Módszertani műhely

Wanderlust – Tanuljunk érdekesen az iskolapadon túl!

NÉGYESI FANNI1VIDA MÓNIKA2

1egyetemi hallgató, ELTE TTK Környezettudományi Centrum – FFI Földrajz szakmódszertani csoport, fanninegyesi@gmail.com

2tanár, II. János Pál Iskolaközpont, vidam992@gmail.com

 

Bevezető

Az utóbbi évtizedekben megváltozott az iskolákkal szembeni elvárás. A tényanyag leadása (a korábbi oktatási rendszer irányultságának megfelelő tudásfa-monopólium, vagyis hogy az iskola, a tanár a tudás minden forrása) helyett a társadalmi igények alapján a kreativitást, az önfejlesztést és a készségeket helyezi a középpontba úgy, mint együttműködést, infokommunikációt és a problémamegoldás készségét (Nádasi 2006). A magyarországi iskolák ezen változás terén nagyon le vannak maradva, amit különböző mérések is bizonyít. A 2000. évi PISA felmérésen, ahol a tanulási szokásokat és készségeket térképezték fel, a magyar oktatás a szokásosnál is rosszabbul teljesített (Ostorics 2016). A diákok többsége tanulási formának a memorizálást jelölte meg, ami talán a legkevésbé hatékony tanulási forma, főleg ha a megértés szempontjából nézzük (Csapó 2015, Tóth 2015). Tanárként jól ismerjük azt a jelenséget, hogy a diákok bemagolják a tankönyvi szöveget, jobb esetben fel is tudják mondani, aztán elfelejtik a tananyagot. Erre az ideiglenes tudásra nem lehet építeni, az összefüggések és rendszerek megértése kizárt. A diákok számára tantárgyi aspektusban, eltérő időben megismert lexikális információk és gyakorlatok szintézise szokatlan és a 45 perces kereteken belül ritkán megvalósítható tevékenység (Nahalka 2006). Minden pedagógus felelőssége az adott tantárgyba tartozó ismeretek megértetése és megjegyeztetése mellett, hogy segítse a tantárgyakra lebontott teljes komplex tudás kialakulását a gyerekek fejében, emellett a tanulás megtanulása is. Ebben az összetett folyamatban a tanulók és apedagógusok szimbiózisának, közös munkájának színterén létjogosultsága lehet egy olyan vetélkedőnek, ami differenciáltan kijelölt, egyéni munkán alapuló ismeretelsajátítás ad, olyan módon, hogy a diákok korosztályának megfelelő tudásra, készségekre, illetve életkorukból eredő természetes kíváncsiságra helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben a hazánkban elterjedt felfelé tekintő pedagógia csak a tényanyagok elsajátítására koncentrál (Csapó 2015, Nádasi 2006). A tényanyag elsajátítása fontos része a tanulásnak, de csak az adott korosztálynak megfelelően. A felfelé tekintő pedagógia fogalmát viszont abban az esetben használjuk, amikor a tanár előre tekintve már a jövőbeli ismereteket is meg akarja tanítani (Vásárhelyi 2010).

Hazánkban a közoktatás sajátja a permanens időhiány és túlterheltség mellett, hogy a diákok egyes, a mindennapi életből vett, kiemelten fontos komplex témákat tantárgyakra darabolva, gyakran évfolyamonként külön ütemezve tanulnak. Ez a kognitív erők fejlesztését tápláló tananyagelrendezés kaleidoszkópszerű ismerethalmaz, rosszabb esetben káoszt okozhat a diákok fejében, s kiszoríthatja a gyakorlatias, a mindennapi élet színterein kamatoztatható tudást, amit az alternatív és konstruktív pedagógiai irányzatok a fókuszba helyeznek (Falus 2007). Az iskolai élet szerves részét képezik a tanórán kívüli tevékenységek (pl. szakkör, verseny, tábor). Az ezekben való részvétel önkéntes, ez motiváló tényező és így a hatékonysága összemérhetetlen a tantermi aktivitással, élmény értékével diákok és tanárok esetén egyaránt. A résztvevők demokratikusabb jelenléte mentén alakítható a csoportok összetétele, a feladatok időtartama, az alkalmak gyakorisága, az elhangzott témák tárháza is, ezzel a tanulmányi és gazdagító célú programok remekül ötvözhetők. Segítheti az életkornak megfelelő kompetenciák elsajátítását. Az iskola belső világa és a „valóság” között hidat teremtve a korai intézményelhagyás preventív programjába is beilleszthető (Imre 2018). A kortársak véleménye, értékelése és egymásnak kitalált feladatai is jó mozgatórugói a kötetlenebb tanulás folyamatának, ahogy a komplex fejlesztési célok tartománya is. Ezek a tevékenységek különböző célokat szolgálhatnak, így a tantervet meghosszabbító vagy gazdagító és készségfejlesztő tevékenység a legkiemelkedőbb ismérvei. A tanórákon kívüli foglalkozások remek terepet adnak a differenciált és a tanulók igényeihez igazodó odafigyelésre, így a felzárkóztatástól a tehetséggondozáson át az általános tájékozottság növeléséig több szerepet is betölthetnek.

Mindezek alapján egy olyan tanórán kívüli tevékenységet dolgoztunk ki, ami reményeink szerint kapcsolatot teremt a diákok fejében a tananyag és a valóság között, a tanóráknál szabadabb formában fejleszti (korosztályuknak megfelelően) a rendszerben gondolkodást, megteremtve ezzel a kapcsolatot a tantárgyaik között. A vetélkedőnk probléma- és témacentrikus felépítése elsősorban az akadémikus tananyag és az empirikus tanulási módszerek koncentrációjának eszközével segíti, hogy a különböző mélységben tanultakat az adott téma egészeként értsék meg a tanulók, és a mechanikus bevésés helyett a konstruktivista pedagógia szemlélet legyen az irányadó. Ami pedig talán a legfontosabb, hasznos és élvezhető iskolai szabadidős tevékenységet biztosít számukra, ami segít abban, hogy önállóan is olyan programokkal töltsék az idejüket, ami nemcsak érdekes, hanem hasznos is.

Anyag és módszer

A vetélkedő kidolgozását a céljaink megfogalmazásával és az időbeosztással kezdtük 2018 decemberében. Ezután került kidolgozásra a vetélkedő menete. A széles mintát adó kipróbálása a következő tanév szeptemberében történik majd, addigra kidolgozzuk a vetélkedőhöz tartozó feladatbankot. A már kész mintafeladatok példájára, több korosztályra és nehézségre nézve differenciált feladatokat tervezünk összeállítani, lehetőleg úgy, hogy minden diáknak saját feladatsora legyen. Emellett elindítottuk a feladatok kipróbálását a megfelelő korosztályokban tantárgyi keretek között, aminek eddigi eredményeiről a későbbiekben lesz szó.

Eredmények

Tervünk egy iskolai vetélkedő megvalósítása felső tagozattól egészen az érettségiig. A vetélkedő célja, hogy a diákok a tanórán kívüli iskolában töltött időt, illetve szabadidejüket kötetlen formájú tanulásra használják fel. Munkánk komplexen dolgozik természet- és társadalomtudományos témákkal, melyek részletei számos tantárgyban megtalálhatók. A komplex szemlélettel azt szeretnénk elérni, hogy a feladatokon keresztül a diákok összekapcsolják a már meglévő tudásrészleteket és kialakuljon a fejükben egy komplex szemlélet. Ez elhanyagolhatatlan a „való világban” való tájékozódás és érvényesülés szempontjából egyaránt. A vetélkedőre jelentkező diákok önállóan készítik el a korosztályunknak és egyéni ismeret-készség szintjüknek megfelelő feladatokat. A feladatok összeállításánál kiemelt szempont volt a feldolgozott tudás használhatósága, érdekességük és kreativitásuk, emellett a rendszerben gondolkodás gyakoroltatása is. A vetélkedő fél évet ölel fel, amin belül a diákok saját időbeosztásuk szerint dolgoznak. Szeptemberben lehet jelentkezni, amikor is az első feladat a számukra érdekes téma kiválasztása. Ezeket a témákat a mintafeladatokat tartalmazó táblázatban (2. táblázat) olvashatják, későbbiekben bővíthetők. Ezek a témák nem egy-egy tantárgyat jelentenek, sokkal tágabb témaköröket ölelnek fel. A feladatokat december elejéig kell kidolgozni, majd az eredmények a félév zárása előtt kihirdetésre kerülnek.

Az elvégzendő feladatok két részből tevődnek össze: részben kötelező feladatok, részben pedig plusz pontokért elvégezhető, úgynevezett akciók. A feladatok nehézségének meghatározása összetett feladat, mivel sok korosztályt ölel fel a vetélkedő ötödik osztálytól egészen a tizenkettedik osztályig, ezen belül külön lehet differenciálni a diákok egyéni tudása szerint. Nyolc nehézségi csoportot határoztunk meg (1. táblázat), ezen belül a vetélkedőt lebonyolító tanároknak van mozgástere, hiszen ők ismerik a saját diákjaik képességeit. Ez jelentheti a feladatok könnyítését és nehezítését is.

1. táblázat. A feladatok beosztása nehézség szerint

Minden korosztálynak megvannak a sajátosságai, amiket a feladatok kidolgozásánál figyelembe kell venni. Például a kisiskolások az alapkészségek fejlesztésének időszakában járva tanulásuk a tapasztalatszerzésen és a megfigyelésen alapul. Érdeklődésük a körülöttük lévő világra irányul, cselekedeteiket az érzelmek irányítják. Ezzel szemben a serdülők érdeklődésének középpontjában önmaguk vannak. Képesek elvonatkoztatásra és tizenhat éves kor körül már felismerik és megértik a komolyabb összefüggéseket is (Makádi 2005). A pedagógusok problémamegoldó rutinja nagyrészt a tanulási és fegyelmi nehézségekkel küzdőket veszi célba, de szót kell ejtenünk azokról, akiknek kiemelkedő teljesítményét nem tudja kiaknázni egy átlagos óra, s „unalmukban” az óra rendjét, fegyelmét bomlasztják. Számukra is kihívás lehet a program, és javíthatja a pedagógus-tanár kapcsolatot, ha a felületi problémákat kezelő, fegyelem helyreállításához szükséges negatív visszhangok helyett együttműködő szimbiózis alakul ki a saját tanulási ritmusa szerint alkalmazható feladatok megoldásakor. A vetélkedő folyamán nagy szerepe van a tanár-diák kapcsolatnak. Ez jelentheti a feladatok kiosztását, hiszen fontos hogy minden résztvevő a képességeinek megfelelő szintű feladatot kapja, ez pedig a saját tanára tudja meghatározni. Az önálló munkát sokszor segíti egy-egy plusz utasítás is, ami elég ahhoz, hogy tovább lendítse a gondolatmenetet. Ez azért kifejezetten fontos, mert a diákok órán sokszor csak a tényanyag sorolásával találkoznak, a rendszer egészének megértésére nem jut idő. Az első részen, a résztvevő öt feladatot kap egymás után, amelyek mindegyike más feladattípusba tartozik. A feladattípusok feladatai eltérő készségeket fejlesztenek, más módon fejlesztik a diákokat. A következőkben a feladat típusokról olvashatnak röviden.

Írj!

Az első feladat mindenkinél szövegírás. Egyszerűbb feladatoknál egyszerű fogalmazás, leírás vagy bemutatás a megadott témában. Ennél nehezebb, ha vélemény, bírálat, értelmezés az elvárás. A feladat célja, hogy a résztvevők gyakorolják a gondolataink kifejezését írásban, illetve egy összefüggő és érthető szöveg megírását, megfogalmazását.  Sok diák számára még nyolcadik osztály végén is probléma egy fogalmazás megírása. Több tantárgyban – az előírtakkal és elvártakkal szemben – a valóságban sajnos nem is elvárás ez, miközben az iskola után már kifejezetten szükséges. Felsőbb évfolyamokban és az érettségin pedig már elvárás a szövegalkotás.

Értelmezz, magyarázz!

A második feladatban a résztvevők mindig egy képet, térképet, grafikont vagy más típusú ábrát kapnak. A feladat ennek értelmezése. Ez lehet egyszerű értelmezés, amikor csak le kell olvasni a látottakat. Lehet nehezebb feladat is, amikor a leolvasott információk alapján kell összefüggéseket felfedezni az adott témában, illetve lehet szó képsorozatról, ami egy-egy folyamat bemutatását szolgálja. A feladat célja, hogy a tanulók az adott korosztály életkori szintjének megfelelően fejlődjenek az ábrák leolvasásában és értelmezésében.

Mutasd meg!

Ebben a feladatban a tanulók készítik el az ábrákat utasítások vagy szövegrészletek alapján. Ez lehet térkép, grafikon, logó, címer, folyamatábra vagy gondolattérkép. Lehet szó szimbólumról (vagyis az olvasottak egyszerűsítéséről) vagy magyarázó ábráról, amikor az olvasottakat kell ábrába foglalniuk. Ide sorolhatjuk az online szemléltetés lehetőségét is (pl. szófelhő vagy online időszalag készítése). A cél az, hogy a diákok gyakorolják a szövegértést, emellett az ábrák sokszor segíthetik az összefüggések megértését is.

Te csináld!

Ebbe a feladattípusba azok a feladatok tartoznak, ahol a diákoknak mérni, vizsgálódni, modellezni vagy bemutatni kell. Ez lehet egy tanár által vezetett kémiai laborfeladat, önálló mérés és következtetés, egy folyamat vagy képződmény modellezése. Ide tartozhatnak olyan feladatok, ahol a diák mint hírbemondó, tanár vagy narrátor mutat be egy-egy dolgot. Feladat lehet egy filmrészlet elkészítése, történelmi esemény bemutatása is. Ezeknél a feladatoknál a lényeg a diákok munkáltatása, ami általában nem fér bele a tanórába.

Gondold végig!

Ebbe a csoportba a legösszetettebb feladatok tartoznak, amik egyben kreativitást is igényelnek. A diákok minden korábbi tudásukat kombinálva összefüggéseket, folyamatokat alkotnak. Legegyszerűbb esetben ez lehet egy leírás (pl. hogyan is kerül a kenyér az asztalra), komolyabb feladatokban a résztvevők akár már egy országot is igazgatnak. A 2. táblázatban témákra osztva mintafeladatok láthatók. Láthatják a választható témákat, azokba tartozó feladat csoportokat, a feladatokhoz tartozó fejlesztési területeket, illetve nehézségüket (2_táblázat).

A 2. táblázat jelmagyarázata: Kompetenciák: K1 – anyanyelvi, K3 – matematikai, természettudományi és technológiai, K4 –digitális, K5 – a tanulás tanulása, K8 – vállalkozói; Fejlesztési területek: I. Földünk – környezetünk, II. Ember és természet, III. Ember és társadalom

A vetélkedő második feladatcsoportjának célja a résztvevő diákok motiválása. A vetélkedő innen kapta a nevét (a wanderlust angolul, szabad fordításban kalandvágyat jelent). Ebben a feladat csoportban szabadon választható úgynevezett akciók vannak, amelyeket pluszpontért végezhetnek el a diákok. Ezek a feladatok kreativitást igényelnek, mintegy kikapcsolódást jelentenek. Például: a diák az iskolarádióba bejelent egy történelmi eseményt, mint friss hírt, vetélkedőt rendez az osztálytársainak, riporterként mutat be egy számára különleges helyszínt, borítót tervez a tankönyveinek vagy megír egy korabeli újságot a választott időszaknak megfelelően. A feladatokat szabadon választják ki, fotóval vagy videóval bizonyítják az elkészítésüket.

Következtetések

A Wanderlust egy olyan iskolai tanórák utáni játékos tanulás, ahol a diákok a tanórákon tanult tudás részleteket tudják rendszerezni érdekes feladatokon keresztül. A vetélkedő egyaránt jó felső tagozatos és annál idősebb diákok számára, mert feladatbankja ötödik osztálytól tizenkettedik osztályig kerül kidolgozásra, azon belül is figyelve a diákok tudás különbségeire. Hátralévő feladatunk a mintapéldák mellé további feladatok kidolgozása és a projekt teljes egészben való kipróbálása. Terveink szerint először 2019 ősztől különböző iskolában, egy egyházi fenntartású nyolcosztályos és egy állami ének-zene általános iskolában kerül kipróbálásra, így rögtön sokféle tudású és érdeklődésű diákkal dolgozhatunk. A már tesztelt és javított vetélkedőt elérhetővé szeretnénk tenni az érdeklődőknek az interneten a feladatgyűjteménnyel együtt egy honlap vagy blog formájában, ahol akár a vetélkedő online követése (pl. megoldások feltöltése) is megoldható lesz. Hosszú távú céljaink között pedig egy hasonló beállítottságú szakkör szerepel, ahol ezzel a más szemlélettel végig lehetne kísérni és segíteni a gyerekek tanulmányait.

Szerkesztői megjegyzés: A program kipróbálása után folyóiratunkban helyt adunk a tapasztalatok megosztásának is.

Irodalom

Bognárné Kocsis J. 2016: Karácsony Sándor ideális pedagógusképe, Örökség, Módszertani Közlemények, 2016. 48. 3. 130 p. http://acta.bibl.u-szeged.hu/28907/1/modszertani_048_003_128-134.pdf

Csapó B. 2015: A magyar közoktatás problémái az adatok tükrében. Iskolakultúra, 2015. 25. pp. 7-8., 4–15. www.researchgate.net/publication/281913216_A_magyar_kozoktatas_problemai_az_adatok_tukreben_Ertekek_es_viszonyitasi_keretek

Falus I. 2007: Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 448 p.

Imre A. 2018: Tanórán kívüli tanulás az általános iskolában. Új Pedagógiai Szemle.  http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/tanoran-kivuli-tanulas-az-altalanos-iskolaban

Makádi M. 2005: Módszertani kézikönyv 1. Gyakorló földrajztanárok és hallgatók részére. Stiefel Eurocart Kft., Budapest. 205 p.

Merényi Á. szerk. 2005: 101 ötlet innovatív tanároknak. Jedlik Oktatási Stúdió Bt., Budapest. pp. 5–17. http://jos.hu/Konyv/0013/index.html

Nahalka I. (szerk.) 2006: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Hatékony tanulás. Bölcsész Konzorcium, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest. pp. 9–15., 28–30. http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf

Nikitscher P. 2016: Milyen a jó pedagógus? elvárások, szerepek, kompetenciák az empirikus kutatások tükrében. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. http://ofi.hu/publikacio/milyen-jo-pedagogus-elvarasok-szerepek-kompetenciak-az-empirikus-kutatasok-tukreben

Ostorics L. 2016: PISA 2015 Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest. pp. 11–22. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2015_osszefoglalo_jelentes.pdf

Trencsényi L. (szerk.) 2006: Iskolán kívüli nevelés. In: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Bölcsész Konzorcium. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest. pp. 9–14. http://mek.niif.hu/05400/05462/05462.pdf

Tóth Z. (szerk.) 2015: Új kutatások a neveléstudományokban. Oktatás és nevelés – gyakorlat és tudomány. Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság és Debreceni Egyetem, Debrecen-Budapest. pp. 59–67. http://onk2015.conf.uni-obuda.hu/wp-content/uploads/2015/01/ONK_kotet2015.pdf

Vásárhelyi J. (szerk.) 2010: Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. pp. 49–50., 220–223. http://mek.oszk.hu/13400/13463/13463.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük