Kitekintő

Állásfoglalás a Nemzeti alaptantervről

A Magyar Földrajzi Társaság állásfoglalása 
a 2020. január 31-én megjelent módosított Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban

Részben örömmel és részben csalódottsággal vettük tudomásul a módosított NAT megjelenését. Ideje volt az új szabályozásnak hiszen az előző már 8 éve készült. A tervezettel kapcsolatosan közzétett kritikai észrevételeink[1]csekély mértékben kerültek beépítésre. Alapprobléma, hogy a NAT ezen változata nem felel meg az alaptanterv műfaji követelményeinek, nem ad lehetőséget a különböző típusú kerettantervek készítésének, tehát nem felel meg a jogi szabályozás elvárásainak. A rendeletben azonban “megjelennek a korszerűként számon tartott pedagógiai elvek, amelyek megfelelnek a 21. századi természettudományos neveléssel szemben megfogalmazott, nemzetközileg is relevánsnak tekintett kívánalmaknak”.[2]

Kulcskompetenciák

Elfogadhatatlan, hogy az Európai Uniós direktívának[3]ellentmondóan kikerült a kulcskompetenciák közül a természettudományos kompetencia.

Óraszámok

Az új NAT egyértelműen legnagyobb pozitívuma a földrajz tantárgy szempontjából a 11. évfolyamon egy természettudományos tantárgy vagy a földrajz választásának előírása. Ebben igen nagy lehetőségek rejlenek, viszont  annak ellenére nem láthatóak át a rendelet alapján ennek részcéljai, hogy egyéb területeket túlszabályoz. A komplex látásmód átadása, mely a földrajz sajátja, kifejezetten ezen érettebb korosztály számára ideális. Lehetőség nyílik tehát arra, hogy a német földrajzoktatást jellemző problémaközpontú, a regionalitást példaként kezelő, helyi és globális, természeti és társadalmi problémákat járjunk körbe úgy, hogy elsődlegesen nem a felvételire kell készülni. Mindenképpen szem előtt tartandó, hogy ezekre a tantárgyakra a kevésbé motivált diákok fognak jelentkezni.

A földrajz összóraszámának további 1 órával való (7-ről 6-ra) csökkentése ellen már a tervek készítése során is tiltakoztunk. A módosított tanterv bevezetésével a hetedik évfolyam mellett tizedik évfolyamon is csak heti egy földrajzórájuk lesz a diákoknak. Tantárgyat tanítani heti 1 órában azonban nem lehet, hiszen ebben az esetben nem beszélhetünk tanulási folyamatról, így teljesen hatástalan, bármilyen tartalommal is foglalkozik. Így a régió országai közötti eddigi legrosszabb helyzetünk tovább romlik.

Didaktikai szemléletváltás

Az új NAT legnagyobb negatívuma a földrajz tantárgy szempontjából, hogy ugyan megtörtént az ígért tananyagcsökkentés, azonban ennek mértéke nem haladta meg a tantárgy időkeretének csökkentését. Ez azért probléma, mivel így arányaiban még több lett a tananyag, továbbá a rendelet preambulumában megfogalmazott didaktikai áttörést, szemléletváltást ez egyáltalán nem segíti. A szemlélődő, tevékenykedtető, vizsgálódó módszerek alkalmazása több időt igényel a hagyományosan megszokott frontális módszereknél, így a váltás garantáltan nem tud megtörténni.

Maga a regionális földrajz részleges kihagyása nem jelentene problémát a tizedik évfolyamon, ugyanis a problémaközpontú oktatás segítségével esettanulmányok révén részben helyettesíthetők a regionális földrajzi témakörök. Azonban az általános iskolában már korábban lecsökkentett heti óraszámban feldolgozott országszintű ismeretek nem jelentenek megfelelő alapot az ilyen szemléletmódhoz. Pedig ez a földrajzoktatás világtrendjének is megfelelne.

Érettségi vizsga

Kérdéseket vet föl, hogy mennyiben változtatható a tananyag a kimeneti szabályozás megváltoztatásának hiányában.

Elkerülte a NAT-ot készítők figyelmét, hogy jelen helyzetben földrajzból fakultáció nélkül középszintű érettségi vizsgát tenni nem lehet, mivel annak alapóraszáma (3) nem haladja meg az érettségi vizsgaszabályzatban[4]előírtakat (4). Emelt szintű érettségi vizsgát fakultáció felvételével sem, ugyanezen oknál fogva. Ezért a vizsgaszabályzatot mindenképpen módosítani szükséges!

Egy kifejezett jövőben jelentkező probléma is látható az érettségi és a NAT kapcsán. A következő években a nyolc- és hatévfolyamos gimnáziumi képzésben részt vevők, illetve a négyévfolyamos gimnáziumi osztályba járó kilencedikes diákok más tanterv szerint fognak tanulni. Szükségesnek tartjuk ezért a kimeneti követelményeknek az alaptantervhez illeszkedő átalakítását.

A diákok terhelése, párhuzamosságok

A társadalom alapvető elvárása volt a diákok óraszámának csökkentése, mely üdvözlendő és pozitív hatással lehet mindegyik tantárgy, így a földrajz tanulására is.

Azonban még a tervezet kapcsán kiadott 2018-as állásfoglalásunk részletesen, konkrét megoldási javaslatokkal együtt tárgyalta az abban megjelenő tantárgyi párhuzamosságokat. Sajnos ezek egyike sem került megfontolásra a tantárgyak egyes céljainak, elvárásainak szintjén. Pedig ezek megszüntetése a természettudományos tantárgyak időkeretének hatékonyabb kihasználását, illetve a didaktikai szemléletváltás lehetőségét hordoznák.

Science

Üdvözöljük, hogy megmaradt önálló diszciplína a földrajz, hiszen annak társadalomtudományi vonatkozásai és komplexitása miatt nem sorolható kizárólag a természettudományok világába.

A közérthetőség miatt érthető, hogy egységesedett az elnevezés, vagyis 5-6. évfolyamon is immáron természettudomány a tantárgy neve, azonban a kifejezés használata nem következetes. Talán szerencsésebb lenne itt is a természettudomány és földrajz megnevezés.

Nem értelmezhető számunkra, hogy mi lesz a további sorsa a földrajznak a szakgimnáziumokban, technikumokban és szakképző iskolákban, ugyanis a közismereti tantárgyak esetében a rendelet ezekre az iskolákra is vonatkozna.

Földrajzi tartalom korosztályi megjelenése

Szerencsés megoldás a természettudományos tárgyak egységes kezelése a középiskolai képzésben. Mindenképpen problémás azonban, hogy az alsó tagozaton úgy került megszüntetésre és beépítésre más tárgyakba a természettudományos alapozás (környezetismeret), hogy az oktatási gyakorlatban való bevezetésére előtte nem került sor.

Azt gondoljuk, a Nemzeti Pedagógus Kar korábbi közleményével[5]egyetértve, hogy “ne kerüljön bevezetésre 2020. szeptember 1-jén, mert számos kockázatot rejt magában!”A NAT kerettanterv nélkül nem értelmezhető, tehát nem várható el a helyi tantervek készítése az intézményektől, márpedig a bevezetéshez be kell tartani a törvény által meghatározott elfogadási rendet. Így a helyi tantervek kidolgozása biztosan nem lesz alapos és végiggondolt. Ezen kívül ilyen rövid idő alatt biztosan nem lehet körültekintően átdolgozni a tankönyveket sem.


[1]https://www.foldrajzitarsasag.hu/hirek/256-a-magyar-foldrajzi-tarsasag-kritikai-eszrevetelei-javaslatai-az-uj-nemzeti-alaptanterv-tervezetevel-kapcsolatban

[2]http://nahalkaistvan.blogspot.com/2020/02/velemeny-nat-2020-termeszettudomanyos.html

[3]https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/297a33c8-a1f3-11e9-9d01-01aa75ed71a1/language-en

[4]100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6.§ (4)  http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30517#foot12

[5]http://nemzetipedkar.hu/2020-januar-15-a-nemzeti-pedagogus-kar-kozlemenye-az-uj-nat-tervezetevel-kapcsolatban/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük