Kitekintő

Nyugati szomszédolás

ÜTŐNÉ VISI JUDIT

Oktatási Hivatal, judit.uto.visi@gmail.com

A nyár folyamán hazánk egyik egyre népszerűbb, határ menti területén a Fertő tó környékén jártunk. A magyarországi terület a hazai kirándulók körében jól ismert – elég, ha csak a fertőrákosi kőfejtőre, a balfi termálfürdőre vagy a fertődi kastélyra gondoltunk. Ezért is gondoltuk, hogy nézzünk most egy kicsit át a túlpartra és vegyük sorra az osztrák part menti terület látnivalóit. 

Mielőtt belefognánk a képzeletbeli kirándulásba, néhány gondolat a Fertőről és a Fertő–Hanság Nemzeti Parkról. Az elsődlegesen csapadékvíz táplálta tó ún. sztyepptó, Európa legnyugatibb ilyen típusú állóvize. Vizének magas sótartalma több mint 30-szorosa a Balatonénak. Területe pedig valamivel több, mint annak a fele. Sekély, gyorsan felmelegedő vize átlagosan 50-60 cm; és a legmélyebb helyeken sem éri el a 2 métert. 

A tó és környéke az egyedülálló élővilágának és természeti értékeinek köszönhetően már az 1970-es években védelmet élvezett. 1979-ben pedig az UNESCO-MAB Program keretében Bioszféra Rezervátummá nyilvánították a Fertő környékét. 1989-től a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. A mai nemzeti park elődje a Fertő tó Nemzeti Park 1991-ben jött létre. 1994-ben csatolták hozzá a Hanság Tájvédelmi Körzetet és így lett Fertő–Hanság Nemzeti Park1994április 24-én került sor a szomszédos, ausztriai oldalon létrejött nemzeti parkkal közös megnyitó ünnepségre. A magyarországi nemzeti park területe 23 731 hektár, míg AusztriábanNeusiedler See–Seewinkel Nemzeti Park ennek kevesebb mint a fele, mintegy 10 500 hektár. A magyarországi igazgatóság Sarródon, a Kócsagvárban, az osztrák központ Illmitzben (Illmic) található. Természeti és kulturális értékek jelentőségének elismerését jelenti az UNESCO Világörökség Egyezménye 2001. december 13-i döntése alapján megítélt világörökség rang. 

Környezettudatos építkezés (a szerző felvétele)

A Fertő és környéke – vagy ahogy egyre több kiadványban is olvashatjuk – a Fertő-táj döntően nádassal borított természetes vizes élőhely. Ennek megőrzését és megismertetését vállalták a nemzeti parkok. A Fertő környéke azonban más látnivalókat is tartogat. A nyitott, átjárható határoknak köszönhetően nagyon népszerű a tavak körbe kerülő, jól kiépített kerékpárút, amelyről a környék látnivalói is kényelmesen elérhetőek. Elsősorban az osztrák oldalon találunk gondosan ápolt, remekül felszerelt strandokat. Ezeket mindenképpen érdemes felkeresni egy nyári kerékpártúra alkalmával.

Ha ott járunk, feltétlenül vessünk egy pillantást az épületekre. Ezek ugyanis szép példái a környezettudatos építkezésnek. Nádborítással szigetelt falak, tetőkertek, tájba illő, árnyékolt pihenő és játszóhelyek. Érdekesek a nádasban megbújó fából épült apró üdülőházak is, amelyekbe csak csónakkal juthatunk el. 

Tájba illő építkezés, üdülőházak (a szerző felvétele)

Például a ruszti kikötőben hajóra is szállhatunk vagy elektromos kishajót, csónakot bérelhetünk és a tóról is megcsodálhatjuk a sajátos vízi világot. Semmiképpen se hagyjuk ki a tóparti hangulatos kisvárosokat, amelyek közül kiemelkedik Rust (Ruszt), a történelmi Magyarország egykori legkisebb szabad királyi városa. Mindenképpen sétáljunk egyet a gyönyörűen felújított, hangulatos középkori belvárosban, amely 2001 óta a világörökség része, és ne felejtsünk el felnézni a háztetőkre. Szinte mindegyik kéményen gólyafészket találunk, és a város nyáron gólyakelepeléstől hangos. Nem véletlen, hogy Rustot a gólyák városának is nevezik. A város egyedi hangulatú adventi vásárra télen is remek célpont. 

Ruszti házak gólyafészkekkel (a szerző felvétele)

A nyári úticélok közé tartozhat a mörbischi (fertőmeggyesi) vízi színpad, amely egész nyáron zenei előadásoknak, koncerteknek ad otthont (Seefestspiele). A rendezvényeket egyszerre mintegy 6000-ren látogathatják. A hatalmas színpadképet még érdekesebbé teszi a háttérben a tó csillogó vize és a hullámzó nádrengeteg. 

Víziszinpad-kép 2018-ból (a szerző felvétele)

A Fertőrákos és Mörbisch között találjuk az 1989. augusztus 19-i a Páneurópai Piknik helyszínét, azt a határszakaszt ahol annak idején az egykori NDK állampolgárai áttörték a Vasfüggönyt. A történelmi jelentőségű esemény helyszínén Emlékparkot alakítottak ki, amely 2015 óta az Európai Örökség része.

A hazai oldalon található fertőrákosi kőfejtő osztrák testvére az Esterházy Alapítvány tulajdonában lévő St. Margarethen-i, (szentmargitbányai) „római kori kőfejtő”, amely Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőbányája. A kőfejtő 1997 óta ad otthont Európa legnagyobb szabadtéri színpadának, amely mint egy 5500 nézőt fogad be. Érdekesség, hogy gyerekelőadások számára egy kisebb, 1500 fős színházat is kialakítottak. Ahogy a fertőrákosi követből számos magyarországi épület készült, az itt kitermelt mészkőből több híres bécsi épület épült fel pl. a Stephansdom, a Hofburg vagy a Schönbrunni kastély. A kőfejtő a nyári időszakban vezetéssel látogatható. Ha már itt járunk, szánjunk időt a színház közelében létrehozott Familypark meglátogatására is. Az egykori Meseerdő (Märchenwald) napjainkra izgalmas, sokszínű családi vidámparkká alakult, amely minden korosztály számára igazi élményt nyújt, és március végétől október végéig várja a látogatókat. 

Mindenképpen keressük fel Frauenkirchent (Fertőboldogasszony). A gyönyörű barokk bazilika nyugalma és békéje felejthetetlen élmény. A templom honlapján vezetéses látogatás is megrendelhető.

A területen járva azonnal feltűnnek az utazónak a domboldalakra felfutó szépen művelt szőlőskertek. A Fertő környékének, a tájat keretező Lajta-hegység délies lejtőinek borászata mára már Ausztria szerte ismert és elismert, sőt az utóbbi években nemzetközi jelentőségre is szert tett. A domboldalakon és a falvakban sok helyen találunk hangulatos pincéket, sőt egész pincefalvakat is.

Szőlőskertek (a szerző felvétele)

Módszertani ajánlás

A két szomszédos nemzeti park együttműködése, a határon átívelő idegenforgalmi programok és fejlesztések jó példák a regionális együttműködések jelentőségnek, szerepének bemutatására. A nemzeti park területén folyó gazdálkodás megismerésével képet kaphatnak a tanulók a környezet védelmét, a fentarthatóságot szem előtt gazdálkodási módokról. A tanórán megbeszélhetik ennek jellemző vonásait, érvelhetnek ennek fontossága mellett illetve megfogalmazhatnak ellenérveket is. Ugyanígy lehetőség nyílik az ökoturizmus és a tömegturizmus sajátosságainak összevetésére is. Készülhet plakátkiállítás a Fertő-táj értékeinek bemutatásáról. Összeállíthatnak a tanulók kirándulás- és túraprogramokat. A téma kapcsolható több helyre is a tananyagban. Foglalkozhatunk vele akár Magyarország (Kisalföld, Nyugat-Dunántúl régió) akár Ausztria földrajzánál, de környezetvédelemmel a fenntarthatósággal foglalkozó témánál is, természetesen eltérő fókuszokat állítva a középpontba. A Fertő-táj földrajzi felfedezése jó lehetőség egy kerékpáros kirándulással összekapcsolt terepi vagy a projektmunkára, a földrajz, a biológia és a történelem tantárgyak közötti koncentráció megvalósítására.  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük