Kaleidoszkóp

Világjárványok árnyékában – Mi is a WHO?

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum, Debrecen, geo.bethlen@gmail.com

A nemzetközi intézmények, globális szervezetek a középiskolai földrajz tananyag részét képezik. De talán egy sem szerepelt annyit a hírekben az idén, mint a WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet). Gyakorlatilag alig akadt olyan cikk, ami ne hivatkozott volna a szervezet által közzétett adatokra és ajánlásokra.

A WHO szimbóluma (forrás)

A WHO-t 1948 áprilisában alapították, gyakorlatilag több, korábban létező közegészségügyi fórum egybeolvasztásával. Az ötvenes években kezdődött el egy világszintű egészségügyi háttérszervezet kiépítése, amelynek talán legfontosabb célja, hogy mindenki hozzáférhessen az alapvető közegészségügyi szolgáltatásokhoz. A WHO a nemzetközi közegészségügy koordináló szerveként szorosan együttműködik a tagországok kormányzatával, információt (pl. naponta frissített Covid-térkép) és technikai segítséget biztosít számukra.

A szervezet időről időre programokat indít az olyan leküzdendő betegségek terén, mint a gyermekbénulás, a malária, a tuberkolózis és a HIV/AIDS. Nemcsak a fertőző betegségekkel foglalkozik, de a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a diabétesz és a gyermekbetegségek megelőzésével és gyógyításával is. Aktív szerepet vállal a gyermekhalandóság és a droghasználat visszaszorításában, valamint az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletformálásban. 

A WHO monitoring feladatokat lát el és ajánlásokat fogalmaz meg, de nem adhat ki a 194 tagországra egységesen kötelező érvényű utasítást. Viszont csak a WHO hirdethet egészségügyi veszélyhelyzetet, amennyiben szükséges (erre az utóbbi 10-15 évben többször is akadt példa, a sertésinfluenza, az ebola, a Zika-vírus kapcsán) és hivatalosan is csak ez a szervezet minősíthet világjárvánnyá (pandémia) egy járványt, ahogy ez a koronavírus esetében 2020. március 11-én meg is történt. Fontos szerep hárul rá a globális egészségügyi normák felállításában ésa betegségekkel, gyógyszerekkel, vakcinákkal kapcsolatos tévhitek lebontásában is (angolnyelvű videó). Mint az ENSZ szakosított szervezete, a Fenntartható Fejlődési Célok sikeres megvalósítását is nagyban elősegítheti a tevékenységével.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (Sustainable Development Goals) (forrás)

A WHO jelenlegi főigazgatója az etióp Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, munkáját egy nemzetközileg elismert szakemberekből álló testület segíti. A szervezet világszerte 7000 főt foglalkoztat, de a különböző programok, kampányok révén ennél nyilván jóval többen kerülnek kapcsolatba a WHO tevékenységével. Hat regionális központja működik (Kairó, Brazzaville, Újdelhi, Manila, Washington és Koppenhága), székhelye pedig a számos más nemzetközi szervezetnek is otthont adó Genfben található.

A WHO genfi központja (forrás)

A szervezet jelentős eredményeket ért el fennállása során. Viszont az utóbbi években egyre gyakrabban éri kritika, elsősorban a lassú reakcióidő, az alulbecsült járványveszély és a reformhajlandóság hiánya miatt. Tavasszal több forrásból is értesülhettünk arról, hogy a WHO diplomáciai készsége Kína és a koronavírus kapcsán gyakorlatilag csődöt mondott, több ország is késlekedéssel, információk visszatartásával, illetve a kínai propaganda szajkózásával vádolta a szervezetet, az amerikai elnök pedig a pénzügyi támogatás felfüggesztését, sőt, megvonását is kilátásba helyezte, ami különösen érzékenyen érintené a szervezet jövőképét. A kétéves ciklusonként 4-5 milliárd dolláros költségvetésből gazdálkodó WHO ugyanis a tagállami befizetések mellett különböző szervezetek (pl. Világbank, Európai Bizottság), világcégek (pl. gyógyszergyártók) és filantróp alapítványok (pl. a Bill és Melinda Gates Alapítvány) felajánlásaiból működik (forrás), legnagyobb befizetője pedig épp az Egyesült Államok (kb. 15%).

Az intézmény hitelességére a Tajvannal kapcsolatos kínai nyomásgyakorlás sincs valami jó hatással. A sokak által eleve kiváltságos partnernek tekintett Kína az „egy Kína” elv mentén nem ismeri el Tajvan önálló nemzetközi státuszát, így a WHO-tagságát is megfúrta, bár a színvonalas egészségüggyel és járványügyi jelzőrendszerrel rendelkező szigetállam rengeteg nyugati és fejlett ország támogatását élvezi. Több írás is kiemeli (pl. ez), hogy a WHO az Amerika és Kína között zajló politikai játszma színterévé vált, a szervezet és az EU kapcsolatát firtató hangok pedig már az Európai Parlamentben is megjelentek. Jelenleg még nem látni a járvány végét, de lehet, hogy csak a vakcina megjelenése tudná valamelyest visszaállítani a szervezet megtépázott hírnevét – vagy még az sem.

A WHO honlapján közzétett koronavírus-adatok, háttérben a szervezet főigazgatója (forrás)

Kérdések, feladatok tanórai feldolgozáshoz

  1. A WHO több mint 70 éves. Miért lehetett szükség egy világméretű egészségügyi szervezet létrehozására az 1940-es évek végén? Milyen okok lehettek a háttérben?
  2. Nézzetek utána, milyen szakosított szervezetei vannak az ENSZ-nek! Hányat ismertek ezek közül? Milyen célokkal hozták létre azokat? Mely szervezetek tevékenységei és céljai kapcsolódnak a WHO-hoz? 
  3. A Fenntartható Fejlődési Célok közül melyeket lehetne az egészségügyhöz kötni és miért?
  4. Genf igazi világváros, számtalan nemzetközi szervezet és intézmény otthona. Keressetek példákat!
  5. Milyen egyéb, egészségüggyel foglalkozó nemzetközi szervezetek működnek még a világban? 

Források

Kiemelt kép – forrás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük