Kaleidoszkóp

Plovdiv és az Európa Kulturális Fővárosa – egy évig együtt

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma, Debrecen, geo.bethlen@gmail.com

Bő évtizeddel az uniós tagság elnyerését követően 2019-ben Bulgária adja Európa egyik kulturális fővárosát (EKF). Plovdivban, az ország második legnagyobb városában az utóbbi évek a programsorozatról és az arra való felkészülésről szólnak. A sokszínű iparral rendelkező város nemcsak kereskedelmi és közlekedési csomópont, de rendkívül gazdagon rétegzett kultúrtörténeti értékekkel is rendelkezik, melyek bemutatására az EKF-évnél nincs is jobb alkalom.

A Nagy Sándor apja után Philippopoliszként, majd később Filibe néven ismert egykori trák fővárosban sokkal változatosabban épülnek egymásra a történelmi idősíkok, mint Szófiában. Nincsenek monumentális épületek, se széles sugárutak. A római emlékek viszont sokkal teljesebb és átélhetőbb formában maradtak fenn, mint a fővárosban, ráadásul mind a belváros területén, bejárható távolságban fekszenek, szépen felújított sétálóutcákkal összekötve. A város legkiemelkedőbb történelmi emléke a színház.

Táncpróba a színházban, háttérben az EKF logójával (fotó: Kapusi J.)

Míg az odeon és a fórum – részben a felújítás miatt – első látásra inkább régészeti feltárásnak tűnnek, a Traianus idején emelt színházban egymást érik a legkülönbözőbb kulturális programok az operától a táncművészeti előadásokig, nem véletlenül jelenik meg a pályázat logójában is az amfiteátrum stilizált alakja. A belváros átépítésekor kialakított stadionrészlet pedig találkahely és infópont, ahol egy feliratos 3D-s moziban ismerkedhetünk a város római emlékeivel, az épület mellett pedig bepillanthatunk a 14. században épült Dzsumaja mecset épületébe is.

A mecset épülete, jobbra a stadion falrészlete és a sétálóutca (fotó: Kapusi J.)

A dombokra épült óváros föl-le hullámzó utcácskái már egy másik korszakot testesítenek meg: a bolgár reneszánsz öntudatra ébredést hirdető házai ma múzeumoknak, kiállítóhelyeknek adnak otthont. Jelképes összegért – pár leváért, illetve bizonyos napokon ingyen – körülnézhetünk a gazdagon berendezett, elegáns házakban. Bár a színek és a kiugró erkélyek is kellően figyelemfelkeltőek, a belső terek gazdagsága, a dekorációk, értékes bútorok, szőnyegek, freskók engednek leginkább arra következtetni, hogy a házak tulajdonosai a 19. század tehetős kereskedői voltak. 

A bolgár reneszánsz óvárosi házai (fotó: Kapusi J.)

A negyed utcáin kézművesek, utcai árusok, aprócska templomok és kávézók csalogatják az erre sétálókat, a tűzfalakon pedig a kortárs művészettel ismerkedhetünk. Szükség is lehet a felfrissülésre, hiszen a macskaköves utcákon nyáron nem sok árnyékot találni, a hullámvasutazás pedig igénybe veszi a lábakat. A szintkülönbséget a Nebet tepe (a város hét dombjának egyike) romjain állva lehet érezni a leginkább: innen nemcsak az óvárosi rész belátható, hanem a Marica folyó túlpartján terpeszkedő új városnegyedek is.

Az óváros látképe a Nebet tepéről (fotó: Kapusi J.)

Bár Plovdiv a nemzetközi turizmus szempontjából talán kevésbé van szem előtt, korántsem annyira ismeretlen célpont, mint ahogyan a nemzetközi híroldalak ajánlóiban utalnak rá (ez sokkal inkább igaz a másik idei fővárosra, az olaszországi Materára). A város az utóbbi években a Lonely Planet és a CNN kiemelt utazási ajánlatainak listáira is felkerült, részben az EKF-pályázat okán. A kirakatév keretében megvalósuló nagyjából félezer programtól nyilvánvalóan az országgal kapcsolatban máig élő sztereotípiák és beidegződések átalakulását, valamint a turizmus fellendülését várják Bulgáriában, melynek idegenforgalma jellemzően a szocializmusból is jól ismert fekete-tengeri üdülőövezetre (Várna, Burgasz és a Napospart, Neszebar, Szozopol) és a hegyvidékek természeti adottságaira (pl. a rilai Hét-tó, a Muszala vagy a Pirin csúcsai, Borovec és Banszko síközpontjai) épül.

Hazai példából tudjuk, mekkora lehetőség és vállalás Európa kulturális fővárosának lenni. Plovdiv vállalása különösen nagy kihívásnak tűnik. Hogyan lehet a kontinens egyik legrégibb városában nyolcezer év történelmét, hagyatékát izgalmas, interaktív kulturális mezőbe helyezni? Sikerülhet-e a széthúzással és a dialógusok hiányától terhelt Európát legalább néhány művészeti projekt mentén összehozni? Az Együtt (’Together’) mottó ezért tűnik kikacsintásnak és egyben utal a kísérletre is.

Az EKF-projekt egyik fotópontja Plovdiv sétálóutcáján (fotó: Kapusi J.)

A plovdivi Európa Kulturális Fővárosa év eredményességét nem is most kell lemérni, hanem évek múlva, amikor a pályázat továbbgyűrűző hatásai a lakosság és a látogatók számára is láthatóvá válnak. Közép-európai kitekintésben is érdemes lesz majd vizsgálni a térség EKF-projektjeinek sikerességét, hiszen 10-15 éven belül a régió viszonylag sok települése otthont adott a programsorozatnak (Plzen, Wroclaw) vagy éppen készül rá (mint pl. Rijeka, Temesvár, Kaunas vagy Újvidék). Hazai szempontból az egyik legfontosabb cél az, hogy a gördülékenynek jóindulattal sem nevezhető pécsi projektév problémái ne ismétlődjenek meg és a balatoni régióra is kisugárzó veszprémi rendezésből valóban szélesebb társadalmi kör profitálhasson. Főleg úgy, hogy a britek távolmaradásával Veszprém egyedüli fővárosként kerül majd a figyelem középpontjába.

Tanórai feldolgozáshoz ajánljuk

1. Milyen természeti adottságokkal rendelkezik Bulgária és hogyan alapozzák meg ezek az adottságok az ország idegenforgalmát? 

2. Keressetek rá az Európa Kulturális Fővárosa program korábbi fővárosaira, köztük Pécs EKF-projektjeire (pl. térkép, bemutatkozó videók, képgalériák, honlapok)! Gyűjtsétek össze a cikk segítségével egy EKF-programév legfontosabb előnyeit! Említsetek lehetséges hátrányokat, problémákat is! Készíthettek SWOT-analízist is!

3. Nézzetek utána, hogyan áll jelenleg Veszprém 2023. évi EKF-pályázata! 

Források

A plovdivi EKF-projektév honlapja. https://plovdiv2019.eu/en/forum2019

Az EKF honlapja. https://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/actions/capitals-culture_en

Útitárs – Bulgária (Panemex, 2011)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük