Módszertani műhely

(El)tévedni emberi dolog … avagy a téri intelligencia fejlesztési lehetőségei hagyományos és digitális eszközökkel a földrajztanításban

GERLANG VIVIEN

végzős hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

gerlang.vivien@gmail.com

 

Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában a Természettudományok tantárgypedagógiája tagozatban II. díjat nyert dolgozat alapján készült.

 

Néhány hónapja vezető hír volt a sajtóban, hogy eltévedt egy család kirándulás közben. Sajnos gyakran hallani hasonló esetekről. Téri képességeinkre életünk számos területén szükségünk van. Gondoljunk csak olyan köznapi tevékenységekre, mint a közlekedés, a kirándulás vagy a barkácsolás, amelyek során téri intelligenciánk aktivizálódik. Pedagógusként feladatunk tanulóink téri intelligenciájának fejlesztése, hiszen a jövő építészei, festői, lakberendezői, mérnökei, koreográfusai a mi kezeink közül kerülnek ki. A tantervek is célként fogalmazzák meg a fejlesztését, mégis kevés részletesen kidolgozott, átfogó segítség áll a földrajztanárok rendelkezésére. Fontos, hogy ez a hosszú fejlesztési folyamattudatosan, rendszerben történjen, ezáltal hatékonyabbá váljon.

A tudatos fejlesztőmunka támogatásához egy feladattárat készítettem, aminek létrehozását szakirodalmi megalapozás és kutatás előzte meg. A kutatás központi eleme egy közel 600 tanuló és az őket tanító földrajztanárok által kitöltött kérdőív a téri képességek fejlesztésére alkalmas eszközök használatáról, valamint a tanulók téri intelligencia szintjét vizsgáló feladatlap. A hipotézisem az volt, hogy a tanulók téri képességei nem megfelelően fejlettek, amit – sajnos – igazoltak az eredmények. A helyzetfeltárást követően a kutatás tanulságait felhasználva kidolgoztam fejlesztő feladatokat, végül pedig kipróbáltam tanulókkal a tevékenységeket és levontam a metodikai a tanulságokat.

A téri intelligencia és fejlesztésének eszközei

A téri intelligencia jelentésének megértéséhez, először az intelligencia értelmezése szükséges, ami már önmagában sem egyszerű feladat, hiszen megannyi meghatározása fellelhető a szakirodalmakban. A különböző megközelítések képviselői két csoportot alkotnak. A szingularisták szerint az intelligencia egy egységes képesség, ami részképességekből áll, melynek a legfelső szintje az általános intelligencia. Ezzel szemben a pluralista irányzat képviselői úgy gondolják, hogy különböző, egymástól független intellektuális képességek jellemzik az embereket (Dezső R. A. 2014). Ez utóbbi nézet képviselője a híres amerikai pszichológus professzor, Howard Gardner is, aki a problémák megtalálásának és megoldásának, valamint produktumok létrehozásának képességeként értelmezi az intelligenciát. Gardner nevéhez fűződik az ismert többszörös intelligenciaelmélet, melynek elemei az 1. ábrán láthatók.

1. ábra. A Gardner-féle többszörös intelligenciaelmélet elemei (saját szerk. Dezső R. A. 2014. nyomán)

A térbeli-vizuális intelligencia (egyes szakirodalmakban téri intelligenciának nevezik, a földrajz szakmódszertanban is ezt követjük) tehát a Gardner-féle intelligenciarendszer egyik összetevője. Különböző képességösszetevőkből áll, melyek egymással összefüggve tesznek képessé minket a téri információk kódolására, feldolgozására, felelevenítésére, módosítására és összevetésére (Haanstra 1994 nyomán Makádi M. 2012).A téri intelligencia fejlesztése az azt felépítő képességek erősítésén keresztül lehetséges. Ezek az összetevők pszichológiai nézőpont alapján alakultak ki, de a földrajztanítás szempontjai is felfedezhetők benne (2. ábra).

2. ábra. A téri képességösszetevők rendszere (saját szerk. Makádi M. 2012. nyomán)

A földrajztanárok eszköztára a téri készségfejlesztés téren szerencsére igen széles spektrumon mozog. A térképeken (papíralapú vagy akár online) túl térképes alkalmazások (például a Google Tour Buildervagy a GeoGuessr) is segítségünkre lehetnek, de az iránytű és a tájoló oktatásba való bevonása is hasznos lehet a tanulóknak. Egyre kedveltebb és szélesebb körben alkalmazott eszköz a GPS (Globális Helymeghatározó Rendszer), ami ma már okostelefonra letölthető applikációként is beszerezhető (ingyenes alkalmazások többek között a Google Maps vagy a Sygic). A kincskereső játékok is egyre népszerűbbnek mondhatók, azok közül is a Geocachinga legismertebb, amiben az úgynevezett geoláda keresése kirándulás közben valósul meg.

A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) valamint a virtuális valóság (virtual reality, VR) a legmodernebb és egyben az iskolákban legkevésbé alkalmazott módszerek közé tartozik. Tanórai keretek között egyszerűbb és kevésbé eszközigényes a kiterjesztett valóság alkalmazása, melyre többek között a LandscapARnevű telefonos applikációval van lehetőségünk (3. ábra). A mások által készített kiterjesztettvalóság-tartalmak felhasználásán kívül mi magunk is gyárthatunk saját oktatási anyagokat (például egy ingyenes regisztráció után ahpRevealoldalán).

3. ábra. A LandscapAR filctollal rajzolt szintvonalakból „hegyet” készít (saját felvétel)

virtuális valóság alkalmazására a természettudományokban különösen sok lehetőségünk van. Jó alternatívát jelentenek erre a Google VR szolgáltatásai (https://vr.google.com/), melyek használatához szükséges a Cardboard nevű applikáció telepítése (https://bit.ly/2UvPX7b). A földrajztanítás-tanulás szempontjából hasznos lehet még a Google Earth VR (https://vr.google.com/earth/), illetve az Expeditions (https://bit.ly/29AX8Cz). Ezek segítségével az osztályteremben ülve tarthatunk idegenvezetést tanulóink számára távoli vidékeken.

A téri készségek fejlesztésére kidolgozott fejlesztő feladatok

Az előzőekben bemutatott módszerek és eszközök felhasználásával 30 tevékenységet dolgoztam ki részletesen, amelyek mindegyikének fő célja a tanulók téri készségeinek fejlesztése. A megfelelő feladat kiválasztását egy táblázat segíti, ami a feladatok címét, az általuk leginkább fejlesztett téri képességösszetevőt, valamint a javasolt korosztályt tartalmazza (1. táblázat).

1. táblázat. Keresőtáblázat a megfelelő feladat kiválasztásához (saját szerk.)

A feladatok felépítése egységes, minden esetben ugyanazon kilenc szempont alapján történt (4. ábra). Elsőként maga a feladat meghatározása látható, mely megfogalmazása olyan, amelyet közvetlenül a tanulók kezébe is adhatunk. Ezután következik a javasolt célcsoport, és a munkaforma, vagyis az, hogy mely évfolyamokra íródott a feladat, illetve, hogy milyen munkaformában érdemes azt elvégezni. A tartalmi cél alatt az elsajátítani kívánt földrajzi információk szerepelnek, míg a feladat által erősített kompetenciák, képességek és készségek a fejlesztési célnál kerültek bemutatásra. Ezután következik azoknak a téri képességösszetevőknek a meghatározása, melyeket az adott tevékenység fejleszt. Az elvárt teljesítménynél megoldási példa látható, míg az ellenőrzés és értékelés résznél az ellenőrzés módja és az értékelési szempontok. Amennyiben van speciális eszközigénye vagy forrása a feladatnak, akkor azok is olvashatók.

4. ábra. A feladatok felépítése

Példafeladatok

Cím: Bolygósoroló

Feladat: Készítsd el a Naprendszer bolygóinak arányosan kisebbített mását (például gyurmából vagy papírmaséból)! Nevezd meg az égitesteket! Rendezd azokat méretük alapján növekvő sorrendbe!

Célcsoport: 9–10. évfolyam

Munkaforma: egyéni munka

Tartalmi cél:a Naprendszer bolygóiról tanultak elmélyítése

Fejlesztési cél: matematikai kompetencia, logikai gondolkodás fejlesztése

Fejlesztendő téri képességösszetevő: vizualizáció, téranalízis

Elvárt teljesítmény: az arányosan kicsinyített bolygók megformázás, majd a helyes sorrend megállapítása (Merkúr, Mars, Vénusz, Föld, Neptunusz, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter).

Ellenőrzés és értékelés: az osztály közösen ellenőrzi a sorrendet.

Eszközök és források: az alkalmazott módszertől függ.

Megoldási példa: 5. ábra.

5. ábra. A „Bolygósoroló” című feladat tanulói megoldása

Cím: Nézzünk a dolgok mélyére!

Feladat: Készíts egy szemléltetőeszközt, aminek segítségével meg lehet ismerni a Föld belső szerkezeti felépítését és a gömbhéjak jellemzőit!

Célcsoport: 7–10. évfolyam

Munkaforma: egyéni vagy páros munka

Tartalmi cél: a Föld belső szerkezetéről tanultak elmélyítése

Fejlesztési cél: kreativitás, problémamegoldó készség, önálló tanulásszervezés támogatása

Fejlesztendő téri képességösszetevő: vizualizáció, térbeli tervezés

Elvárt teljesítmény: egy szemléltetőeszköz (térbeli modell vagy rendszerező plakát, a feldolgozás módja a tanulóra bízott), mely kreatív és földrajzilag helyes információkat tartalmaz.

Ellenőrzés és értékelés: a kész munkákat a tanulók megmutatják egymásnak, közösen értékelik azokat; a fő szempont a földrajzi tartalom és a kreativitás.

Eszközök és források: a feldolgozás módjától függ

Megoldási példa: 6. ábra

6. ábra. A „Nézzünk a dolgok mélyére! című feladat tanulói megoldása

Cím: Vulkanikus tárlat

Feladat: Járjátok végig az online tárlatot (https://prezi.com/p/cyzrzwvfgpoo/) és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

Célcsoport: 9–10. évfolyam

Munkaforma: csoportmunka (3 fős csoportok)

Tartalmi cél: a közeledő és a távolodó lemezszegélyek vulkanizmusának megértése

Fejlesztési cél: természettudományos, digitális, anyanyelvi, szociális kompetenciák, együttműködési készség, rendszerezés és lényegkiemelés készségének fejlesztése, kreativitás fejlesztése

Fejlesztendő téri képességösszetevő: térbeli tervezés, vizualizáció, téranalízis

Elvárt teljesítmény: a tanulók „végigjárják” a tárlatot és megoldják a feladatokat, majd megoldásaikat feltöltik egy tanár által létrehozott közös online felületre (használható például a Google Drive felülete).

Ellenőrzés és értékelés: A tárlat bejárása során feladatokat kell teljesíteniük a tanulóknak. A megoldási sorrend szabadon választható. A kész feladatokat a tanulók feltöltik a közös tárhelyre, majd a tanár ellenőrzi azokat. Fő szempontok: földrajzi tartalom helyessége, kreatív feladatmegoldás.

Eszközök és források: okostelefon vagy PC; az online tárlat elérhetősége: https://prezi.com/p/cyzrzwvfgpoo/

7. ábra. Az online tárlat nyitóképe (saját felvétel)

A többi feladat a Földrajz szakmódszertani gondolatok oldalon érhető el a következő linken keresztül: https://foldrajz-szakmodszertani-gondolatok.webnode.hu/ vagy az alábbi QR-kód leolvasásával.

Összegzés

A téri képességek szinte minden tevékenységünk meghatározó komponensei, így fontos, hogy azok szintje megfelelő legyen. A téri képességek mélyülnek és differenciálódnak a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésével párhuzamosan, ennek ellenére tudatos fejlesztésére szükség van, mely a kutatások tanulságai szerint eredményesebb fiatalabb korban. Fontos kiemelni, hogy nem elegendő egyszer-egyszer, alkalomszerűen foglalkozni vele, hanem tanóráink szerves részét kell képeznie. Ez a tantervek részéről is elvárás, azonban kevés konkrét segítség, kidolgozott módszer áll a pedagógusok rendelkezésére. A folyamatos és megfelelő szintű fejlesztéshez nélkülözhetetlen lenne egy átfogó fejlesztési koncepció, mely az alsó tagozattól kezdve egészen a középiskola végéig, ami változatos módszerekkel és eszközökkel támogatja a téri képességek erősítését. Az eredményességhez egymásra épülő, az életkori sajátosságoknak megfelelő, részletesen kidolgozott feladatok és tevékenységeke szükségesek pontos leírásokkal és segédanyagokkal.

Források

Dezső R. A. 2014: Differenciált tanulásszervezés a többszörös intelligenciák elméletének alkalmazásával – Megvalósított és reflektált óratervek a PTE tanárképzésében. Pécs.

Farsang A. 2011: Földrajztanítás korszerűen. GeoLitera. Szeged. 196 p.

Makádi M. – Róka A. 2013: A tér- és az időszemlélet alakításának szaktudományi háttere és szemléleti kérdései. 60 p. http://ttomc.elte.hu/sites/default/files/kiadvany/5_fejezet_ter_ido.pdf(utolsó letöltés: 2019. 05. 11.)

Makádi M. 2005: Földönjáró – Módszertani kézikönyv gyakorló földrajz tanárok és hallgatók számára 1. Stiefel Eurocart Kft. Budapest. 200 p.

Makádi M. 2012: Segédanyag 2. a gyakorló iskolákban, a külső képzési helyeken a földrajztanárképzésben részt vevők számára – A téri képességek fejlesztése. http://geogo.elte.hu/images/downloads/3_Kepzeshez_kapcsolodo_anyagok/3.2_Szakmodszertani_felkeszules_segedanyagai/Segedanyag_Teri_kepesseg/Segedanyag_Teri_kepessegek.pdf(utolsó letöltés: 2019. 05. 11.) 60 p.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük