Módszertani műhely

Taníts érdekesen érdekeset! 12. – jak

A jak és az ember – India

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

A fotók készítésének helyszíne a Tibeti-fennsíkon (Google Maps)

Földrajzi leírás

Egykor hatalmas vad jakcsordák éltek Közép-Ázsia fennsíkjain. A mértéktelen vadászat miatt mára számuk lecsökkent. A szélsőséges éghajlatú Tibeti-fennsíkon élő szelídített jakok viszont pótolhatatlan szerepet töltenek be a helyi lakosok életében. 

Legelésző jak a Ladakh-vonulaton átvezető Khardung La (La=hágó) környékén (letöltés)

Az első jakot feltehetően Kr. e. 1000 körül szelídítették. Hála hatalmas erejének, szívósságának sok hegyi nép nélkülözhetetlen állata lett. Meglovagolják őket, nagy terheket képes szállítani hegyi utakon. Rövid és vaskos lábai biztos járást tesznek lehetővé a jeges lejtőkön is.

Tibeti asszony tereli állatait a legelőre a Doda-völgyben (Zanszkár). (letöltés)

A szűk ösvényeken a jaknak van elsőbbsége, így ha egy jak a rakományával megjelenik, akkor a hegyoldalhoz kell lapulni, különben az ember leeshet akár a szakadékba is.

Nyáron sem nyújt bő táplálékforrást a hegyi legelő 4000 m fölött. (letöltés)
Nyáron sem nyújt bő táplálékforrást a hegyi legelő 4000 m fölött. (letöltés)
A városok piacára érkező ladakhiak teherhordói állataival is találkozhatunk az utcán (Kargil). (letöltés)

A jak sűrű, nemezszerű szőrzetét használják a helyiek ruházat készítésére, a jakbőrből még csónakot is készítettek. A tejét isszák és jakvajat készítenek belőle, amit a teába tesznek kis sóval, kiváló energiaforrás a mindennapokban. A lámák is ezt isszák hosszú szertartásaik alatt. Ez a tea egyébként enyhíti a nagy magasságból eredő légszomjat és szédülést, fejfájást is. A jaksajtot kis golyókban veszik a szájukba a helyiek, és hosszan várnak, hogy a kemény étel „feloldódjon”. Az állat húsa is ehető, sokszor csíkokra vágva lógatják fel a házakra, így kiszáradt állapotban télen fontos élelemforrás. Az állatok leölését csak a hentes végzi. A hentesség egy megvetett foglalkozás a buddhista emberek számára, mivel a vallás nem tiltja a húsevést, csak az állatok megölését, így a levágását is.

A gabonából erjesztett alkoholos ital, a csang készítéséhez használt, jakbőrből készült „edény”  (letöltés)

A háziasított jakok a -40 °C-os hőmérsékletet is könnyen elviselik, mivel gyomrukban az emésztési-bomlási folyamatok során 40 °C-os hőmérséklet keletkezik, ez olyan, mintha központi fűtésük lenne. A helyiek jaktrágyát használnak fűtésre, főzésre is. Gyerekek, nők nagy kosarakkal bóklásznak a terepen, és gyűjtik a létfontosságú tüzelőt.

A jakot gyakran keresztezik más szarvasmarha-félékkel, így egyre alkalmazkodóbb lesz az állat. Ennek az állatnak a helyi elnevezése dzo.

4400 m magas Penzi Lán legelésző dzo (letöltés)

Feladat

Nagyon sok állat segíti az ember munkáját a világon. Válaszd ki a felsorolt állatok közül azt, amelyre az állítás vonatkozik! (Egy adott állat neve többször is jó megoldás.)

Állatok: kormorán, sertés, makákó, láma, teve, vízibivaly, hiéna, pulyka, indiai elefánt

  1. Ezt az állatot nyáj őrzésére is használják.
  2. A mohamedánok nem ehetik húsát.
  3. Egy etióp városban (Harar) segít a tisztaságot megtartani esténkénti „látogatásaival”
  4. Az indiánok szívesen trágyázták földjüket az állat ürülékével
  5. Nagy segítség a rizsaratásban
  6. Embrióját a házak alapjába helyezik, hogy az építkezésnél és a ház lakóinak is szerencsét hozzon
  7. Ázsiában segít az értékes fák kitermelésében, bár már egyre kevesebb szerep jut nekik
  8. A versenyeken sokan fogadnak a győzelmükre
  9. A kókuszdió leszedésében nagyon ügyesek
  10. Halfogásra használják Kínában

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat Mari László készítette.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük