Kaleidoszkóp

G7 – kell ez nekünk?

KAPUSI JÁNOS

középiskolai tanár, geo.bethlen@gmail.com

A globalizáció és a világgazdaság folyamatainak megismerése a középiskolai földrajz tananyag szerves része. Ebben a cikkben egy olyan ötlet kerül bemutatásra, amit – azon túl, hogy jó lehetőséget ad a tantárgyi koncentrációra vagy a tananyag kibővítésére – történelmet és gazdasági tárgyakat tanító kollégák figyelmébe is ajánlhatunk. Elsősorban azokra gondolva, akik magasabb évfolyamokkal, illetve a világ gazdasági-politikai összefüggései iránt az átlagosnál jobban érdeklődő diákokkal dolgoznak. A cím kérdésfelvetése kettős: mit tesz hozzá a világhoz a G7 és ha tanítani akarunk róla bármit is, mit érdemes kiemelni abból.

Témafelvetés

Az 1970-es évek komoly hullámokat vetettek a világgazdaságban. A legerősebb lábakon álló országok is megérezték a hullámvölgyeket és a belőlük fakadó problémákat (gazdasági visszaesés, társadalmi feszültségek), így szükségessé vált egy olyan fórum, ahol ezeknek a hatalmaknak a vezetői rendszeresen tárgyalhatnak az aktuális folyamatokról, lehetővé téve ezzel a krízishelyzetekre történő gyorsabb reagálást.

A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7 (Group of Seven) hét ország – Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – informális csoportja, amely a világnépesség egytized részét adja,viszont a világ GDP-jének közel 40%-át állítja elő. Tagjai évente találkoznak, minden államot elsősorban politikai vezetője (elnök, miniszterelnök, kancellár) képvisel az asztalnál, de szinte mindig sor kerül kétoldalú tanácskozásokra is, ahol az országok nagyobb delegációval képviseltetik magukat. A háromnapos csúcstalálkozót jellemzően május és augusztus között rendezik, a házigazda szerepét az egyik tagország vállalja fel – a rotáció szerint idén augusztusban Franciaország és Biarritz városa adott otthont a G7-csúcsnak.

A G7 csúcsot népszerűsítő szuvenírek (forrás: france24.com)

Bár a G7 vezető gazdasági hatalmakat jeleníti meg, sokan egy zárt és idejétmúlt klubnak tartják, ahová az utóbbi két évtizedben felzárkózó, gazdasági nagyhatalmakká váló országok nem kerülhetnek be, a globális jelentőségükből sokat veszítő országok viszont nem kerülhetnek ki onnan. Az 1990-es években „felvett” Oroszország 2014-es kizárása (a G8 ezzel csökkent G7-re) óta nem merült fel újabb tag csatlakozása, sőt, a meglévő hét tag között is gyakran kiéleződnek a viszonyok egy-egy téma vagy esemény megítélése kapcsán. Szintén nehezíti a konszenzust, hogy a vezetők igen gyakran cserélődnek, kevés politikus képviseli az állandóságot a tárgyalóasztalnál, egy-egy markáns politikus pedig alkalmanként kisajátíthatja magának a rendezvényt, már ami a kommunikációt illeti. 

A G7-csúcsokat élénk médiafigyelem kíséri, szinte minden híroldal beszámol az ott történtekről, a kamerák minden grimaszra és félmosolyra lecsapnak (ezek aztán hamar mémmé is válnak). A csoportot sok vád és kritika éri – elsősorban az, hogy tevékenységük a globalizáció felerősödéséhez, a gazdagabb és a szegényebb világrészek közötti szakadék mélyüléséhez, a gazdasági-politikai elit további klikkesedéséhez vezet –, ezért a csúcstalálkozót gyakran kísérik antiglobalizációs és antikapitalista tüntetések. Biarritzban ennek megfelelően igen komoly biztonsági korlátozásokat léptettek életbe, többek között az óceánpart és több utca lezárásával, valamint ellenőrzőpontok felállításával. Az összetűzések így a környező településekre szorultak.

A G7 csúcstalálkozó tematikája minden évben néhány központi gondolat és aktuális, közös álláspontot igénylő esemény köré összpontosul, ezek előkészítése hónapokat is igénybe vehet. A csúcs jellemzően egy záródokumentumba foglalt „közös üzenettel” zárul, amellyel a résztvevők megpróbálják legitimálni a csoport jelentőségét. A kritikusok ezen a ponton is megjelennek: a legfontosabb vitatémák gyakran nem is a résztvevőkhöz vagy a közöttük lévő viszonyrendszerhez (kereskedelem, diplomácia) kötődnek, hanem olyan országokhoz, világrészekhez, akiket az asztalnál hivatalosan senki sem képvisel (ld. Kína, Ukrajna, Szíria vagy Brazília) – vagy ha mégis, úgy a csoportot feszítő érdekkülönbségek nehezítik a közös elhatározást. A nézeteltérések és a taktikázás nyomában megjelenő tétlenség pedig nem csak a világ jövőjéért aggódókat dühíti, de a G7 mint csoport értelmét is megkérdőjelezi.

Fontos megemlíteni, hogy a hét vezetőn kívül az Európai Unió legfontosabb tisztségviselői is állandó résztvevői a megbeszéléseknek. A G7 is változások előtt áll: az utóbbi időben már afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok vezetői is meghívást kapnak – idén pl. India miniszterelnöke is –, bár ezt a kritikusok inkább tartják az aktuális házigazda marketingfogásának, mint a csoport megújítását célzó törekvésnek. A csúcsot lezáró csoportképen a legtöbbször kilencen szerepelnek: a hét ország vezetői mellett az EU vezetői is a kamerák elé állnak. Az idei csúcs más volt, mint a korábbiak: a csoportképen minden meghívott vezető ott lehetett, a közös zárónyilatkozat viszont elmaradt.

A hét vezető homokportréja a biarritzi strandon (forrás: Euractiv)

Tanórai feldolgozási lehetőségek

1. Adatok

  • Hasonlítsátok össze a G7 tagjait megadott szempontok (pl. terület, népesség, kereskedelmi adatok, fejlettségi mutatók) szerint! 
  • A fentiekből kiindulva indokoljátok meg, hogy Kína és India miért nem tagjai a G7-nek! 
  • Mi a különbség a G7 és a G20 között?

2. Helyszínek

  • Keressetek rá azokra a helyszínekre, ahol az utóbbi néhány év csúcstalálkozóit rendezték! Mi lehet a magyarázata annak, hogy az utóbbi években már jellemzően kisebb települések, üdülőhelyek adnak otthont az eseménynek? 
  • Milyen szervezési feladatokra van szükség egy ilyen csúcstalálkozó zökkenőmentes lebonyolításához?

3. Tematika

Minden csúcstalálkozónak vannak központi témái, de az aktuális események is rendre előkerülnek a megbeszéléseken. Nézzetek utána, melyek voltak az utóbbi csúcstalálkozók kiemelt témái! Véleményetek szerint mely témák, problémák kerülnek majd elő a legnagyobb valószínűséggel a következő néhány év találkozóin? Csoportonként nevezzetek meg öt-öt ilyen fontos témát és vessétek össze a többiek listáival!

4. Csoportkép

A G7 csúcstalálkozóin mindig készül egy csoportkép (class photo / family photo)a résztvevőkről. Azonosítsátok a képen látható vezetőket az esemény weboldala segítségével!

Források

A találkozót záró csoportkép készítése videón itt és itt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük