Kaleidoszkóp

Trinity 75 – Nukleáris korszakhatár

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum, Debrecen, geo.bethlen@gmail.com

A földrajztudományban és a történelemben is léteznek fontos korszakhatárok, mint például egy földtörténeti kataklizma vagy egy birodalom hanyatlása. Ezeknek a momentumoknak a jelentőségén lehet vitatkozni, sőt, újabb vizsgálatok és bizonyítékok mentén újra is lehet értelmezni azokat, de az biztos, hogy alapvető és visszafordíthatatlan változások követték azokat. Földtörténeti szempontból még „friss” az élmény, de 75 évvel ezelőtt is történt egy korszakhatárnak beillő esemény, amelynek következtében a világ örökre megváltozott és az emberiség egy új korszakba lépett. 1945. július 16-án robbantották fel a világ első atombombáját.

A kísérleti atomrobbantásra az Egyesült Államokban, a sivatagokkal, fennsíkokkal és kopár hegyláncokkal tagolt Új-Mexikó állam középső részén került sor. A White Sands sivatagtól északra, Albuquerque és a mexikói határ között nagyjából félúton fekvő területet több alkalmasnak vélt helyszín közül választották ki atomfizikusok, katonai vezetők és meteorológusok közreműködésével. Stratégiai szempontból fontos volt az időzítés: Truman elnök a második világháború európai szakaszát lezáró potsdami konferenciára utazott, amikor értesült a teszt sikeréről. 

Az atomrobbantás helyszíne, a Trinity Site (forrás: Google Maps)

Egy rövid, esős éjjel miatti halasztást követően reggel fél 6 körül a Szerkentyűnek (Gadget) „becézett” plutóniumbomba addig nem látott gombafelhőt gerjesztett, a fény- és hőhatásokat és a lökéshullámot több mint száz mérfölddel messzebb is érzékelni lehetett – igaz, a lakosságot csak hetekkel később értesítették a teszt valódi okáról. A robbantást biztonságos távolságból, bunkerekből figyelték a tudósok, akikkel kapcsolatban sok rengeteg részlet híressé vált: Teller Ede naptejjel készült, Robert Oppenheimer szavalt, Enrico Fermi pedig fogadást szervezett. A teszthez szükséges szerkezetek megépítéséről számos fotó készült, a robbanásról viszont csak egyetlen színes felvétel létezik, alátámasztva, hogy Új-Mexikó felett aznap „kétszer kelt fel” a Nap.

Az állam ekkorra már az amerikai atomkutatás központja volt. Az itteni szupertitkos kutatóbázison (Los Alamos) dolgozó atomfizikusok – a kor legkiválóbbjai – segítségével alkották meg az első nukleáris fegyvert. A Manhattan-tervként elhíresült projekt „sikerét” követően a hidrogénbomba létrehozása vált a laboratórium elsődleges céljává, de tevékenysége idővel modern tudományos kutatásokkal bővült. Napjainkban az ország egyik legnagyobb tudományos kutatóközpontja.

A Trinity Site felülről (forrás: US Army)

Az atomkorszak nyitányát jelentő robbantás helyszíne körül ma egy rakétatesztekre és tudományos kutatásokra egyaránt használt katonai létesítmény terül el, ami 1975 óta nemzeti emlékhely, újabban pedig alkalmi turisztikai célpont. A robbantás pontos helyét – ahol az acélállványra helyezett bomba felrobbant – Ground Zero-nak nevezik (a new yorki terrortámadásban összeomlott ikertornyok helyén kialakított emlékpark is ezt a nevet viseli, az analógia érthető). A sugárzásveszély nem jelent egészségügyi kockázatot, de a területről természetesen tilos bármit is kivinni. Különösen igaz ez a földön heverő üvegcserepekre hasonlító trinititre – a robbanás során zöldes színű üveggé olvadt, enyhén radioaktív homok –, bár biztosra vehető, hogy ásványgyűjtők kollekciójában elég sok trinititre akadnánk, még a tiltások előttről.

Az emlékoszlop és a gombafelhő (forrás: Atlas Obscura és Jack Aeby Wikipedia)

A Trinity Site évente mindössze kétszer, egy áprilisi és egy októberi szombaton látogatható (open house), ilyenkor már hajnalban hosszú kocsisorok kígyóznak a bejáratnál. Az idei évforduló kapcsán – bár a járvány miatt külön szabályozások vannak érvényben – Új-Mexikó több pontján lesznek kiállítások, neten is streamelhető megemlékezéseket tartanak és vezetett túrákra is lehet jelentkezni. Bár a kietlen teszthelyszín egy-két megmaradt épülete és szerkezete alig emlékeztet az egykori robbantás körülményeire, a kerítésen látható fotósorozat és a betemetett kráter tetején emelt bazaltobeliszk büszkén hirdeti a történelmi pillanatot, ami nemcsak a tudományos kutatásban nyitott meg új távlatokat, de sajnos a nukleáris fegyverkezésben is. Három héttel a kísérleti robbantás után két atombomba hullott Japánra, százezrek halálát okozva. Az ezt követő néhány évtizedben a nagyhatalmak többször is a nukleáris fegyverek újbóli bevetésének határára sodródtak, a hetvenes-nyolcvanas évek populáris kultúrájában pedig rendre vissza-visszatértek egy potenciális atomháború víziói. Az emberiség jövőképét és biztonságérzetét alapjaiban megváltoztató pillanat után 75 évvel még mindig 9 ország rendelkezik tömegpusztításra alkalmas atomfegyverekkel.

Kérdések, feladatok a tanórai feldolgozáshoz

  1. Hasonlítsátok össze Új-Mexikót az USA többi államával és hazánkkal terület és lakosságszám alapján!
  2. Milyen földrajzi szempontok érvényesülhettek a teszthelyszín kiválasztásánál? Milyen szerepe lehetett az időjárási elemeknek és a meteorológiai megfigyeléseknek?
  3. Mi indokolhatja, hogy a Trinity Site csak áprilisban és októberben látogatható?
  4. A háborúkhoz, természeti vagy műszaki katasztrófákhoz, tragédiákhoz kötődő helyszínek meglátogatása a turizmus egyik sajátos formája, amit „sötét turizmusnak” (dark tourism) és katasztrófaturizmusnak is neveznek, bár a kifejezés lehatárolása elég nehéz. Hol vannak Európában és Magyarországon ilyen emlékhelyek? Mire emlékeztetik a látogatókat?
  5. Véleményetek szerint milyen morális kérdéseket vet fel ezeknek a helyszíneknek az idegenforgalmi látványossággá történő alakítása?
  6. Nézzetek utána, hány országban van jelen az atomenergia! Milyen mértékben támaszkodnak az atomenergiára azok az országok, melyek rendelkeznek atomfegyverekkel?

Felhasznált források

Walsh, B. (2019): End Times – A Brief Guide to the End of the World. Hachette. pp. 87–125.

A Trinity Site-ról szóló angol nyelvű írások és videók:

Magyar nyelvű cikkek, képgalériák:

Kiemelt kép forrása

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük