Kaleidoszkóp

Lábunk a vízben, fejünk a homokban

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport makadim@caesar.elte.hu

A mediterrán tengerparti övezetekre hatalmas nyomással nehezedik a tömegturizmus. Az Európai Unió keretegyezménye is jelzi a küzdelmet a fenntartható turizmusért, közben a már tönkretett partvidékek rehabilitációjáért. Az írás ennek egy példáját villantja fel a mallorcai Cala Mesquida üdülőtelepülés dűnevidékén.

A Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigetek középső és legnagyobb szigete, Mallorca az európai – különösen a német, angol és skandináv – turizmus egyik legkedveltebb célpontja (1. ábra). 2018-ban több mint 14 millió turista látogatott ide. A sziget természeti szépsége, kulturális kincsei lenyűgözőek és a természeti környezet megóvása érdekében tett intézkedéseik tiszteletre méltóak. Ezekből a tömegturizmus fogyasztói keveset látnak, amikor éjszakai charterjáratokkal érkezvén valamelyik kedvelt üdülőkomplexumban ébrednek, s egy-két hétig rabul ejti őket a smaragd színű Földközi-tenger.

1. ábra. Mallorca térképe (forrás)

Mallorca keleti részén a Serra de Llevant kíséri a partot átlagosan 500 m körüli tengerszint feletti magassággal. Ahol a hegység északon kifut a Földközi-tengerre, ott fekszik a sziget egyik legváltozatosabb tája fenyvesekkel, mészkősziklás magaspartokkal, homokos öblökkel, sivatagra emlékeztető dűnesorokkal. 

Itt található a kicsiny üdülőhely, Cala Mesquida (2. ábra). Alig több mint 100 fő állandó lakosa van. Néhány üzlet, kisebb apartmanok. Kelet felé egy 270 m magas dombon emelkedik a Talaia de Son Jaumell őrtorony. A 16. században épült a kalózok támadásai ellen. A part felé egy tucatnyi üdülőkomplexum ül a sziklákon. Alattuk a mélyben bújik meg a 300 méter hosszú öböl homokos strandja (3. ábra).

2. ábra. Cala Mesquida település és strandja műholdfelvételen (forrás)
3. ábra. Az öböl vakító homokos strandja (fotó: Makádi M.)

A tájat pásztázó tekintet megakad az öböl keleti végében szürkéllő romokon. A bunkert a spanyol polgárháború után, a frankói rezsim idején építették. Ez az öböl nem volt kedvelt a hajósok körében, mert a sziklás parton bizony nem ritkán fordult elő hajótörés a goromba hullámzás miatt. Okozója az észak-északkeleti irányból lecsapó főn jellegű szél, katalánul a tramuntana. Azt is tartják, hogy a zárt öbölnek szerepe lehetett a kávé- és dohánycsempészetben. Az öbölben található a Torrent de Cala Mesquida, tipikus mediterrán szárazvölgy, amelyben csak az őszi-téli heves esőzések idején zúdul víz a hegységből a tengerbe. Nyáron a folyóágy görgetegeit, kavicsait homok fedi, hiszen ilyenkor folyóvíznek nyoma sincs (4. ábra). 

4. ábra. A száraz folyómeder a torkolatba telepített napozóernyőkkel (fotó: Makádi M.)

Az öbölben a mediterrán nyarat élvezni vágyóknak is feltűnik a strand mögött a parttal csaknem párhuzamosan kanyargó palló. Mi célja van? Ki akar itt sétálni a tikkasztó hőségben? Az öböl kb. 1 km mélységben természetvédelmi terület. Nemcsak azért, mert a Baleár-szigetek legnagyobb sirály- és kormorán kolóniájának ad élőhelyet a környék, hanem mert az itt kialakult dűnevidéket védelmezi. A tömegturizmus megjelenésével ezen a környéken is nagy építkezések kezdődtek, amelyek nem kímélték a dűnéket. Még a védetté nyilvánítás után is hordták a homokot építőanyagként! Később – mint ahogyan a Földközi-tenger parti övezeteiben máshol is – egyre nőtt az antropikus nyomás, ami még sebezhetőbbé tette a dűnevidék morfológiai és ökológiai egységét.

A baleár-szigeteki partidűne-rendszerek általánosan 5 zónából állnak (5. ábra).

5. ábra. A partidűne-rendszerek ökológiai zónái (számok jelentését lásd a szövegben) (forrás: Balaguer – Roig-Munar 2016)
  1. víz alatti terület – ahol a tengeri fűfélék (Posidonia oceanica) fejlődnek, amelyeknek fontos szerepük van az üledékképződésben; 
  2. strandzóna – ahol a tengervíz hullámzása és a szél mozgatja a homokot, a magasabb részeken már embrionális dűnék is kialakulnak pionír növényzettel (6. ábra);
  3. elsődleges dűnezóna – ahol a lágyszárú növényzet már megköti a homokot, de erősebb viharok megbonthatják, erózióveszélyes terület;
  4. mozgó és félig stabilizált dűnezóna – ahol a növényzet fejlődése már lehetővé teszi a humuszképződést (7. ábra);
  5. stabilizált dűnezóna – ahol a fás növényzet már megakadályozza a homokmozgást (8. ábra).
6. ábra. A strandzóna (fotó: Makádi M.)

7. ábra. A dűnezónák benövényesedése (fotó: Makádi M.)
8. ábra. Stabilizált dűnezóna (fotó: Makádi M.)

tengerparti övezetek olyan „geomorfológiai területek a part vízi és szárazföldi szakaszán, amelyen belül az egyes részek viszo­nyát az emberi közösségekkel együtt élő és azokkal kölcsön­hatásba lépő biotikus és abiotikus elemekből álló, összetett ökológiai és erőforrásrendszerek, illetve a területre jellemző társadalmi-gazdasági tevékenységek alakítják” (EU Jegyzőkönyv, 2009). A mediterrán tengerparti övezetek integrált kezelésére közös stratégiát dolgoztak ki az Európai Unióban, ami figyelembe veszi a tengerparti tájak és ökológiai rendszerek sérülékenységét, az ott folyó tevékenységek sokféleségét, ezek kölcsönhatását, valamint a tengerre és szárazföldre gyakorolt hatásait. 

Úgy ösztönzik a tengerparti fenntartható turizmust, hogy közben megőrizzék a parti ökológiai rendszereket, tájakat. Spanyolország partvidékein – így Mallorcan is – az utóbbi két évtizedben többféle partvédelmi módszert alkalmaztak a parti dűnék védelmére és helyreállítására (9. ábra). A módszerek a mesterségesen előidézett természetes folyamatokon alapszanak. A strand- és a dűnezóna közötti dinamikus egyensúly megteremtésére törekszenek, ami persze nem könnyű a turizmus terhelése esetén.

9. ábra. Az elsődleges dűnesort kerítés védi a strandzóna turistáitól (fotó: Makádi M.)
10. ábra. Az erózió nyomai a letaposott felszínen (fotó: Makádi M.)

A tanításhoz ajánljuk

  1. Keressétek meg a Google Earth alkalmazásban Mallorca szigetét! Járjátok körbe a partvonalát! Jelöljétek ki azokat a partszakaszokat, ahol dűnefejlődési folyamatokkal találkozhatunk!
  2. Keressétek meg a Google Maps-en Cala Masquida strandját! Nyomtassátok ki a környék műholdképét! Jelöljétek rajta a tengerparti övezetek ökológiai zónáit!
  3. Milyen emberi behatások fenyegetik az egyes zónákat? Keressetek példákat azokra!

Irodalom

  • Balaguer, P. – Roig-Munar, F. X. (2016): Costal dune system and the concept of integrated coastal and marine managament (ICMM). In Roig-Munar, F. X. – Quintana, F. J. (Ed.): Restauración í Gestión de Sistemas Dunares. Estudio de casos. pp. 201–220.
  • Gomila, B. A. (2000): Aeroguía del litoral de Mallorca.  Cala Mesquida.  GeoPlaneta, Barcelona, s. 92. 
  • Igari A. (2018): A tengerparti régiók változó gazdasági szerepe a 21. századi Európában. Földrajzi Közlemények. 142. 3. pp. 177–188. 
  • https://www.researchgate.net/publication/325737181_A_critical_view_of_the_restoration_of_dune_systems_in_the_Balearic_Islands_2000-2017
  • Jegyzőkönyv a mediterrán térség tengerparti övezetének integrált kezeléséről. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2009.2.4. L. 34/19.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük