nők összecsomagolnak, a férfiak a Nap járásával megegyező irányban pedig lebontják a sátrat, majd összerakják, és tevékre vagy szarvasmarhára, kis kocsira, vagy ma már teherautóra rakják fel. Az állatokat lábon terelik az új szálláshelyre, ami az idősebb fiúk feladata.

Ideiglenesen állítják fel a jurtákat a nyári legeltetéshez. (Kol Ukok, Kirgizisztán). (fotó: Mari László) (letöltés)
Ma már a nomád pásztorok is használnak mobiltelefonokat, amihez a jurtatetőre erősített napelemek szolgáltatnak energiát. (fotó: Mari László) (letöltés)

Mára sokan felhagytak a vándorló életmóddal és beköltöztek a városokba. Azonban a lakótelepi lakás melegét, bezártságát kevesen viselik el nyáron, ezért a házak között jurta-városrészek alakultak ki a fővárosban, Ulánbátorban is.

Ulánbátor emeletes házai körül is állnak a jurták… (fotó: Mari László) (letöltés)
… és ez az űrből még jobban látszik. (Google Earth) (letöltés)

Feladat

A nomád állattartás elsősorban a Föld szárazabb éghajlatú vidékein alakult ki, de a hegyvidékeken is találkozhatunk vándorló állattenyésztéssel. Párosítsd a nomád állattenyésztők állítását a megfelelő népcsoporttal!

Népcsoportok

A. számik, B. tuaregek, C. mongolok, D. maszájok, E. kirgizek

Állattenyésztők állításai

  1. Kecskéket, juhokat, lovakat legeltetünk. Este felváltva őrködünk, nehogy a farkasok megtámadják az állatokat. A téli szállásokon az állatok sokszor a hó alól kaparják ki a füvet, de a nyári dús füvű legelőkön megerősödnek az állataink. Mielőtt új helyre hajtjuk az állatokat vagy egy buddhista kolostorban vagy a közeli, kövekből emelt szent helyen mondunk el egy imát.
  2. Kevés az ivóvizet szolgáltató forrás, birkáink, kecskéink a csekély füvet is hamar lelegelik. Régen az akár több száz tevéből álló karavánjaink mindenfajta árut szállítottak. 
  3. Mi a vagyonunkat nem pénzben mérjük, hanem a rénszarvasaink számában. Sajnos egyre kevesebb lehetőségünk van a nagyszámú állatból álló csordánkat újabb legelőre hajtani, mivel sokszor kerülünk vitába a helyi parasztokkal vagy a papírgyárak tulajdonosaival a telepített facsemeték letaposása miatt.
  4. Számunkra a földművelés tabu, nem bánthatjuk kapával a földet, ezért a szarvasmarhák jelentik a vagyonunkat. A férfiak feladata az állatok őrzése, legeltetése, itatása. A tehenek nyaki eréből csapolunk egy kevés vért, amit tehéntejjel összekeverve fogyasztunk. Húst ritkán eszünk, a marháinkat megtartjuk házassági hozománynak.
  5. A telet a völgyben töltjük, ilyenkor a mecsetben is tudunk imádkozni, de ahogy elolvad a hó, felmegyünk a nyári szállásunkra, ahol jurtában lakunk. A lovainkat reggelente megfejjük, és a tejből ízletes italt, kumiszt készítünk.

Feladat szövege (letöltés)

Feladat megoldása (link)

A kirgizek kazah típusú jurtát használnak, ezeknek a hajlított tetőrúdjai miatt meredekebb a tetőrésze (Song-kul, Kirgizisztán). (letöltés)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük