Kitekintő

A tankönyvellátás alakulása az elmúlt 8 évben

KERESZTY PÉTER
Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) keresztypeter@cartographia.org

A 2012-ben bevezetett Nemzeti alaptanterv (NAT) és a 2013-ban kiadott kerettantervek határozták meg utoljára (és a korábbi évek gyakorlatához igazodva) a tankönyvkiadók számára a tankönyvfejlesztéssel, kiadással és hivatali engedélyeztetéssel összefüggő feladatokat. Ugyan azóta nem jelent meg új NAT és hozzá kapcsolódó kerettantervek, az akkor engedélyezett tankönyvek a mai napig használhatóak lennének, a 2013-ban elfogadott törvénymódosítás és az ezt követő jogszabályi  változások erre évek óta (néhány kivételt leszámítva) nem adnak lehetőséget a magánkiadók számára.

A tankönyvellátás változása

Az elmúlt 8 évben jelentős átalakuláson ment keresztül a tankönyvellátás a kormányzati intézkedések nyomán. Az adminisztratív eszközökkel történő erőteljes beavatkozás következtében számos magyar tulajdonú kis és közepes tankönyves vállalkozás szűnt meg. Eközben az állami kiadók megerősödtek, az idegen nyelvek oktatására szakosodott nagy külföldi kiadók jelentősége pedig alig változott. A tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást néhány éve már egyetlen cég (KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft.) végzi.

A tankönyvkiadók számának alakulása a tankönyvjegyzéken tulajdonviszonyuk alapján
(forrás: TANOSZ)
A tankönyvjegyzéken legalább 50 címmel rendelkező kiadók (2012)
(forrás: TANOSZ)
A legalább 50 címmel szereplő kiadók a 2015. évi tankönyvrendelési időszakban
(forrás: TANOSZ)

A 2012 előtt kialakult tankönyvellátás helyzetét jól illusztrálja Kaposi József oktatáskutató elemzése. “Az elmúlt két évtizedben sokoldalú, sokarcú változás történt hazánkban, míg a tankönyvpiac a kötelező egykönyvűségtől a tankönyvválasztás szabadságán át eljutott a keresetvezérelt teljesen piaci alapon működő rendszerhez. A kialakuló és változó tankönyvpiac a kezdeti nehézségek után korlátozott állami beavatkozás mellett lényegében folyamatosan garantálni tudta a tankönyvellátás biztonságát, és kiegészülve az állami önkormányzati mechanizmusokkal tankönyvekhez való hozzáférés biztosítást minden tanuló számára családjuk szociális helyzetétől függetlenül. A változó körülmények között a tankönyvpiac innovatívan működött, a kiadók képesek voltak rendre megújulni és a körülmények változásait figyelembe véve alkalmazkodni a különböző feltételekhez. A két évtized alatt folyamatosan javult − összefüggésben a jóváhagyási eljárás minőségbiztosításának − a tartalmi szabályozókban megjelenő a nevelési-oktatási célok és a tankönyvek koherenciája, továbbá a maguknak a tankönyveknek a szakmai, technikai minősége, célorientáltsága. A hazai tankönyvi szabályozás a felmerülő problémák, kihívások mellet egyértelmű pozitív eredmények is érzékelhetőek. A tankönyvek sok esetben korszerű, új tudományos eredményeket jelenítenek meg. A fogalommagyarázatok, kérdések és feladatok folyamatos gyarapodása látható. A tankönyvek mögött meghúzódó didaktikai megfontolások is egyre sokszínűbbé válnak, akárcsak a tankönyvek dizájnja. Mind több kiadó látja be, hogy a szerzők és szerkesztők számára elengedhetetlen a tanuláselméletek ismerete, mert csak a gondolkodás, a tanulás pszichológiai folyamatának ismeretében várható el, hogy megfelelő szakmai színvonalon, módszertani kultúrával tudják fejleszteni a tankönyveket.

A központosítás következő eleme a tankönyvkiadás átalakítása volt. Az új állami tankönyvfejlesztést az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) végzi, amely az állami tulajdonba vett Apáczai Kiadóval és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadóval együtt a legnagyobb hazai tankönyvkiadóvá vált. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2016 óta az egri Eszterházy Károly Egyetem  rektorának irányítása alá rendelt szervezeti egység. Fő feladata az állami tankönyvfejlesztés és kiadási feladatainak ellátása, az oktatáshoz (köznevelés, felsőoktatás, szakképzés, felnőttoktatás) kapcsolódó országos kutatási, fejlesztési, valamint elemzési oktatási és egyéb szakmai szolgáltatási feladatok.

A tankönyvellátás 2013-ban kezdődő átalakítása azzal a következménnyel járt, hogy a pár száz vagy több tucat tankönyvcímmel rendelkező hazai közepes méretű magánkiadók száma drasztikusan lecsökkent. Az idegen nyelvi tankönyveket kiadók és a szakképzés könyveit kiadók kivételével a főként közismereti tankönyveket fejlesztő kiadók mára csak néhány kiadvánnyal szerepelnek a hivatalos jegyzéken. A versenyhelyzet a legtöbb helyen megszűnt, a kínálat erősen leszűkült, a tankönyvkiadás néhány nagy, sok kiadvánnyal rendelkező állami kiadóra és több kis, pár címmel rendelkező kisebb egyházi és magánkiadóra polarizálódott.

Tankönyvkiadók a jegyzéken szereplő kiadványaik száma alapján 2012-ben és 2019-ben (forrás: TANOSZ)

A nemzeti köznevelésről szóló törvény (2019. évi LXX. törvény a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzetiközi nevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről) idei módosítása az állami tankönyvkiadókon kívül az egyházi kiadókat hozza előnyös helyzetbe, hiszen számukra – az állami kiadóhoz hasonlóan – egyszerűvé válik a tankönyvek engedélyeztetése és a hivatalos tankönyvjegyzékre kerülés. Ezzel szemben a hazai magánkiadók számára már csak nagyon kivételes lehetőség a hivatalos tankönyvjegyzéken való megjelenés.

A tankönyvkínálatot leszűkíti a tankönyvek kiadását és forgalmazását monopolizáló döntés. 2013-ban a tankönyvforgalmazási jog egyetlen terjesztőhöz, a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez került, így a magánterjesztőket kiszorították a piacról. 2019 márciusában az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB, 2019) megállapította, hogy a tankönyvterjesztési piac „monopolizációjával” az állam megsértette a vállalkozások tulajdonjogait. Az iskolák tankönyvekre rendelkezésre álló költségvetésükből csak az engedélyezett tankönyvek listájáról rendelhetnek. A független kiadók legtöbb tankönyve várhatóan eltűnik a 2019/2020-as tanévre, mert az Oktatási Hivatal 2019-ben nem újította meg engedélyüket.” (Oktatási és Képzési Figyelő 2019)

A tankönyvcímek számának alakulása a tankönyvjegyzéken a kiadók tulajdonviszonya alapján 2012–2019 (forrás: TANOSZ)

A következő diagram arra a helyzetre világít rá, hogy az egyes közismereti tantárgyakon belül mekkora hányadot képviselnek a tankönyvjegyzékről rendelhető állami és nem állami tankönyvek. A köznevelést irányító tárca hangzatos kijelentéseivel ellentétben az új fejlesztésű tankönyvek iránt nem nőtt jelentősen az érdeklődés, az iskolák, ha tehetik, még mindig szívesebben rendelik a korábban készült kiadványokat, legyen az államosított vagy jelenleg is magánkézben lévő kiadó tankönyve.

A főbb tantárgyak tankönyvcímeinek megoszlása (forrás: TANOSZ)

A földrajzi ismereteket is magába foglaló természetismeret tantárgyhoz fejlesztett kiadványok vonatkozásában megállapítható, hogy papíralapú nyomtatott magánkiadós kiadvány – a környezetismeret-természetismeret tantárgyakhoz szerkesztett két atlasz kivételével – nem maradt az Oktatási Hivatal tankönyvjegyzékén. A 7-8. és 9-10. évfolyamok számára a hivatalos jegyzéken állami tankönyveken kívül csak digitális formában elérhető fejlesztő tananyagokat találni vagy pl. közlekedési ismereteket, gazdálkodási és pénzügyi ismereteket, de magánkiadók által készített papíralapú tankönyv vagy atlasz már egyáltalán nem szerepel a listában.

A természetismeret és földrajz tantárgyakhoz rendelhető kiadványokszáma a tankönyvjegyzéken (forrás: TANOSZ)

Érdekes hullámzást mutatnak az állami kísérleti és új generációs tankönyvek általános iskolai megrendelési adatai. Az adatok alaposabb elemzést is megérnének, de feltehetően az új fejlesztésű állami tankönyvek nem egyértelmű elfogadottságára engednek következtetni.

Az állami kísérleti és új generációs tankönyvek általános iskolai megrendelési adatai 2015–2019 között (forrás: TANOSZ)

A 2019/2020. tanévi tankönyvrendelés tapasztalatai

A 2019/2020. tanévi Köznevelési Tankönyvjegyzéken 2834 cím szerepel szemben az előző tanév jegyzékének 3676 kiadványával. A középiskolai évfolyamok számára szerkesztett új állami földrajz tankönyvek és atlaszok rendelési adatai már sokkal inkább belesimulnak az általános tankönyvrendelési trendbe, hiszen az érvényben lévő jogszabályok és a kormányzati oktatáspolitika nem enged teret a magánkiadók tankönyvfejlesztésének, az 5 évig tartó engedélyek lejártával pedig sok száz magánkiadós tankönyv került le a jegyzékről.

Tankönyvforgalmi adatok példányszámok alapján 2014–2019 (forrás: TANOSZ)

A tankönyvek minőségének javulása a jelenlegi szabályozás keretei között nem várható, a verseny megszüntetése komoly gátja a minőségi tankönyvfejlesztésnek. A magánkiadók tankönyveire láthatóan még a jelenlegi helyzetben is mutatkozik igény, ráadásul a statisztika a magánkiadók esetében nem tartalmazza a közvetlen kiadói megrendeléseket. Az előző tanévi megrendelésekhez képest a magánkiadók esetében történt nagymértékű zuhanást a lejárt tankönyvi engedélyek meghosszabbításának törvényi akadálya okozta.

Tankönyvforgalmi adatok példányszámok alapján (2019) (forrás: TANOSZ)

A tankönyvárak alakulása

A tankönyvárak a 10 évvel ezelőtti gazdasági világválság óta folyamatosan csökkennek, amely az állami tankönyvkiadó létrehozásával még erőteljesebbé vált. A helyzet azonban nem egyértelmű, mert a magánkiadók kiadványainak ára jelenleg is tartalmazza fejlesztéseik költségét. Ezzel szemben az állami kísérleti tankönyvek fejlesztésre és a megvásárolt magánkiadókra elköltött milliárdok ebben a statisztikában nem jelennek meg, ráadásul az állami tankönyvek tankönyvjegyzéki árai és azok előállítási költségei köszönő viszonyban sincsenek egymással. Valójában mindegy is, hogy közgazdaságilag irreális árakon szerepelnek az állami tankönyvek a hivatalos jegyzéken, hiszen a kormányzat az adófizetők pénzéből kiegészíti a veszteséges állami intézeteket és vállalatokat.

A tankönyvárak változása Magyarországon (2000–2018) (forrás: KSH-MTVA)
fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka = 100

Összegzés

Összességében elmondható tehát, hogy a hazai tankönyvellátás eddig nem hozta el az átalakításoktól várt pozitív eredményeket. Az ingyenesnek mondott tankönyvek valójában csak kölcsönkönyvek, az OFI és a szülői egyesületek által elvégzett felmérések nem igazolták vissza a tankönyvek minőségi javulását, a választék csökkentését pedig sok oktatási intézmény nehezményezi. (A jogos felháborodás hatására az első és második évfolyam tanulói az elmúlt tanévtől már tényleges térítésmentesen és nem csak kölcsön formájában kapják meg tankönyveiket.) A tartós tankönyvektől várt valós költségcsökkenés sem tapasztalható (hiszen az állami tankönyvek ára erősen torzítja a végeredményt), összességében egyáltalán nem csökkent, sőt az utóbbi években emelkedett a megrendelt tankönyvek állami terjesztőn (KELLO) keresztül forgalmazott darabszáma. Ráadásul, ha mindehhez hozzáadjuk a közvetlen kiadói megrendeléseket is, a csökkenő tanulószám ellenére még nőhetett is az éves tankönyvforgalom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük