Kitekintő

Nemzedékek véleménye az éghajlatváltozásról

KULMAN KATALIN

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, kulmankata@gmail.com

A különböző híradásokban szinte minden pillanatban szemben találjuk magunkat az éghajlatváltozás témájával. A változással kapcsolatos tudás – aminek segítségével a folyamatok megérthetők és a hírek valóságtartalma megítélhető – életkoronként eltérő. A közoktatásban eltöltött idő során a diákok tanáraiktól, szüleiktől, oktatási segédleteikből egyre több információt szereznek az őket körülvevő világ működéséről, azokról az eseményekről, amelyek hozzájárulnak a környezet károsításához, szennyezéséhez, ennek alapján felnőtt emberré érve – és az éghajlatváltozással kapcsolatban feltehetően nagyobb és mélyebb tudással rendelkezve – a kritikus gondolkodás eszközével a különböző hírekben olvasott információk között könnyebben szelektálnak.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) hivatalos klímaügyi jelentésében is arról olvashatunk, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, és ha nem következik be drasztikus változás, akkor hamarosan elpusztul a világ. Az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentésében az alkalmazkodás és a mérséklés egymást kiegészítő stratégiák (IPCC 2014).

A földrajz tantárgy és a földrajztanítás szerepe az éghajlatváltozás mérséklésében

Az éghajlatváltozás hatásainak és azok megoldási lehetőségeinek tanításában a földrajztanítás vállalja a legnagyobb szerepet céljainál, feladatainál és tartalmánál fogva. A 9–10. évfolyamos földrajz kerettantervben a tanulóktól elvárt fejlesztési eredmények közé tartozik, hogy képesek legyenek bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. A földrajz tananyag célja, hogy a tanulók képesek legyenek érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett, valamint ismerjék az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben (Földrajz kerettantervek 2012).

A kutatás körülményei

A Magyar Digitális Oktatásért Egyesület a TEDxDanubiával (http://www.tedxdanubia.com/leiras/a-tedxdanubiarol) összefogva egy olyan programsorozatot talált ki középiskolás diákok számára, amelyen az őket érdeklő témákat mutatják be nemzetközileg is elismert szakemberek előadásain keresztül. A programsorozat a 2018/2019. tanévben került megrendezésre, Párbeszéd a jövődről – rendhagyó osztályfőnöki óra TED előadókkal címmel (részletes leírása a http://mdoe.hu/projektek/parbeszed-a-jovodrol-rendhagyo-osztalyfonoki-ora-ted-eloadokkal címen olvasható). A programsorozat célja egy olyan heterogén közösségi tér megteremtése, ahol a jövő és a jelen szakemberei közösen gondolkozhatnak saját jövőjük számukra fontos kérdéseiről, ezáltal lehetőség van az egyes nemzedékek egymástól való tanulására. A programon középiskolai osztályok tanulói vettek részt, akiknek a digitális eszközök segítségével az osztálytermeikbe vittük a tematikus szakmai konferenciák világát. 

A tanulók online résztvevői voltak három, a saját jövőjük szempontjából kiemelt témájú, nemzetközileg kiemelkedő szakmai konferencia egy-egy előadásának. Az előadást követően egymás között megvitathatták a hallottakat kooperatív csoportmunkában. Ezután minden diák a saját mobileszköze segítségével egy erre kialakított weboldalon keresztül elküldött öt szót (5 words technika), amelyekből véleményüket tükröző címkefelhő készült, így megosztották gondolataikat a témával kapcsolatban a konferencia résztvevőivel. 

Az egyik előadás témája az éghajlatváltozás volt, valamint azoknak a lehetőségeknek a feltárása, amelyek megoldást jelenthetnek erre az évtizedek óta fennálló problémára. Az előadó a nemzetközi klímatárgyalások magyar küldöttje volt, a rendezvény pedig teret adott a témáról való egyéni vélemények megfogalmazásának a szakemberek, a jelenlegi felnőtt generáció, illetve a mai tinédzserek részéről egyaránt. (Az előadás felvétele megtekinthető a http://www.tedxdanubia.com/tedx-videok?performer=2881&event=0 címen.)

Mint említettük, a konferencia helyszínen lévő résztvevői a 5 words technikát alkalmazva egyéni véleményük alapján címkefelhőket készítettek. A kutatás célja a tanulók és a konferencia résztvevői által készített címkefelhők összehasonlítása, a vélemények azonosságok és eltéréseinek feldolgozása, valamint az eredmények bemutatása volt. Az eredményekből a téma előadójával egy videóprezentációt készítettünk, amit a résztvevő iskolák számára a virtuális órát követően egy újabb osztályfőnöki óra keretén belül megnézésre és megbeszélésre ajánlottunk.

A minta

Középiskolás osztályok regisztrálhattak a rendhagyó osztályfőnöki órára a 10. évfolyamtól a 12. évfolyamig. Az évfolyamválasztás legfontosabb szempontja a földrajzoktatás időpontja volt. A középiskolások többsége a 10. évfolyamon találkozik utoljára földrajzórával, ha nem választják fakultációnak a földrajz tantárgyat. Összesen 15 osztály regisztrált és 247 diák véleménye, gondolata érkezett be a rendszerbe.

A kutatás módszertana

A kutatás során a beérkezett válaszokból címkefelhőt készítettünk. A címkefelhő (tag cloud) a különböző címkék (tagek) gyakorisága alapján történő vizuális ábrázolást jelenti. A címkefelhőknek (jelentésük és nem kinézetük alapján) alapvetően három fő típusát lehet megkülönböztetni: egy adott elemhez rendelt címkék megjelenítése; kategorizálás címkefelhővel; globális címkefelhő (Tarcsi Á. et al. 2012). A kutatás során az egy adott elemhez rendelt címkék megjelenítése volt a cél. Az egyes címkék betűmérete utal az adott címke használatának gyakoriságára: minél nagyobb a címke, annál többször látták el a témát az adott címkével.

Eredmények értékelése

Egy-egy címkefelhő készült a jelen lévő felnőttek (1. ábra) és diákok (2. ábra) címkézése alapján.

A konferencia felnőtt résztvevői által készített címkefelhők
A konferencián részt vett diákok által készített címkefelhők

felnőtt hallgatóság az éghajlatváltozás témája kapcsán kiemelkedően fontosnak tartotta a megújuló energiaforrások használatát, a közlekedést, az oktatást, valamint a kevesebb hús fogyasztását. Fontosnak tartották a szelektív gyűjtést és a hulladékgazdálkodást is. Viszont kevésbé vélték lényegesnek az egyéni felelősségvállalást, a példamutatást és az együttműködést.

diákok a téma kapcsán kiemelkedően fontosnak tartották a megújuló energiaforrások használatát (közlekedés, elektromos autó), a példamutatást, a tudatosságot és a szelektív hulladékgyűjtést. Fontosnak tartották a hulladékgazdálkodást, a fogyasztáscsökkentést és az energiatakarékosságot. Helyet kapott még a címkefelhőjükben a globális gondolkodás és az egyéni felelősségvállalás is.

Összehasonlítva a két címkefelhőt, elmondható, hogy a diákoknál többféle címke fordult elő gyakrabban, mint a felnőtteknél. A diákok címkefelhőjében a többihez képest meghatározó gyakoriságú volt a tudatosság, a megújuló energiák és a példamutatás, míg a felnőttek esetében a megújuló energiák ugyancsak meghatározó méretű címke volt, ami mellett még az oktatás szó mérete volt jelentős. A diákok szemében az éghajlatváltozással kapcsolatban az oktatás nem volt meghatározó mértékű, viszont véleményük szerint a klímaváltozás kapcsán a jövőt befolyásoló, alakító tényezők között kiemelkedő szerepe van a példamutatásnak és a tudatosságnak. Míg a diákok címkefelhőjében kiemelt fontosságú a példamutatás, addig a felnőttekében ez meg sem jelenik. Az alkalmazkodás szó szintén a diákok címkefelhőjében fedezhető fel, a felnőttekében nem.

A földrajz tantárgy általános és középiskolai tanítási tartalmából három nagy téma jelenik meg a diákok címkefelhőjén. Az egyik az energiagazdaság témája, amihez a következő kulcsszavak köthetők: megújuló energiahordozók, közlekedés, energiatakarékosság, elektromos autó. A másik fontos téma a hulladékgazdálkodás, melynek kulcsszavai a szelektív gyűjtés és a hulladékgazdálkodás. A földrajz tantárgyi tartalomból az éghajlatváltozás konkrét kiváltó okai (pl. a légköri szén-dioxid mennyiségének növekedése) és közvetlen következményei (pl. tengerszint-emelkedés) nem szerepelnek sem a felnőttek, sem a diákok által megadott címkék között. Örvendetes, hogy a fenntarthatóság földrajz tantárgyi témájához kapcsolódóan a tudatosság és a példamutatás egyaránt olvashatók a címkefelhőkben. Ezeket a tulajdonságokat azonban nemcsak a földrajz és egyéb természettudományos tárgyak tananyagából sajátíthatják el a diákok, hanem a pedagógusaiktól, a társaiktól és a szülőktől is, illetve ezek elsősorban nemcsak tudáselemek, hanem a témához való hozzáállásukat, jövőre való előrelátásukat is mutatja. A földrajztanárok feladata tantárgyuk tudományterületeket integráló jellege miatt az éghajlatváltozás okainak és következményeinek tudatosítása, különféle szemszögekből való bemutatása, a változások mérséklési lehetőségeinek feltárása.

Összegzés

A címkefelhők elemzése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy nincs lényeges különbség a két nemzedék éghajlatváltozással kapcsolatos gondolkodásában. Mindkét generációnak ugyanazok a gondolatok jutottak eszébe, amelyek három nagy témába csoportosíthatók: az energiagazdálkodás, a hulladékgazdálkodás és az ember szerepvállalása. 

Összehasonlítva a diákok szófelhőjét a földrajz kerettantervben leírt fejlesztési eredményekkel megállapíthatjuk, hogy az éghajlatváltozást az egész Földünket érintő globális problémának érzik, melynek mérséklésében és megoldásában fontosnak tartják az egyén szerepét. Tisztában vannak az egyén környezetkárosító tevékenységével és azzal, hogy ezen valamilyen módon változtatni szükséges. A legtöbb címke elsősorban a kialakult helyzet mérséklésére vonatkozik, ugyanakkor az alkalmazkodás szó is megfigyelhető a tanulók címkefelhőjében. Emellett olyan fogalomtársítások figyelhetők meg a diákoknál, amelyek nemcsak az iskolai oktatásból származhatnak. A diákok címkefelhőjét megfigyelve érdekes, hogy a változással kapcsolatban nem érezték fontosnak a kiváltó okokat, és a mérsékléshez kapcsolódóan is kevés fogalom jelenik meg ahhoz képest, amit a jelenlegi földrajz tananyag tartalmaz és amiről földrajz órán elvileg hallottak a tanulók.

Mivel az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés problémái meghatározzák a jövő nemzedéke számára a Föld élhetőségét, ezért a fenntarthatóság hangsúlyozása a földrajzoktatás tartalmi szabályozóiban és a földrajzórákon elengedhetetlen. A diákoknak ismerniük kell a mérséklés és az alkalmazkodás lehetőségeit a klímaváltozással kapcsolatban.

Irodalom

  • Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének ötödik értékelő jelenése – https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/IPCC_jelentes/ (utolsó letöltés: 2019. 05. 26.)
  • Tarcsi Á. – Abonyi-Tóth A. – Horváth Gy. 2012: Trendkutatás módszerei és eszközei az interneten – https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0056_IK_trend_kutatas/lecke5_lap1.html (utolsó letöltés: 2019. 05. 26.)
  • Földrajz kerettantervek: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei – http://kerettanterv.ofi.hu (utolsó letöltés: 2019. 05. 26.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük