Módszertani műhely

Környezeti szemléletformálás a földrajztanításban – fejlesztési program középiskolás tanulók részére, III. rész

SERES ZOLTÁN

egyetemi hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

seres.zltn@gmail.com

Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában a természeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban I. díjat nyert dolgozat alapján készült. Három írásban tesszük közzé a szemléletformáló feladatokat. Ezúttal a fejlesztési program 6–8.  programelemét mutatjuk be. Fontos lenne, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését. Noha ehhez szükséges némi idő- és energiabefektetés, látnunk kell, hogy mindez rendkívül kifizetődő lehet bolygónk, így ezáltal az emberiség szempontjából is.

A fejlesztési programban található feladatok

  1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
  2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
  3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
  4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
  5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
  6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
  7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
  8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)

6. programelem – REKLÁMOZNÁD? – dizájnalapú projekt

A feladat hazánk természeti szépségeivel és a lakosság környezettudatos magatartásával kapcsolatos. Rendeződjetek 5 fős csoportokba, majd válasszatok egyet az alul található feladatok közül! Ezzel fogtok foglalkozni a következendő hetekben.

  1. Marketinggel foglalkozó vállalatotok elnyert egy uniós pályázatot, melynek keretein belül az Európai Unió országaiban egy hétig hazánk természeti értékeit népszerűsítő sajtótermékek (óriásplakátok, televíziós- és rádióreklámok, szórólapok, beszélgetős műsorok, podcast-ok, rövidfilmek stb.) fognak megjelenni különböző helyszíneken, felületeken. Ti kaptátok a feladatot, hogy ezeket a médiatermékeket megtervezzétek!
  2. Marketinggel foglalkozó vállalatotok elnyert egy pályázatot, melynek keretein belül a lakosság környezettudatos magatartásának kialakítását, megerősítését kell előmozdítanotok különféle sajtótermékek segítségével! Ezek különböző helyszíneken fognak megjelenni, ti kaptátok a feladatot, hogy ezeket a médiatermékeket megtervezzétek!

Feladatleírás

Rendeződjetek 5 fős csoportokba annak megfelelően, hogy milyen műfajban szeretnétek népszerűsíteni országunk természeti értékeit, vagy a környezettudatos magatartást! Gondoljátok végig, hogy milyen régiók, milyen helyszínei, illetve milyen látnivalóijöhetnek számításba, valamint azt, hogy milyen hiányosságokat tapasztaltok a lakosság környezettudatos magatartásában! Ezekhez alkalmazkodva próbáljátok meg kitalálni médiatermékeitek arculatát, hangulatát! Ügyeljetek a látványvilágra! Elkészült produktumaitok bemutatásra kerülnek majd osztálytársaitok előtt és a legjobban sikerült produkció helyszínére ellátogatunk majd.

Választható feladatok: a) rövidfilm készítése, b) podcast készítése, c) televíziós reklám készítése, d) rádióreklám készítése, e) szórólap/óriásplakát készítése, f) beszélgetős műsor készítés.

Öt fős csoportokban tervezzetek meg egy hét napig tartó kampányt valamelyik közösségi oldalon (pl. Facebook, Instagram), melynek során a környezettudatos magatartást népszerűsítitek kortársaitok körében! Készítsetek pontos tervet arról, hogy milyen módszerekkel, milyen eseményekkel, produktumokkal érnétek el ezt! Tervezzétek meg lépésről lépésre, hogy melyik napokon milyen módszereket alkalmaznátok! Készítsetek konkrét produktumokat is (pl. képeket, videókat, ábrákat stb.), amiket megosztanátok annak érdekében, hogy a fiatalok környezettudatosabban gondolkodjanak és éljenek! Produktumaitok legyenek meghökkentők, izgalmasak, és a lehető legkreatívabban próbálják meg felhívni a figyelmet a szemléletváltás szükségességére! A valóságban is próbáljátok ki az ötleteiteket!

A feladat időtartama: 5 hét

7. programelem – JÁRJ UTÁNA! – kutatásalapú projektfeladat

A feladat Földünk globális környezeti problémáival kapcsolatos. Az alábbi szemelvényekből válasszatok ki egyet, amivel a témakörök kapcsán foglalkozni szeretnétek! A feladat egy írásos összefoglaló munka és egy prezentáció elkészítése a témával kapcsolatban, amiben bemutatjátok kutatásotok legfontosabb eredményeit.

Feladatleírás

Rendeződjetek 5 fős kutatócsoportokba és a kiválasztott szemelvény alapján próbáljátok meg feltárni az abban leírtak kialakulásának okait és lehetséges természeti-társadalmi-gazdasági következményeit! Ne csak az egyes ország, régió szempontjából, hanem globális léptékben is gondolkodjatok, tehát vizsgáljátok meg, hogy a Föld egy adott helyszínén bekövetkező változás milyen következményekkel járhat egy máshol élő ember életére! Ügyeljetek arra, hogy egy-egy döntés meghozatala nem fekete-fehér, tehát ami elsőre jónak tűnik valaki számára, az nem feltétlenül jó egy másik ember, társadalmi csoport, kontinens számára is (ez természetesen fordítva is igaz!). Ügyeljetek a különféle médiumokban megjelenő hírek valódiságára, próbáljátok felmérni, hogy az egyes cikkekben megjelenő tartalmak valóban igazak-e! Törekedjetek arra, hogy összefoglaló munkátokba csak megbízható forrásokból származó információk kerüljenek!

Amennyiben szívesen járnál utána más, aktuális hírnek, amik valamilyen módon globális léptékben is jelentősek, azt is nyugodtan megteheted – előzetes egyeztetést követően!

Néhány témajavaslat: Földünk legélhetőbb városai; környezeti ártalmak Oroszországban; Dél-nyugat Ázsia és a kőolajkitermelés; élet a metropolisokban; Japán és a bálnavadászat

A feladat időtartama: 12 hét

A feladattal kapcsolatos beadandók, teendők

  1. Gondolattérkép készítése a szemelvény alapján, amiben a téma legfontosabb elemeit gyűjtitek össze (1 oldal).
  2. A témával kapcsolatos források (könyvek, folyóiratok, internetes cikkek, filmek, sorozatok stb.) listájának összeállítása, melyekre az összefoglaló munkátokban hivatkozni szeretnétek majd (minimum 8 tétel).
  3. A választott témával kapcsolatban egy írásos összefoglaló munka megírása, amiben tudományos igénnyel felvázoljátok annak legfontosabb tartalmi elemeit (múlt, jelen, jövő) és különféle hatásait az adott országra, régióra, valamint a Földre és az emberiségre nézve is.  A munkában fejtsétek ki a témával kapcsolatos saját véleményeiteket, gondolataitokat is (minimum 8 oldal)!
  4. Egy bemutató osztálytársaitok számára kutatásotok eredményeiről (8-10 perc).

Szemelvények

  1. 1990-től a mai napig összesen egy a Dél-afrikai Köztársaság területével megegyező nagyságú erdőterület tűnt el bolygónk felszínéről. Ez összesen 129 millió hektárnyi erdő kiirtását jelenti. Az októberben megválasztott brazil elnök felgyorsítaná az erdőirtást az Amazonasban és megszüntetné a környezetvédelmi minisztériumot is, mivel szerinte a természetvédelmi területek gátolják Brazíliát a fejlődésben. Ez azért aggasztja a tudósokat világszerte, mert a világ legnagyobb egybefüggő trópusi esőerdőjének, az Amazonasnak a kétharmada Brazíliában található. A Föld erdeinek több mint 50%-a öt országban (Brazília, USA, Oroszország, Kanada, Kína) található.  (forrás: 24. hu, magro.hu)
  2. Jelenleg ott tartunk, hogy napjainkban évente 1,1 százalékkal gyarapodik a világ népessége. Ez 83 millió embert jelent. A népességnövekedés üteme 2050-re 0,5, a század végére mindössze 0,1 százalék körüli alakulhat. A jelentés rámutat, hogy a legjelentősebb népességrobbanás az afrikai kontinensen zajlik, ahol 1950-2017 között 5,5-szeresére nőtt a népességszám, de Latin-Amerika, Ázsia és Óceánia népessége is több mint háromszorosára emelkedett ugyanezen időszak alatt. A legkisebb növekedés Európában volt, mindössze 1,4-szeres szorzót sikerült összehozni. Észak-Amerika lakossága mindeközben duplájára nőtt. (forrás: origo.hu)
  3. 1964 és 2014 között a mezőgazdaság, a haltenyésztés és a földhasználatból eredő üvegházhatású gázkibocsátás 30 százalékkal nőtt. De a fejlett országokban kisebb az agrárium részesedése az éves légszennyezésből – az USA-ban például mindössze 9 százalék –, mert az emisszió nagy része az olajpálma-ültetvények miatti erdőkivágásból ered. A pálmaültetvényeket viszont Ázsiában telepítik. A cukornádat, a gyapotot és a szóját szintén a harmadik világban termelik meg. Ettől függetlenül az európai gyapotfogyasztók felelősek például az Aral-tó apadásának 20 százalékáért. (forrás: piacesprofit.hu)
  4. 2008 óta évente 21,5 millió ember hagyja el otthonát a szélsőséges időjárás miatt. Ez naponta 59 600, vagyis percenként 41 embert jelent. Az elmúlt három évtized mind melegebb volt, mint bármelyik megelőző évtized 1850 óta, és 2015-ben a hőmérséklet emelkedése meghaladta az 1 fokot, így egyes előrejelzések szerint az időjárás változása 720 millió embert taszíthat mélyszegénységbe. Az éghajlatváltozás generálta szárazság a Közel-Keleten és Afrikában a víz- és az élelmiszer-készletek miatti konfliktusokhoz vezet és az összecsapásokig fokozza a hagyományos regionális és etnikai feszültségeket (melyek így növelni fogják a migrációt is). (forrás: ecolounge.hu)
  5. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya írásban értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) a párizsi klímaegyezményből történő kilépési szándékáról. A washingtoni hivatalos értesítés az első írásbeli jelzés az ENSZ-nek az amerikai kormány azon szándékáról, hogy kilépteti az országot a 2015-ben a francia fővárosban csaknem 200 ország által aláírt nemzetközi egyezményből. A pénteken a kora esti órákban kiadott külügyi közlemény azt is leszögezi: az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is csökkenti az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is. (forrás: index.hu)
  6. Dánia évtizedek óta éllovasa a szélenergia iparnak. Az észak-európai állam volt az első, amely a 70-es évek közepén megépítette az első szélturbinát a világon, hogy az olajválság kitörésekor ezzel próbálja olajimportra szoruló iparát kimenteni a bajból és így biztosítani az energiabiztonságot az államnak. 73 év múlva, 2014-ben Dánia ismét világelső lett a szélenergiában, mivel a teljes energia kapacitásának immáron a 39.1 százalékát a szélturbináinak köszönheti. Ezzel az eredménnyel az északi államnak tényleg meg van a lehetősége arra, hogy öt éven belül, 2020-ra, a szélenergiából nyert kapacitás elérje az általuk vállalt 50 százalékot. (forrás: greenfo.hu)
  7. A feketeúszójú szirticápák újra megjelentek a híres Maya-öbölben. A Leonardo DiCaprio főszereplésével készült film, a Part megjelenése (2000) után elárasztották a turisták a partszakaszt, kora reggeltől folyamatosan érkeztek a motorcsónakos látogatók a szigetre. A motorcsónakok által kibocsátott szennyezés és a szemét miatt elpusztult a környékbeli korallzátonyok jelentős része, és a cápák is eltűntek a környékről. Ezért úgy döntöttek, hogy négy hónapra lezárják a strandot, de mivel ez nem volt elég a természet számára a regenerálódásra, a partot jelenleg is zárva tartják, bizonytalan ideig. A feketeúszójú szirticápák jelenléte nagyon fontos az ökoszisztéma számára, mert ők segítenek megakadályozni, hogy túlzottan elszaporodjanak a halak a korallzátonyok környékén. (forrás: index.hu)

8. programelem10 DOLOG, AMIT SZERETEK BENNED – önálló feladat         

Szinte minden nap jelennek meg az interneten újabbnál újabb ötletek, praktikák, javaslatok azzal kapcsolatban, hogy hétköznapjainkon mennyi mindent tehetünk Földük érdekében. De vajon tényleg hasznosak ezek a tanácsok?

Feladatleírás

Keress az interneten olyan képeket, cikkeket, amik tanácsokat és iránymutatást adnak számunkra környezetünk megóvása érdekében! Ezekből válasz ki egyet, ami szerinted a leginkább lefedi az általunk tanultakat és a leghasznosabb tanácsokat nyújtja az emberek számára! Gondold végig, hogy ezek a tanácsok valóban hasznosak-e, és amennyiben találsz az egyes felsorolásokban olyat, ami nem elég pontos vagy esetleg felesleges, azokat javítsd ki, írd át, pontosítsd!

Készítsd egy A/3-as, színes plakátot a te saját 10-es listádról, amit majd osztálytársaid előtt is bemutatsz! A plakát lehet nyomtatott vagy kézzel írott, a lényeg, hogy figyelemfelkeltő legyen és a lehető legpontosabban fogalmazza meg az egyes pontokat! Mérlegelj, gondold végig, hogy megvalósíthatók-e az általad leírtak, illetve elegendők- e ahhoz, hogy komoly változást lehessen velük elérni?! Törekedj a közérthetőségre!

Amennyiben úgy gondolod, az alábbi felsorolásból is választhatsz és az itt látható szereplők, csoportok életéhez is elkészítheted 10-es listádat!

  • fejlettnek mondott országok középosztálya
  • fejlődőnek mondott országok lakosai
  • az Európai Unió politikusai
  • a BRICS országok politikusai
  • az USA közép- és felsőosztálya

Válaszd ki osztálytársaid munkáiból azt, amelyik szerinted a leginkább hasznosítható tanácsokat tartalmazza! Próbáld meg legalább két hétig szigorúan betartani az azon szereplő pontokat! Készíts dokumentációt erről (pl. jegyzet, fénykép, videó, blog, vlog)! A két hét letelte után összegezd a tapasztalataidat és vond le a tanulságokat!

  • Mit gondolsz, hasznosak voltak-e osztálytársad tanácsai?
  • Mennyiben tért el ez a két hét korábbi életviteledtől?
  • Mennyiben fog eltérni ez a két hét a jövőbeni életviteledtől?
  • Milyen költségekkel, megtakarításokkal járt ezt a két hét? Milyen áldozatokat hoztál ezen időszak alatt?
  • Mi volt a legkönnyebb ebben a két hétben?
  • Mi volt a legnehezebb ebben a két hétben?
  • Rádöbbentett-e valamire ez a két hét? Ha igen, mire?

Források

  • Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy.Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.
  • Makádi Mariann (2015): Kompetenciafejlesztő földrajztanítás. Összefoglaló szakmódszertani tanulmány. ELTE TTK FFI. Budapest. 76 p.
  • Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.
  • Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics Károly – Sáriné Gál Erzsébet – Németh Gábor – Sütő László – Homoki Erika: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek.Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.
  • Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük