Módszertani műhely

Pályaorientációt fejlesztő földrajzi feladatok 2.

Drámapedagógia módszerek

MOLNÁR TAMÁS IMRE

földrajz – történelem szakos tanár, mti.tanar@gmail.com

Napjaink tanítási-tanulási folyamatában egyre nagyobb szerepet kap a drámapedagógiai módszerek mint életszerű és játékos tanulási formák alkalmazása, amely során a diákok valamilyen keretrendszerben a feldolgozandó tananyag részeseivé válnak, aktívan használják a rendelkezésre álló információkat egy cél tartalmi elérése érdekében. Ezeknek a módszereknek – azon túl, hogy a tanulók roppant mód élvezik az ilyen formában történő tananyagfeldolgozást – előnye, hogy mivel aktívan használják az információkat a produktumuk előállításához, azokat kontextusba helyezik, logikai felépítményt rendeznek köréjük, ezáltal sokkal jobban megragad a fejükben az a tartalom, aminek a feldolgozásába illesztettük a feladatot. A következő feladatok ezeken a módszereken alapulnak.

1. feladat: Jogom van hozzá!

  • Feladat helye a tananyagrendszerben: 10. évfolyam, Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában, A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői
  • Tartalmi kulcsfogalmak: munkavállalói jogok, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, munkáltató, munkavállaló
  • Fő fejlesztendő területek: munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia, társadalmi részvétel és felelősségvállalás
  • Egyéb fejlesztendő területek: kreatív alkotás, önkifejezés
  • Feladat célja: leküzdeni helyzetgyakorlatokkal a munkavállalói érdekérvényesítést, a jogos igények indokolta magabiztos fellépést a munkáltató irányába.
  • Munkaforma: páros munka
  • Módszer: szerepjáték
  • Időkeret: 10 perc
  • Eszközök: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről című törvényből vett részletek

Feladatleírás

A feladatban szereplő törvényrészletek főként a munkáltatói hatalommal szembeni érdekérvényesítésre vonatkoznak, azaz védik a munkavállaló jogait. Olvassátok el a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről című törvényből vett munkavállalói jogokat bemutató paragrafusokat! Válasszatok ki egy példát a törvény részleteiből! Ezután találjatok ki egy rövid szituációt, ahol az általatok választott passzus orvosolhatja a munkavállaló jogos sérelmét, ami valamilyen munkáltatói visszaélésből ered! Társaitok próbálják kitalálni, hogy melyik törvényrészletet dolgozza fel a szituáció!

Választható törvényrészletek:

  • 44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.
  • 45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
  • 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára […]
  • 82. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.
  • 51. § (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.
  • 51. § (3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást […] megfelelően módosítani.

Elvárandó teljesítmény, megoldás: a diákok megértik a törvényrészlet tartalmát, és feldolgozzák az abból adódó, általuk kitalált konfliktushelyzetet egy rövid, akár szellemes szituációban, amiben kiemelik a munkavállalókra vonatkozó sérelmeket.

Értékelés: a diákok szavaznak arról, hogy melyik szituáció volt a legjobb; a tanár szóban kiemeli a helyes feladatmegoldásokat, minden szituációval kapcsolatban megbeszéli az osztállyal, hogyan és miként lehet helyesen és törvényesen eljárni az adott helyzetben.

Feladat kapcsolata a pályaorientációhoz: a tanulók a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről részleteiből, illetve a feldolgozott szituációkból hasznos munkaerőpiaci ismereteket szerezhetnek, bepillanthatnak a munkavállalás törvényi hátterébe, ezek által pedig felelősebb munkavállaló válhat belőlük.

2. feladat: Minden élethelyzetből van kiút!

  • Feladat helye a tananyagrendszerben: 10. évfolyam, Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában, A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői, Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján.
  • Tartalmi kulcsfogalmak: munkanélküliség, sztrájk, pályakezdő munkavállaló, nyugdíjkorhatár, bér, megélhetés, Nyugat-Magyarország, Budapest, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Komló, Nyíregyháza, Sopron
  • Fő fejlesztendő terület: munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia
  • Egyéb fejlesztendő területek: szociális (társas) kompetencia, hatékony nyelvi kommunikáció
  • Feladat célja: a diákok egy-egy munkavállalói élethelyzetbe beleképzelve magukat erősítsék empatikus készségüket, meglátva és megtapasztalva, hogy a nehéz élethelyzetekből is lehet kiutat találni.
  • Munkaforma: csoportmunka (4 csoport)
  • Módszer: empátiagyakorlat
  • Időkeret: 20-25 perc
  • Eszközök: szerepkártyák, füzet, papír, íróeszköz

Feladatleírás

Egy megadott élethelyzet nehézségei között lévő ember szerepével ismerkedhettek meg. A szerepkártya elolvasását követően próbáljatok belehelyezkedni a szereplő bőrébe, átélni a nehézségeit és aktuális érzelmeit! Találjatok ki a szereplő számára egy lehetséges utat, amivel leküzdheti az akadályt!

Szerepkártyák

  • Dezső 57 éves komlói lakos, bányászként dolgozott egészen 18 éves korától a helyi szénbányában, annak 2000-ben történő bezárásáig. Építőipari szakmunkás bizonyítványa van, főként ebben a szakmában, de inkább csak alkalmi munkákból tudta fenntartani magát a bánya bezárása óta. Évről-évre egyre nehezebbé vált a megélhetése, és már két éve munkanélküli. A szociális juttatásokból tudja szerényen eltartani magát, egyedül él egy kis szoba-konyhás panellakásban.
  • Edina 25 éves, fél éve diplomázott, pályakezdő színésznő, aki ezidáig nem tudott leszerződni teljes állásban egyetlen színháznál sem, csak alkalmi szerepeket kapott. Kezd kétségbe esni, ugyanis nagyon nehezen tudja fenntartani magát a fővárosban, ezek a főként beugró színházi munkák nem teszik lehetővé, hogy hosszútávra tudja tervezni a megélhetését, lassan kifogy a megtakarításaiból, amiket még az egyetem alatt diákmunkákból tudott félretenni (főleg pultosként dolgozott, de ügyesen beletanult más munkakörökbe is). Erősen gondolkodik, mihez is kezdhetne ebben a helyzetben.
  • Miklós 35 éves, két pici gyermekével és feleségével Sopronban él, és egy közeli gyárban dolgozik. Nagyon szereti a munkáját, már 12 éve ezen a munkahelyen van. Régen elég jól keresett az átlagbérhez viszonyítva, azonban 5-6 éve azt veszi észre, hogy stagnál a fizetése, közben pedig megszülettek a gyerekek, és lakáshitel terhe is nyomja a családi kasszát, felesége pedig még egy évig biztosan otthon lesz a kicsikkel. A kollégákkal beszélgetve tőlük is hasonló helyzetről hall, és már sokan elégedetlenek a munkatársai közül is. Valamit tennie kell Miklósnak, ebben a helyzetben.
  • János 64 éves kertész egy nyíregyházi gyümölcskertészetben. Két éve van a nyugdíjig, elvált, gyermekei az Amerikai Egyesült Államokban keresik a boldogulásukat, ő pedig egy külvárosi kertes házban éldegél egyedül. Nehezen tud megbarátkozni a gondolattal, hogy hamarosan vége az aktív éveknek és ezáltal a munkának is, ami keretet adott az életének. Akárhányszor belegondol a közelgő élethelyzetbe, elfogja a pánik, és emiatt nem tud szembenézni a problémájával. A napok pedig egyre csak telnek.

Feladat

  1. Minden csoport olvassa el a szerepkártyáját! Majd pár percre helyezkedjetek bele a karakter bőrébe, érezze át mindenki az adott élethelyzetet! Számoljatok be egymásnak a csoporton belül az így kialakult érzelmekről, gondolatokról!
  2. A csoportokon belül találjatok ki egy alternatívát a megismert karakter számára, amivel kiléphet a nehéz élethelyzetéből! (Amennyiben valamilyen részlet nem tisztázott a szerepkártya által, egészítsétek ki a történetet szabadon, legyetek kreatívak!)
  3. Minden csoport szószólója ismerteti az osztállyal a karakter problémáját, a csoportból kiváltott érzelmeket és hangulatokat, illetve a közösen megbeszélt megoldási tervezetet is.

Elvárandó teljesítmény, megoldás: a feladat megoldásában szerepelnie kell a nehéz élethelyzetben lévő szereplők felé irányuló empátia érzésének. A szerepkártyán lévő információkat és a diákok által kitalált körülményeket felhasználva összeraknak egy megoldási stratégiát, ami életszerű elemekből táplálkozik.

Értékelés: a diákok elmondják, melyik megoldási javaslat tetszett nekik a legjobban az egyes élethelyzetekre (ugyanazt a szerepkártyát több csoport is megkaphatja létszámtól függően). A tanár kiemeli az empátia megjelenését a beszámolókban, megerősíti, hogy előfordulhatnak az életünk folyamán akadályok a munkahelyünkön és a családunkon belül, mégis általában van megoldás a gondokra, kiemeli, hogy mindenkinek törekednie kell a problémamegoldó attitűd kifejlesztésére.

Feladat kapcsolata a pályaorientációhoz: a tanulók négy különböző élethelyzetben és életkorban lévő személy problémáival ismerkedhetnek meg a feladat során; a karakterekben közös, hogy valamilyen aspektusában a munkavállalással kapcsolatos a problémájuk. A pályaorientáció életút szemléletű megközelítése kihangsúlyozható a feladat által: minden élethelyzetben és életkorban szükség lehet pályaorientációs ismeretekre, amelyek segíthetnek szembenézni és megoldani a problémáinkat.

3. feladat: Szabad munkaerőáramlás – disputa

  • Feladat helye a tananyagrendszerben: 10. évfolyam, A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában, Az Európai Unió, A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése
  • Tartalmi kulcsfogalmak: gazdasági unió, schengeni egyezmény, területi fejlettségkülönbség, munkanélküliség, ingázás, migráció
  • Fő fejlesztendő területek: hatékony nyelvi kommunikáció, információhasználati képesség
  • Egyéb fejlesztendő terület: munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia
  • Feladat célja: a tanulók ismerjék és lássák át az Európai Unió szabad munkavállalásra vonatkozó politikáját, tudjanak felsorakoztatni hatásos érveket mellette és ellene, amelyek hiteles forrásokból származnak.
  • Munkaforma: csoportmunka
  • Módszer: disputa (3 fő/csoport)
  • Időkeret: 45 perc
  • Eszközök: vitának berendezett osztályterem

Feladatleírás

A disputa tételmondata: Az Európai Unión belül hasznos a szabad munkaerő-áramlása. Ezt a témát járja körül a pro és a kontra csoport két szemszögből, meghatározott koreográfiájú vita keretei között.

A disputát megelőző tevékenységek (a vitát megelőzően minimum egy héttel érdemes sort keríteni rá): 

  • A terem átrendezése.
  • A tételmondat kihirdetése.
  • Szerepek kiosztása: lehetőség szerint olyanokat válasszunk, akik szeretnének csatlakozni valamelyik oldalhoz belső motiváltság alapján, így a feladat folyamán jobban fenntartható az érdeklődésük. Amennyiben ez nem sikerül, sorsolással dől el, hogy melyik tanuló melyik csoporthoz csatlakozik. Pro csapat: 3 fő, kontra csapat: 3 fő, bírák: 5 fő (ez utóbbinál fontos a páratlan szám, mert így elkerülhető a döntetlen helyzet).
  • A disputa formátumának, menetének, felépítésének ismertetése.
  • Források kiosztása: mindkét fél kap pro és kontra tartalmakat egyaránt, hogy az érvekre és az ellenérvekre is fel tudjanak készülni mindkét oldalon (melléklet).
A disputa helyszínének berendezése, a szereplők elhelyezkedése (forrás: Szládik A. 2015. alapján készítette: Molnár T. I.)

Disputa menete

A disputa menete (forrás: Koczó B. 2016. alapján készítette: Molnár T. I.)
  • A vita egy tanítási óra időtartamát öleli fel. Ehhez mérten kell kalkulálni a vita időbeosztását is.
  • A terem berendezése: előnyös, ha a két fél az osztályteremben egymással szemben tud elhelyezkedni, így szemkontaktust is fel tudnak venni, ezáltal személyesebb jellege lehet a vitának. A moderátor a központi részen helyezkedjen el, így tud leginkább érvényesülni az irányító funkciója.
  • A vita folyamán meghatározott időkeret áll rendelkezésre az egyes körökben, melyekben fogalomértelmezések, érvek, kérdések és azokra adott válaszok kapnak helyet, kulturált és sportszerű keretek között.
  • A bírák a vita alatt folyamatosan értékelő táblázatban vezetik a hallottakat egyénenként, hogy a végén össze tudják hasonlítani az egyes érveket, illetve a séma az egymás közötti döntésüket is segítheti. 
  • Az osztály többi része, akik a disputában nem vesznek aktívan részt, ugyancsak egy táblázatba vezetik az érveket, a megadott szempontok szerint.
Értékelő táblázat (forrás: Makádi M. 2015 alapján készítette: Molnár T. I.)

Elvárandó teljesítmény, megoldás: a tanulók az ismereteik és a források felhasználásával érveket fogalmazzanak meg a tételmondat mellett, illetve ellene. Ezeket az érveket példákkal tudják alátámasztani, és tudják megvédeni azokat a kérdésekkel szemben, emellett tegyenek fel az ellentétes oldal számára is kérdéseket. Az egész vita során elvárt a kulturált, indulatoktól és személyeskedésektől mentes légkör. 

Értékelés: a vita lezárultával a bírák kihirdetik a győztes csoportot, és – amennyiben az idő engedi – a moderátor (tanár) is tarthat reflexiót, kiemelve az érvek és az ellenérvek közül a helyesen felépített gondolatmeneteket, illetve a releváns földrajzi vonatkozásokat. 

Érvgyűjtő táblázat (forrás: Makádi M. 2015 alapján készítette: Molnár T. I.)

Feladat kapcsolata a pályaorientációhoz: a feladat során a diákok közelebb kerülhetnek az európai uniós munkavállalás témájához, beleláthatnak annak gazdaságon belüli szerepébe, a tagországok témához való hozzáállásába, megvizsgálhatják a tevékenység kritériumait is, ezáltal munkaerőpiaci ismeretekre tehetnek szert.

Felhasznált irodalom

  • Koczó B. (2016): Drámapedagógiai módszerek a földrajztanításban, Disputa. – http://geogo.elte.hu/images/Koczo_Blanka_-_Disputa.pdf (utolsó letöltés: 2020.05.03.)
  • Makádi M. (2015): Tevékenykedtető módszerek a földrajztanításban. – Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI. Budapest, pp. 62–63. (letöltés)
  • Makádi M. (2019): Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajz tanítás-tanuláshoz. – ELTE TTK FFI – EKE OFI. Budapest, pp. 15–16. (letöltés)
  • Molnár T. I. (2020): A pályaorientáció és a földrajz tantárgy kapcsolata. Szakdolgozat. – ELTE TTK FFI. Budapest, pp. 35–49.
  • Szládik A. (2015): Drámapedagógiai módszerek a földrajztanításban, Disputa – http://geogo.elte.hu/images/Disputa__Munkanelkuliseg.pdf (utolsó letöltés: 2020.05.03.)

Kiemelt kép: Disputa (forrás)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük