Módszertani műhely

Mennyivel lesz forróbb a városod?

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium andraas.guba@gmail.com

A BBC a napokban egy az oktatáshoz jól alkalmazható infografikát közölt az oldalán. Az interaktív alkalmazással egyszerűen megnézhetjük, hogy a becslések alapján adott városok és régiók mennyivel fognak felmelegedni a következő évtizedekben. 

Az angol nyelvű program a BBC oldaláról érhető el. A program apropóját az adta, hogy a 2019-es júliusi hőmérsékleti adatok az egész földön az eddig mért legmagasabbak között voltak.  Alapvetően a Mennyivel melegebb a városod? (How much warmer is your city?) kérdésre válaszol. Egy interaktív Föld-programmal indít az alkalmazás: a Föld modelljét forgatva megtalálhatjuk, hogy az adott régiókban (városokban) mennyivel nőtt a hőmérséklet. A programleírásban láthatjuk a pontos ismertetőt is (le kell görgetni a legaljára). A globális ipari termelés előtti adatokat vették figyelembe alapként (1890–1900 közötti júliusi adatsorok), és ezt összehasonlították a mai 2009-2018-as júliusi adatokkal. A változás mértékét 100×100 km-es négyezetekre vetítve láthatjuk. Az eredmény megdöbbentő: néhány régiótól eltekintve mindenhol felmelegedés tapasztalható.

Ha lejjebb görgetünk, akkor megnézhetjük, hogy városunk hőmérséklete mennyivel növekedett az adott időszakokban. A keresőnégyzetbe először az ország nevét kell beírni (Hungary), majd kiválasztani a várost (Magyarországon csak Budapestet engedi). Az adatokat betáplálva először egy pontsoros grafikont láthatunk a 1900 és 2018 évek januári és júliusi adataival. Lejjebb görgetve egy trendvonalat is láthatunk azadatokra illesztve. Egyértelműen növekedési tendencia figyelhető meg. Érdekes, hogy a januári adatok szórása és kilengései nagyobbak, mint a júliusiak.

Ezután előrejelzéseket láthatunk egészen a 2100-as évig. Az előrejelzéseket négy csoportra osztották az alkotók: legkisebb hőmérséklet-növekedés; közép-alacsony; közép-magas; legrosszabb forgatókönyv. Mind a négy forgatókönyvhöz egy rövid kis leírás kapcsolódik, amiben előrevetítik az üvegházgázok és a globális felmelegedés viszonyát.

A városok adatsorának elemzése után pedig egy rövid infografikával mutatják be az éghajlatváltozás következményeit három esettanulmány keretében. New York és Jakarta a tengervízszint emelkedésével fog szembenézni, az Északi-sarkon pedig drasztikus jégolvadás tapasztalható az utóbbi évtizedekben. A folyamatok megértését jól látható animációkkal támasztják alá. A két hasonló (New York és Jakarta) esettanulmány mellé jó lett volna egy harmadik, más típusú esettanulmányt is kidolgozni, például az ökológiai változásokkal kapcsolatban is.

A jól értelmezhető és átlátható grafikák, illetve a könnyen érthető angol szöveg miatt a program jól használható elsősorban a gimnáziumi földrajzoktatásban. Akár egy egész órányi aktív foglalkozás is felépíthető segítségével.

Az alábbiakban segítő kérdést is adunk a lehetséges feldolgozáshoz.

  • A Föld mely területei melegedtek fel nagyobb vagy kisebb mértékben?
  • Hol tapasztalható lehűlés?
  • Mely régiókra vonatkozóan nincs adat? Miért?
  • Válassz ki minden földrészről egy-egy nagyvárost! Nézd meg az adataikat! Milyen különbségeket tapasztalhatsz? Milyen különbségek vannak a júliusi és a januári adatsorok között? Mely területeken található legnagyobb változás a legrosszabb és a legjobb forgatókönyv között? Írj a városok alapján egy globális előrejelzést 2100-ra 10-15 mondatban!

Forrás

https://www.bbc.co.uk/news/resources/idt-985b9374-596e-4ae6-aa04-7fbcae4cb7ee?fbclid=IwAR3huAqaThTAkoosVdGZRCYjQ_a-ti1A9REgofOcvc1hFO3rBmiHx6d_3rI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük