Tanulmányok

Magyarországi városok légszennyezettségi helyzetének értékelése 2.

PUSZTAI RÉKA ALEXANDRA

Maarif Általános Iskola és Gimnázium, reka.p.2@gmail.com

Szerkesztői megjegyzés: a tanulmány folytatása egy korábbi, azonos című írásnak (link). Ezúttal három iparváros légszennyezettségi vizsgálatának eredményeit tesszük közzé.

Dorog légszennyezettségének változásai

A Komárom-Esztergom megyében található Dorogon egy automata mérőállomás és négy manuális mintavételi mérőpontot alakítottak ki. A folyamatosan működő városi háttérszennyezettséget mérő monitoring állomás hét légszennyező részecske légköri koncentráció értékeit rögzíti, amíg a RIV-mérések során csak a SO2-, az ülepedő por- és a NO2‑koncentrációk adatait dolgozzák fel. 2008 és 2018 között Dorog városának levegőjében mért légszennyező komponensek adatait is az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatbázisából gyűjtöttem ki, azonban a településen az automata mérőállomás 2011. októberétől 2014. szeptemberéig nem működött, így ezen időintervallumban csak a manuális mérőpontokon adminisztrált értékeket tudtam figyelembe venni. Utóbbiak vonatkozásában megállapítható, hogy mind 2012‑ben, mind 2013‑ban a feldolgozott adatok nagymértékben hiányosak, hiszen az OLM manuális mérőhálózatának adatbázisa csak pár hónap légszennyező komponensének (SO2, ülepedő por és NO2) értékét tartalmazza. Fenti körülményeket figyelembe véve Dorog városának levegőminőségi elemzését három különböző időintervallumra (2008–2011, 2012–2013 és 2014–2018) bontva vizsgáltam, mely kapcsán az alábbi következtetésekre jutottam. 

2008-ban a település levegőterheltsége O3, PM10 és NO2 szerint a „”, amíg a mért NOx-, SO2-, benzol- és CO-koncentráció értékei alapján a „kiváló” levegőterheltségi index kategóriába volt sorolható. 2008 és 2011 között a PM10, a SO2 és a benzol átlagos évi koncentrációinak változására az enyhén növekvő, amíg az O3 és a NOx esetében a csökkenő trend volt megfigyelhető. A NO2 évi átlagos koncentrációja végig 23,3–26 µg/m3 között változott, így ebben az időintervallumban a gáz koncentrációja közel stagnálónak tekinthető. 2008–2011 között csak a PM10-részecskék vonatkozásában rögzítettek 24 órás egészségügyi határértékátlépést, valamint minden év során feljegyezték a szállópor tájékoztatási küszöbértékének túllépését is. Megfigyelhető, hogy „2006–2010 között évente átlagban 61 napon haladta meg a szállópor (PM10) dorogi levegőben mért mennyisége a szennyezettségi határértéket” (Mohos – Nógrádi, 2014). Mindezeken felül megállapítható, hogy a szállópor kapcsán az évenkénti riasztási küszöbérték számának változásában is növekvő tendencia tapasztalható. 

A szállópor évenkénti riasztási küszöbérték (100 µg/m3) átlépéseinek száma Dorogon, 2008–2011 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)

A 2012. és 2013. évek vonatkozásában csak a manuális mérőhálózat adatait tudtam elemezni, melyek a SO2, a NO2 és az ülepedő por értékeire korlátozódtak. 2012-ben az előző évihez képest a NO2 évi átlagos koncentrációjának több, mint 76%-os növekedését adminisztrálták, melynek 33,16 µg/m3 évi átlagértéke a „megfelelő” levegőminőségi index kategóriába volt sorolható. A következő évre már 27,17 µg/m3-re csökkent a NO2 évi átlagértéke, és ez a csökkenő tendencia a 2014. év végéig megmaradt. Ezzel szemben a SO2 koncentrációja 2012‑ben az előző évi átlagértékhez képest majdnem 39%-ára csökkent, valamint 2013-ban a SO2 évi átlagos koncentráció értéke csak kis mértékben emelkedett. 

A fenti légszennyező gázokon kívül a legnagyobb probléma a település levegőminőségében a szállóporrészecskék magas aránya. Mindezt az is bizonyítja, hogy 2013-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. évi összesítő értékelése alapján Dorog volt Magyarország legszennyezettebb levegőjű városa. Az OMSZ kimutatásában 90 magyar település levegőminőségét vizsgálták, amelyek közül csak Dorog városát nyilvánították erősen szennyezettnek. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy az OMSZ a települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb indexű szennyezőanyag alapján határozza meg. Mindezekből kifolyólag Dorog a 2013. évben az erősen szennyezett minősítést, valamint a „legporosabb magyar város” címet a levegőjében mért ülepedő por tartósan magas koncentráció értékei miatt kapta. Az alábbi táblázat értékeiből is egyértelműen megállapítható, hogy az ülepedő por, azaz a 10 µm-nél nagyobb méretű részecskék koncentrációja 2008 és 2013 között emelkedett. 

Az ülepedő por koncentrációinak alakulása Dorogon, 2008–2013 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)
Az ülepedő por mennyiségének alakulása Dorogon éves átlagok alapján, 2008–2013 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)

A 2014. évtől kijelenthető, hogy az automata mérőhálózat adatbázisában rögzített légszennyező komponensek koncentrációértékeiben az enyhén növekvő vagy stagnáló trend figyelhető meg. Az adatok vizsgálata során jól látható, hogy 2015-ben minden légszennyező komponens intenzív növekedése tapasztalható, ami a 2015. év meteorológiai viszonyaira, valamint a város új beruházásaira és az antropogén emissziók fokozódására vezethető vissza. 2016-tól kezdődően az ózon és a PM10-részecskék kivételével már jelentősen mérséklődött a legtöbb légszennyező gáz légköri koncentrációja, ami leginkább a dorogi erőműben felhasznált megújuló biomassza részarányemelkedésének és a 2015. évben kezdődött beruházások befejezésének köszönhető. 2014 és 2018 között a PM10-részecskék éves határértékátlépése (40 μg/m³) nem történt meg, azonban minden évben bekövetkezett a 24 órás egészségügyi határérték átlépése. A 2018. év kivételével a PM10-koncentrációk határértékátlépéseinek évenkénti növekvő tendenciája 2014 után a későbbiekben is megmaradt, aminek évenkénti darabszámát a táblázat tartalmazza.

PM10-koncentráció határértékátlépéseinek darabszáma Dorogon, 2014–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)

Dorogon a PM10-részecskékre vonatkozó legkedvezőtlenebb levegőminőségi értékeket a 2017-ben rögzítették. A településen a szállóporrészecskék egészségügyi határértékátlépése 25 alkalommal is bekövetkezett, valamint a tájékoztatási küszöbértéket öt nap során, a riasztási határértéket pedig négy alkalommal is meghaladta a város levegőjében mért PM10-komponens koncentrációjának értéke. Fenti adatok is egyértelműsítik, hogy a város levegőminőségében a legnagyobb problémát 2008 és 2018 között végig a szálló- és ülepedőpor részecskéinek magas koncentrációja képezte. Mindez a település iparvárosi funkciójának köszönhető, hiszen itt található a Baumit magyarországi cégközpontja, itt gyártja a Richter a legtöbb gyógyszeripari hatóanyagát, a településen egy veszélyeshulladék-égetőmű is működik, valamint a Veolia hőerőmű közel 3500 lakás és intézmény számára biztosít távhőt. A szállópor koncentrációjának további emelkedése komoly következményekkel is járhat a lakosok egészségi állapotára nézve, hiszen annak már igen kis dózisa is ártalmas lehet a legtöbb ember számára. Mindemellett a tíz év során bekövetkező változásokat figyelembe véve kijelenthető, hogy a 2018. évben Dorog levegőminősége O3-, PM10– és benzol-koncentráció alapján a „”, amíg a mért SO2 és CO-koncentrációértékei szerint a „kiváló” levegőterheltségi index kategóriának felelt meg. 

CO-koncentráció (µg/m3) alakulása Dorogonéves átlagok alapján, 2008–2018 között (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)

Százhalombatta légszennyezettségének változásai

Százhalombattán a 2000-es évek közepén telepítették és helyezték üzembe a város levegőminőségének ellenőrzésére szolgáló mérőberendezéseket, melyek jelenleg is a Búzavirág téren, az óvárosi focipálya mellett, valamint a Kőrösi iskola környezetében találhatók. A település mérőállomásainak üzemeltetéséért a Pest Megyei Kormányhivatal a felelős, valamint adatait az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat munkatársai dolgozzák fel. Munkám során Százhalombatta levegőminőségét 2008 és 2018 között elemeztem, amely során az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatait felhasználva az alábbi következtetésekre jutottam.

Az általam vizsgált periódus első évében mindhárom mérőállomás légszennyezettségi index értékei közel azonosak voltak, számottevőbb eltérések csak a NOx-koncentráció értékeiben jelentkezett. A légszennyezettségi index szerinti értékelés alapján 2008-ban és 2018‑ban is a város légköri NO2-, PM10– és O3-koncentráció értékei a „jó”, amíg a SO2-, a NOx-, a benzol- és a CO-adatai a „kiváló” minősítési kategóriába voltak sorolhatók. Azonban az adatok elemzése során egyértelműen megállapítható, hogy a település légkörében megtalálható szennyezőanyagok időbeli eloszlása nem tekinthető állandónak. Bizonyos komponensek évi átlagkoncentráció értékei között jelentős eltérések is felfedezhetők, amelyek hol emelkedő, hol csökkenő tendenciájúak.

Az adatok feldolgozását és kiértékelését nehezítette az a tény, hogy egyes évek bizonyos légszennyező komponensek koncentrációértékei hiányoznak az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbázisából. A vizsgált tíz éves periódusban a legszignifikánsabb eltérések a CO- és az O3-koncentráció értékeiben adódott. Mindkét légszennyező gáz kapcsán 2008-tól 2018-ig felfedezhető a csökkenő tendencia, valamint az adatbázisokban találkozhatunk az éves átlagértékektől jelentősen eltérő adatokkal is. Utóbbiakra példaként említhető 2018-ban a Búzavirág téri állomáson 67 alkalommal rögzített O3-koncentráció egészségügyihatárérték-átlépése vagy 2013-ban a CO átlagos évi koncentrációjának 687 µg/m3 értéke. Ezzel szemben a SO2, a NO2 és a NOx átlagos évi adataiban kisebb mértékű szórás és enyhe csökkenő tendencia látható. Százhalombattán az elmúlt évek folyamán több alkalommal is elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, valamint megállapították a levegő minőségének egészségtelen helyzetét. Mindezt a város légkörében megtalálható szállópor magas koncentráció értékei okozták. A PM10 és a PM2,5 koncentrációja nem lokális, hanem regionális problémát jelent a Közép-Magyarország régióban, melyet a helyi antropogén eredetű kibocsátások tovább fokoznak. A település levegőjének rossz minőségéért elsősorban a lakossági tüzelőberendezések nem megengedett tüzelőanyagokkal történő fűtése, valamint a városban egyre inkább fokozódó közúti közlekedés a felelős. 

Légszennyező anyagok koncentrációinak (µg/m3) alakulása Százhalombattán 
éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)
SO2-, NO2-, NOx-, O3-, PM10- és benzol-koncentráció (µg/m3) alakulása Százhalombattán éves átlagok alapján 2008 és 2018 között (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)
CO-koncentráció (µg/m3) alakulása Százhalombattán éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)

Dunaújváros légszennyezettségének változásai

Az elmúlt tíz év során Dunaújváros levegőminősége több légszennyező részecske vonatkozásában is jelentős változásokon ment keresztül, ezáltal szignifikáns eltérések tapasztalhatók a 2008-as és a 2018-as évek adatai között. Megállapítható, hogy 2008-ban a város levegője a levegőminőségi index szerint NO2, PM10 és O3 komponensek alapján „jónak”, valamint SO2, NOés CO szerint „kiválónak” volt tekinthető. A település levegőminősége 2018-ra annyiban változott, hogy a NOx-részecskék koncentrációja a „kiváló” minősítési kategória helyett csak a ”jó” kategóriába került. Mindez annak köszönhető, hogy tíz év leforgása alatt a nitrogén-oxidok koncentrációértékeiben kisebb‑nagyobb eltérésekkel egy általános növekvő tendencia figyelhető meg, amely visszatükröződik a város NO2koncentrációjának értékeiből is. Az általam elemzett időintervallumban több év vonatkozásában is feljegyezték a NOórás egészségügyi határértékének (>100 µg/m3) túllépését, ami kedvezőtlen hatással volt a település lakosságának életminőségére. Hasonló növekvő trend figyelhető meg a PM10-részecskék koncentrációértékeinek alakulásáról is, hiszen tíz év alatt közel egyharmadával nőtt a levegőben megtalálható mennyiségük. A kisebb frakcióméretű szállópor adatait csak 2017-től kezdődően követik nyomon a városban, így az első év mérési adatainak éves átlaga 16,3 µg/m3-nek adódott. Hasonlóan, mint a nagyobb részecskeméretű szállópor esetében, a PM2,5 légköri koncentrációjában is növekedés volt tapasztalható. Egy év alatt Dunaújvárosban az éves átlagérték 19,5 µg/m3-ra emelkedett, melynek értéke még éppen a „jó” levegőminőségi index kategóriába esett. A levegőben eloszlatott finomszemcsés szilárd és folyékony halmazállapotú anyagok, valamint a nitrogén-oxidok növekvő trendje leginkább a város nehézipari berendezkedésére (vaskohászat, acélgyártás, építőanyag-ipar, abroncsgyártás stb.) és a közúti közlekedés során kialakuló kibocsátásokra vezethető vissza. A fentieket alátámasztja a CO-koncentráció értékének évek szerinti alakulása is, amiben bár kisebb-nagyobb mértékű növekedés és csökkenés is előfordul, de az általános növekvő trend mégis egyértelműen megállapítható.

Az elmúlt évek vizsgálatának eredményei is azt igazolják, hogy bár a város 500-600 µg/mkörüli CO-koncentrációja jóval az éves határérték (3000 µg/m3) alatt van, mégis a légszennyező komponens növekvő trendje aggasztó lehet a város környezet-egészségügyi állapota szempontjából. Hasonló egészségügyi problémákat okozhatna a SO2-koncentráció növekedése is, aminek – bár az éves átlagértéke mindvégig a „kiváló” levegőminőségi index kategóriába esett, mégis – számos esetben a légszennyező részecske határérték túllépését adminisztrálták az elemzett tíz éves periódusban. 2010-ben háromszor is rögzítették a SOelőfordulásának órás egészségügyi határértékátlépését, valamint 2014-ben több alkalommal is Dunaújvárosban mérték a SO2-koncentráció országos szintű legmagasabb értékét. Azonban a 2014. év vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat nem rendelkezik éves szintű kiértékelhető adattal, ezáltal erre az évre vonatkozóan én sem tudtam elemezni a város éves SO2 koncentrációjának értékeit. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában a város VOC-koncentráció (Volatile Organic Compound, azaz a levegőben előforduló káros, illékony szerves vegyületek gyűjtőneve) értékeit csak 2016-tól kezdődően rögzítik, amelyek közül a benzol koncentrációjának változása kiemelt jelentőségű. Az elmúlt három év vonatkozásában jól látható értékének enyhe mértékű növekedése.

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 2018. évi évértékeléséből kiderül, hogy hazánkban a benzol koncentrációjának legtöbb határértékátlépését (10 db) Dunaújvárosban dokumentálták. Mindez azért lehet aggasztó Földünk jövője számára, mert ez a szerves vegyület napfény jelenlétében a nitrogén-oxidokkal reakcióba lépve fotokémiai oxidálószereket hoz létre, ami hozzájárul a sztratoszférikus ózon mennyiségének csökkentéséhez. Mindemellett a troposzférában megtalálható O3-koncentráció értékét Dunaújvárosban is figyelemmel kísérik, amelynek értéke 2008-tól kezdődően közel 60%-ára csökkent. Az ózon vonatkozásában csak 2010-ben jegyezték fel három egymást követő órában a tájékoztatási küszöbérték átlépését, a város levegőjében mért O3-szint 180 µg/mfölé emelkedett. 

Légszennyező anyagok koncentrációinak (µg/m3) alakulása Dunaújvárosban éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)
SO2-, NO2-, NOx-, O3-, PM10– és benzol-koncentráció (µg/m3) alakulása Dunaújvárosban éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)
CO-koncentráció (µg/m3) alakulása Dunaújvárosban éves átlagok alapján, 2008–2018 (forrás: OLM, szerk.: Pusztai R.)

Kiemelt kép: Városi ipari légszennyezés (forrás)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük