Módszertani műhely

Taníts érdekesen érdekeset! 18. – kecsak

Balinéz tánc, a kecsak – Indonézia

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

Ubud fekvése Balin (Google Maps)

Földrajzi leírás

A kecsak táncot kísérő kórus azokból a balinéz hagyományos kórusokból alakult ki, amelyek a révületbe kerülő szertartásokat kísérték, ennek megfelelően a kecsak kórus énekesei gyakran maguk is révületbe esnek az előadás vége felé.

A férfiak koncentrikus körökben ülnek az előadás során. (letöltés)

A szertartás célja eredetileg ördögűzés és a gonosz szellemek visszaszorítása volt. Előadássá akkor vált, amikor 1930-ban beleépítették a Rámájana eposzának egy részletét.

A Rámájana egy részletét színes jelmezekben táncolják el a szereplők. (letöltés)
Az előadás alatt a férfiak félmeztelenek, hagyományos fekete-fehér kockás szarongot viselnek. (letöltés)

Az előadásnak számos változata létezik a hindu falvakban, de mind a hindu mitológián alapul. 

Az előadás során láthatjuk Rama herceget, aki a feleségével, Szítával és Laksmanával (Ráma herceg fívére) az erdőben sétál, amikor egy óriás démon, Rahwana elrabolja a feleségét és a palotájába zárja. Ráma a Majomkirály segítségét kéri, hogy annak katonáival kiszabadíthassa szeretett feleségét a démon karjaiból. Hanumán a palotába is bemerészkedik, hogy megnyugtassa Szítát. A majomcsapat végül győzedelmeskedik a démonok katonái felett, és legyőzik a gonoszt. 

Hanumán a történet egyik központi figurája.  (letöltés)
A majomsereg – az éneklő emberek – segítik legyőzni a démont. (letöltés)
Szíta hercegnő rabságban. (letöltés)
A küzdelem egyik mozgalmas jelenete.  (letöltés)

A táncot a szabad ég alatt alkonyatkor kezdik, és a sötétben lesz vége, ami fokozza a történet eseményeinek hatását. Erre azért is van szükség, mert nincs díszlet, csak a 30-50 férfiből álló kórus, akik 3-4 koncentrikus körben ülnek törökülésben a földön egy máglya körül. Felsőtestük csupasz, fekete-fehér kockás szarongot (derékra tekert ruhadarab) viselnek csak.

Az előadás végén a révületbe esett egyik táncos az izzó parázson táncol.  (letöltés)
A tűzön járást a pihenő táncos kormos lába jelzi. (letöltés)

Nincs tradicionális gamelan (ütős hangszerekből álló) zenekar sem, hanem a férfiak énekelnek végig igen érdekes módon: cak, cak, cak…csaka-csaka szavakat ismételve speciális ritmusban. Az emberhangú zenekart egy szólista vezeti, aki egyben a narrátor is. A táncosok a kör közepén „mesélik el” táncukkal a történetet. A férfikórus vibrálással előadott ütemes éneke igen érdekes ellentétben van a nőszereplők kifinomult, lassú, pantomimszerű mozgásával, amelynél minden kézmozdulatnak jelentése van. Az előadás csúcspontja a csata, a férfikórus a majomcsapatot képviseli.

A majomsereg – az éneklő emberek – segítik legyőzni a démont. (letöltés)

Ahogy a mesében lenni szokott, mindenki elnyeri méltó büntetését vagy jutalmát, és a turisták is elégedetten távoznak egy különleges élménnyel gazdagodva.

Feladat

Nézzetek meg egy részletet a kecsak táncból!

  • Melyek a tánc jellegzetes mozdulatai? Mutassátok be!
  • Milyen kifejező eszközöket használnak a táncosok?
  • Hogyan érik el a révületet a táncosok?
https://www.youtube.com/watch?v=DAnb7-ueGv0

https://www.youtube.com/watch?v=v8cbRtFC0d4

https://www.youtube.com/watch?v=ViKT5gPoZW8

A fotókat Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük