Módszertani műhely

Taníts érdekesen érdekeset! 6.

Kőrösi Csoma Sándor szobája – India

VASVÁRY KINGA

Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyekezdése

Zangla elhelyezkedése (forrás: Google Maps)

Földrajzi leírás

Zanglában, az egykori királyi palotában dolgozott Kőrösi Csoma Sándor 1823-24-ben 16 hónapon keresztül. A tibeti nyelvet tanulmányozta, és megírta az angoloknak kereskedelmi szempontból is igen fontos angol-tibeti szótárat egy láma segítségével.

A Zanszkár-folyó völgye fölé emelkedő sziklán áll a zanglai király palota (piros nyíl mutatja). (fotó: Mari László) (letöltés)

A szegényes palota a Zanszkár völgyében fekvő Zangla településen található. Nyári időszakban autóval is eljuthatunk ide, de télen csak a folyó befagyott jegén lehet elérni több napos, nagy veszélyeket tartogató úton. Sokan estek már be a jéghideg vízbe, fagytak meg vagy sodródtak el örökre az árral.

A zanglai kolostorerőd eltörpül a fölé emelkedő hatalmas, gyűrt rétegekből álló sziklafal alatt. (fotó: Mari László) (letöltés)
A település északi részén emelkedik a kolostor. (fotó: Mari László) (letöltés)
Zangla házai a hegyoldalból lehúzódó törmelékkúpokra épültek. (fotó: Mari László) (letöltés)

A településen kb. 40 család él, teljesen önellátóak, a falu körüli parcellákon főként árpát termesztenek. A családoknak vannak állataik. A jakok telente a házak alatt „laknak”, így alulról fűtik a szobát, amiben telente meghúzódik a család. Jaktrágyával fűtenek, ami igen sok füstöt eredményez a kémény nélküli szobákban. A családok a jakokat évről-évre felváltva vágják le, és a húst szétosztják egymás között. 

A kolostor udvarán álló parabolatükröknek köszönhetően a főzéshez egyre kevesebb szárított trágyát használnak fel, a háttérben a királyi palotának helyet adó magaslat látható. (fotó: Mari László) (letöltés)

A Csoma Szobája Alapítvány egy négytantermes iskolát épített a falu közösségének, ahová a környékről is várják a nebulókat. A speciális építészeti megoldások miatt télen is folyhat a tanítás, ami azért is fontos, mert a nyári munkák idején a gyerekeket a szülők nem igazán engedik iskolába járni, de a tanárok közül is sokan a betakarítást választják a tanítás helyett. 

Ma már nincs királyság, de a faluban élő trónörököst a falu apraja-nagyja tiszteli és „polgármesterüknek” tekintik, bár a települést az öregek tanácsa vezeti. A palota eredetileg a zanglai királyé volt, ma már csak jelképes a tulajdona. A kolostorerőd magányosan áll egy kis dombon, sztúpák (csortenek) övezte úton lehet felkapaszkodni hozzá.

A palotához vezető utat sztúpák (tibeti nevén csortenek) romjai övezik. (fotó: Mari László) (letöltés)
Az egyik legnagyobb sztúpát 2009-ben olaszok állították helyre, de sajnos nem a hagyományos építőanyagot és építési módszert alkalmazták. (fotó: Mari László) (letöltés)

Ma már senki sem lakik az épületben, de néhány éve újra magyar szavakat lehet hallani, mivel elkezdődött az épület helyreállítása magyar önkéntesek segítségével. Mindent eredeti módon, technikával, alapanyagokból restaurálnak, adományokból.

Kilátás a palotából a település felé. A Zanszkár folyó ármentes hordalékkúpteraszán zöldelnek a művelt parcellák. (fotó: Mari László) (letöltés)

A zord időjárás miatt csak két nyári hónap alkalmas a munkára, ezért az építkezés igen lassan halad. A munkakörülményeket a 3700 méteres tengerszint feletti magasság is nehezíti.

A palota felújításán, állagának megőrzésén a Csoma Szobája Alapítvány önkéntesei dolgoznak a nyári hónapokban. (fotó: Mari László) (letöltés)
A palota belső udvara. (fotó: Mari László) (letöltés)

Kőrösi Csoma Sándor szobája az emeleten van. Csak mélyen lehajolva lehet belépni a kb. 130 cm magas ajtónyíláson. A szoba, vagy inkább a kis cella 3×3 méter széles, a mennyezet felnyújtott kézzel is könnyen elérhető. Egy igen kicsi ablakon szökik be a fény. A cella közepén vastag faoszlop tartja a mennyezet gerendáit.

Csoma szobájába csak meghajolva lehet belépni, így egyből tisztelgünk emlékének. (fotó: Mari László) (letöltés)

Az egész helyiség komor hangulatot áraszt, ami a füstös, fekete falaknak is köszönhető. Bár tudjuk, hogy Kőrösi nem szerette fűteni a szobát, mert a szobában rekedt füst csípte a szemét, és így nem tudott eleget dolgozni. Fő eledele az árpaliszttel dúsított jakvajas tea volt. A szoba padlóján állatbőrökön aludt. Mindig van magyar zászló vagy koszorú a szobában.

Az alacsony mennyezetet a füst festette feketére. (fotó: Mari László) (letöltés)
Ebben a szobában gyűjtötték össze a palota buddhista vallási tárgyait. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
Kiállítás a palota teraszáról. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
A Zanszkár völgyének látványa a palotából (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

Feladat

Párosítsd a helyszíneket Kőrösi Csoma Sándor életének egyes eseményeivel, történéseivel!

Helyszínek

  1. Göttingen
  2. Kalkutta
  3. Teherán
  4. Nagyenyed
  5. Zangla
  6. Srinagar
  7. Dardzsiling
  8. Moszul
  9. Alexandria
  10. Amritszár

Események

  • a. Kőrösi itt kezdte a tanulmányait a Bethlen Kollégiumban.
  • b. Itt az arab nyelvet szerette volna tanulmányozni, de a pestis járvány miatt tovább kellett mennie.
  • c. Itt találkozott William Moorcrofttal, akinek az ösztönzésével kezdett foglalkozni a tibeti nyelvvel, a tibeti-angol szótár készítésével.
  • d. Innen hajózott el a Tigris folyón Bagdadba.
  • e. Itt készítette el többek között a 30 000 szóból álló szójegyzéket.
  • f. Itt ért véget a pályafutása a malária következtében.
  • g. Az egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt.
  • h. A szikhek szent helyén is megfordult. 
  • i. Szótára és a tibeti nyelvtan nyomdai előkészítésének szentelte az idejét.
  • j. Iratait itt hagyta biztonsági okból és felvette a Szkander bég nevet.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A Zanszkár folyó völgye látványa a palotából. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük