Módszertani műhely

Taníts érdekesen érdekeset! – gyapotvár

Pamukkale, az édesvízimészkő-csoda – Törökország

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

Pamukkale fekvése Törökországban (Google Maps)

Földrajzi leírás

Denizli török városkát sokan ismerik, hiszen innen lehet megközelíteni a természet egyik csodáját, Pamukkalét. Messziről úgy látszik, mintha havas lenne a táj, a törökök a „gyapotvár” elnevezést adták a természeti képződménynek (pamuk = gyapot és kale = vár).

A Pamukkale távolról nézve várként emelkedik ki.  (letöltés)
A domboldalról lefolyó nagy mésztartalmú vízből hatalmas területen válik ki az édesvízi mészkő. (letöltés)
A domboldalról lefolyó nagy mésztartalmú vízből hatalmas területen válik ki az édesvízi mészkő. (letöltés) (letöltés)

A hegyoldalon feltörő melegvizes forrásoknak magas a mésztartalmuk, és a lejtőn lefolyó vízből kiváló édesvízi mészkő kisebb-nagyobb medencéket alakított ki, melyekben kis tavacskák képződtek. Évente akár több millió kilogramm mész rakódik ki egymásra épülő teraszokat alakítva ki. 

A kiváló mész a növényeket is bevonja, így azok beépülnek a kőzetbe. (letöltés) (letöltés)
A medence peremén átbukó vízből kiválik a mész, így tovább magasodik a perem. (letöltés)

A víz gyógyító hatása már az ókorban is komoly vonzerővel bírt, messzi földről jártak ide a gyógyulni vágyók. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a teraszok felett a II. században épült város, Hierapolisz.

A világörökség részét képező Hierapolisz romjai. (letöltés)

A legenda úgy tartja, hogy Euménosz király lánya megbetegedett, és az orvosai az itteni források gyógyvizét ajánlották a felépüléséhez. A leány meggyógyult, a király pedig várost alapított a források mellett. Kellemes sétát lehet tenni az egykori fürdővárosban

Az ókori fürdőváros főutcája (letöltés)
Hierapolisz színháza (letöltés)

Ma zsilipeket építettek, és a források vizét elosztják: egy részét elvezetik a szállodákhoz, a másik részét a források által már nem épülő, és így pusztulásnak indult mészkőképződményekre folyatják. 

A források vizét helyenként csatornákon vezetik a természetes medencékhez. (letöltés)
A források vize időnként más irányba folyik így az édesvízimészkő-kiválás egy része szárazon marad, így nem épül tovább a medencék rendszere. (letöltés)

Régen lehetett fürödni a kis medencékben, ma már UNESCO által védett terület. 

A folyamatosan képződő édesvízi mészkő Hierapolisz egyes épületeit is körbenőtte. (letöltés)

Feladat

A Földön sok helyen alakultak ki érdekes édesvízimészkő-képződmények. Kapcsold össze a képeket a leírással és a hellyel (névvel) is!

Leírások

  1. A terület igazi nevezetessége a föld mélyéből feltörő hévízből kirakódó, helytelenül sódombnak nevezett mészkőlerakódás. Az első kutat, amiből a hévíz származik, kőolaj és földgáz után kutatva fúrták.
  2. A Bükk hegységben eredő forrásból szállítja a vizet a völgybe, ahol gyönyörű mésztufalépcsők alakultak ki.
  3. Az egyedülálló képződmény a Szinva patak vizéből kivált mésztufában keletkezett. Járatának hossza 570 méter.
  4. A folyók vizéből kiváló mésztufa 8 km hosszú lépcsőszerű tórendszert alakított ki. A tavak kis zúgók vagy vízesések formájában csordulnak át egymásba.
  5. Türkizkék tómedencék sora követi egymást pár méteres szintkülönbséggel, a legtetején 100 méterről zuhog le a víz, aminek mésztartalma alkotja a lejjebb lévő, fürdésre is alkalmas tómedencéket.

Nevek

A. – Anna-barlang, B. – Kuang Si vízesés, C. – Egerszalók, D. – Szalajka-völgy, E. – Plitvicei-tavak

Képek

A feladat szövege (letöltés) és képei (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük