Kaleidoszkóp

Új V4 a láthatáron?

KAPUSI JÁNOS

középiskolai tanár, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

 

Egy több forrásból megerősített hír szerint Szerbia, Románia, Bulgária és Görögország mérlegeli annak a lehetőségét, hogy közösen megpályázza a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezését. Azon túl, hogy mekkora realitása is lehet ennek a potenciális pályázatnak (pl. az argentin-uruguayi-paraguayi centenáriumi pályázattal, esetleg egy angol tervvel szemben), a hír valami másról is szól. Amikor több állam közösen pályázik egy sportrendezvény „megszerzésére”, a közös múlton, a kultúrák hasonlóságán, az évszázados szomszédságon felül gyakran meglévő gazdasági vagy informális együttműködések húzódnak a háttérben. Hogy csak a focit említsük, a 2026-os torna megrendezésére vállalkozó USA-Kanada-Mexikó trió, vagy a korábbi VB- és EB-koprodukciók (belga-holland, koreai-japán, lengyel-ukrán) esetében egyáltalán nem (volt) meglepő az együttműködés, mint ahogy az sem érne senkit váratlanul, ha a visegrádi országok nyújtanának be közösen egy pályázatot.

A fenti négy állam kezdeményezése is egy informális együttműködésen alapszik, amelynek kezdete 2017 októberére, a bolgár, a román, a szerb és a görög miniszterelnök várnai találkozójára datálható. A visegradpost.com – élve a lehetőséggel – azonnal Várnai Négyekre (Four of Varna) keresztelte az együttműködést. A pályázatról szóló hírekben pedig már a „balkáni négyek” szókapcsolat szerepel, amely nemcsak a földrajzi kontextust rögzíti, hanem előrevetíti a négy ország további együttműködését, elsősorban a V4-ekéhez hasonló területeken, mint például a gazdasági növekedés, a közös infrastruktúra-fejlesztés, a befektetések ösztönzése, az energiabiztonság, a régió stabilitásának megőrzése és természetesen a jobb európai érdekérvényesítő képesség. Ahogy az egyik miniszterelnök fogalmazott, ez a négy állam kaput nyit az Európai Unió felé, közben pedig falként védi is, utalva itt az EU külső határaira. A balkáni stabilitás kérdése az év első felében lezajlott bolgár EU-elnökség, a görög-macedón névvita, a koszovói-szerb feszültség vagy a Bosznia-Hercegovinában kiéleződő migrációs konfliktusok fényében különösen fontosnak tűnhet.

Találkozó Szalonikiben (Forrás: https://www.balkaneu.com/quadrilateral-summit-of-bulgaria-greece-romania-and-serbia-in-thessaloniki/)

A várnai egyeztetést belgrádi és bukaresti találkozó követte, 2018 júliusában pedig Szalonikiben találkoztak az állami vezetők, a hírek szerint itt fogalmazódott meg először a pályázat ötlete Ciprasz görög miniszterelnök részéről. Bár mind a négy országban kiemelt figyelem övezi a futballt, a sportág nagyon is hasonló problémákkal küzd, a pénzügyi problémáktól a létesítmények és az utánpótlás helyzetén át egészen a korrupciós ügyekig. Nem is beszélve arról, hogy – egy-két kivételtől, fellángolástól, illetve a topcsapatokig eljutó játékosaiktól eltekintve – sem válogatott, sem klubszinten nem tekinthetők az európai futballelit állandó résztvevőinek. De tudjuk, a döntéshozatal szempontjából nézve ez általában nem akadály.

Feladatötletek órai feldolgozáshoz

  1. Melyik érintett országban találkoztak először a „négyek” képviselői?
  2. Milyen közös földrajzi, kulturális és gazdasági vonásokat mutatnak a fenti országok? Milyen téren mutatkoznak jelentős különbségek közöttük? Használjatok atlaszt, weboldalakat és statisztikai adatforrásokat (pl. Indexmundi) is!
  3. Tegyük fel, hogy a pályázatuk sikeres lesz. Milyen típusú fejlesztésekre lesz majd feltétlenül szüksége a négy pályázó országnak?
  4. Az együttműködés még nagyon friss, de könnyen lehet, hogy pár éven belül már külön országcsoportként hivatkozhatunk majd a négy országra. Csoportokban dolgozva tervezzetek logót a „négyek” számára! A logó színeivel, szimbólumaival utaljon az egyes országokra és a közös együttműködésre is!

Források

Reuters, visegradpost.com, greekdiplomaticlife.com, balkaneu.com, nso.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük