Módszertani műhely

Taníts érdekesen érdekeset! 7. – temetőtornyok

A hallgatás tornyai, temetkezési hely – Irán

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

Yazd földrajzi fekvése (forrás: Google Maps)

Földrajzi leírás

A Perzsiában született zoroasztriánus vallás követőinek nagyon fontos a négy, világot alkotó elem: a föld, a tűz, a víz és a levegő tisztaságának megőrzése. Ezért alakult ki náluk egyedi temetkezési szokás. Nem lehet a halott testét a földbe temetni, a víz gondjaira bízni vagy elégetni sem.

Most az iráni Yazd városban lévő temetkezési helyeket, a Hallgatás tornyait nézzük meg.

A keleti hallgatás tornya, a hegy oldalában jól kivehető a felvezető út. (fotó: Mari László) (letöltés)

Mivel Iránban már betiltották a hagyományos temetkezési szertartást, így a tornyokat belülről is megszemlélhetjük, ami a még működő torony esetében lehetetlen volna, hiszen a helyszínre csak egy kijelölt ember vihette fel az elhunyt testét.

Yazd déli határában két hallgatás tornya emelkedik egymás közelében. A kép előterében egy ősi ciszterna kupolája, a háttérben a keleti hallgatás tornya emelkedik. (fotó: Mari László) (letöltés)
A temetkezési helyre felvezető út. (fotó: Mari László) (letöltés)

A magas dombon épített, nagy, vastag falakkal határolt, henger formájú épületek belsejébe helyezték el a halottat, ahol a testét keselyűk ették meg.

A nyugati hallgatás tornya. (fotó: Mari László) (letöltés)
A nyugati hallgatás tornya a keletiből fényképezve. (fotó: Mari László) (letöltés)
A nyugati hallgatás tornya fala előtt turisták állnak, a háttérben a magasabb hegyre épült keleti torony emelkedik. (fotó: Mari László) (letöltés)

A megmaradt csontokat a torony közepén lévő kútba rakták, majd betemették. Ezzel a temetkezési móddal tudtak eleget tenni a szigorú vallási előírásnak. 

A temetkezési hely közepén a betemetett „kút”, amelybe egykor a keselyűk által megtisztított csontokat helyezték el. (fotó: Mari László) (letöltés)

Iránban ezek a tornyok ugyan már nem „működnek”, csak turisták látogatják e borzongásra késztető helyeket, de a temetési tradíció folytatódik. Betonnal vagy téglákkal kibélelt sírokba temetik a hívőket, így a holttestek nem szennyezik be a földet.

A sírgödröket téglákkal bélelik ki, így a halott teste nem érintkezik a földdel és nem szennyezi azt be. (fotó: Mari László) (letöltés)

Indiában azonban tovább él ma is ez a szertartás. Hogyan került oda? A 10. században nagy zoroaszter közösség menekült oda az iszlám hódítás elől, akiket pársziknak (perzsák) neveznek. 

A világon kb. 200 000-re becsülik a zoroasztriánus vallás követőinek számát.

A zoroaszter vallás követőinek fallal körülvett, új temetője Yazdban. (fotó: Mari László) (letöltés)
A sírokra a végleges sírkő jóval a temetés után kerül.(fotó: Mari László) (letöltés)

Feladat

Válaszolj a kérdésekre!

  1. Melyik térségben született a zoroasztriánus vallás?
  2. Ma melyik országnak felel meg ez a térség?
  3. Melyik indiai városban vannak legtöbben a zoroasztriánus vallás hívei?
  4. Hogy nevezik az istenüket?
  5. Mit őriznek éjjel-nappal a templomukban?
  6. Indiában melyik „kasztba” tartozik a szertartást végző ember?
  7. Milyen nemzetiségű volt az egykori vallásalapító, Zarathustra?
  8. A Queen együttes melyik tagja volt zoroaszter vallású?

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A terjeszkedő Yazd városa lassan eléri a valaha a településtől emelt hallgatás tornyait. (fotó: Mari László) (letöltés)
Yazd házai lassan elérik az egykor temetkezési helyet.(fotó: Mari László) (letöltés)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük