Módszertani műhely

A gondolkodási készség fejlesztési lehetőségei földrajzi feladatokkal

VÖRÖS MIKLÓS

földrajz-történelem szakos tanár

 

A modern földrajztanítás során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekeket az élet több területén is használható tudással és képességgel vértezzük fel. Az erre való igény magukban a diákokban és a tanárokban is egyre határozottabban fogalmazódik meg. Az intellektuális kompetencia egy olyan terület, ami a kreatív, a kritikai és a problémamegoldó gondolkodást foglalja magában. A gondolkodás ezen szintjeinek elsajátítása és magabiztos használata elengedhetetlen fontosságú és szükséges előfeltétele az életben való sikeres boldogulásnak. E gondolkodásmód elsajátítását segíti elő az alábbi kis feladattár, amely az intellektuális kompetencia fejlesztési lehetőségeit mutatja be. A feladatok az Európán kívüli kontinensek témaköréhez kapcsolódnak, mivel itt számos lehetőségünk nyílik a gondolkodási képességek fejlesztésére. Az egyéni munkaformára épülő feladatok 10. évfolyamon ajánlottak, elsősorban Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői témakörben.

Rejtély a térképen

A feladat céljai

Tartalmi célja – Érdekes helyismereti információkra tehet szert a diák. Mivel a feladat jellegénél fogva szórakoztató, így könnyen felkeltheti a gyerekek érdeklődését a térképhasználat iránt, illetve segítséget kíván nyújtani abban, hogy megbarátkozzanak annak használatával, elősegítse, hogy saját megfontolásból is szívesen használjanak térképeket.

Fejlesztési célja –  A Google Térkép használatának segítségével hozzájárulni az információhasználati készségek fejlesztéséhez, a rejtvények megoldásával pedig javítani a problémamegoldó képességet és a kreatív gondolkodást.

A feladat leírása

Oldd meg a rejtvényeket a Google Térkép segítségével!

  1. Az északi félgömb 14° szélességén létezik egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget. – Melyik ez a sziget?
  2. A legnagyobb ember a legnagyobb kontinens legnagyobb tavának legnagyobb lagúnájának legnagyobb szigetén él. – Hol lakik a legnagyobb ember?
  3. A Nagy-tavak között keleten fekszik, vize gyorsabb, mint a folyó, mégsem folyik.
  4. Az Atacama-sivatag óriását akkor leled, ha Huarától 15 km-t haladva a 15-ösön egy hegyben keresed! – Mi az óriás neve?
  5. Borneó partjánál fekszik három sziget, / E hármat Sabah városa mellett leled. / A titkot pedig most fejen állva keresd, / Aztán meglásd, rád mosolyog a szerencse! – Melyik ez a három sziget?

Megoldás

  1. Az alkalmazás mindig mutatja a pontos koordinátáit annak a helynek, amelyikre ráközelítünk. Így csupán meg kell keresni megközelítőleges pontossággal a 14° szélességén az Egyenlítőtől északra, és meg kell vizsgálni közelebbről azt a néhány szigetet, melyek e szélességen fekszenek. A Fülöp-szigetek Luzon nevű főszigetének déli részén található a Taal-tó, ami egy kalderát tölt ki. E tóból emelkedik ki a Taal-vulkán, aminek van egy vízzel teli krátere. Ebben helyezkedik el egy aprócska sziget, a Vulcan Point Island (1. ábra).
1. ábra. Vulcan Point Island. Forrás
  1. A legnagyobb kontinens Ázsia, legnagyobb tava a Kaszpi-tenger, annak legnagyobb lagúnája a Garabogazköl Aylagy, aminek a legnagyobb szigete az Ostrov Taraba (2. ábra).
2. ábra. Ostrov Tabara. Forrás
  1. A Niagara-vízesés az Amerikai Egyesült Államokban az Erie-tó és az Ontario-tó között helyezkedik el (3. ábra).
3. ábra. A Niagara-vízesés. Forrás
  1. Chile Huara nevű településén a 15-ös úton 15 km-t haladva észak felé le lehet térni, ahol egy magányos hegy található a sivatagban, melyben egy óriás alakja látható. A neve The Atacama Giant (4. ábra).
4. ábra. The Atacama Giant. Forrás.
  1. Indonézia Borneó nevű szigetének északi részén fekszik Sabah. Tőle nyugatra található három kis sziget, melyeket ha északról dél felé nézünk, egy mosolyt formálnak. A szigetek nevei: Manukan-, Sulug- és Mamutik-sziget (5. ábra).
5. ábra. A Manukan-, a Sulug- és a Mamutik-sziget. Forrás.

Kincskereső

A feladat céljai

Tartalmi célja – A tanulók fogalmi tudásának szélesítse, és érdekes információk birtokába juttatásuk a megoldásig vezető út során.

Fejlesztési célja – A már meglévő vagy szerzett tudás alkalmazási, az információhasználati készség fejlesztése, a kreativitási és a problémamegoldó készség fejlesztése.

A feladat leírása

Az alábbi rövid leírások egy-egy kincs rejtekhelyét jelölik. Fejtsd meg a kincs pontos helyét!

  1. Vigyázó szemedet most egy szigetországra vesd! Mássz az ország legnagyobb tava legnagyobb szigetének csúcsára, s ha 2028. július 22-én fényes nappal borul sötétbe a Nap, áss a talpad alatt!
  2. Héraklész oszlopai között van a titok, mélyen a víz alatt.
  3. A kincsemet Gaia hátán rejtettem el, távolabb a magtól nem is lehetne.
  4. Afrika legnagyobb aranybányavidékén van a kincs. Keresd e gazdag ország enklávéját, majd tarts keletre, a hegyekbe. Leld meg a magas vízzuhatagot, mely mögött eléred a célod.

Megoldások

  1. július 22-én napfogyatkozás lesz Új-Zélandon, ez interneten történő kereséssel, vagy szakkönyv használatával deríthető ki. A szigetország legnagyobb tava a Taupo-tó, legnagyobb szigete pedig a Motutaiko-sziget, melynek csúcsa rejti a kincset.
  2. Héraklész oszlopai a görög mitológiában a Gibraltári-szoros elnevezése, amit interneten vagy lexikonban történő utánanézéssel lehet kideríteni. A kincs tehát a Gibraltári-szoros alján van.
  3. Gaia a görög mitológia szerint a földanya, a Földet jelképezi, melynek a belső magjától legtávolabb eső pontja az Andok legmagasabb csúcsa, a Chimborazo. Ez azért van távolabb a középponttól, mint a Csomolungma csúcsa, a Mount Everest, mert az Egyenlítőnél nagyobb a Föld átmérője. Így annak ellenére van távolabb kb. 2 km-el a Chimborazo a magtól, mint az Everest, hogy utóbbi a tengerszinthez képest, 2,5 km-rel magasabbra nyúlik.
  4. Afrika legnagyobb aranylelőhelyével a Dél-afrikai Köztársaság bír. Az ország enklávéja Lesotho (Szváziföld nem az!), melytől keletre a Sárkány-hegység húzódik. A hegység nagy zuhataga a Tugela-vízesés, amely a második legmagasabb vízesés a Földön.

Utazási tanácsadás

A feladat céljai

Tartalmi célja – Tartalmi tudást adni az Európán kívüli főbb országok alapvető adatairól (lásd 1. táblázat), továbbá lehetőséget biztosítson azok összehasonlítására, a hasonlóságok és az eltérések felfedezésére, átlátására.

Fejlesztési célja – A nagymennyiségű adatban való eligazodás segítése, és kialakítsa a tanulókban azt a képességet, hogy több kritériumnak is megfelelve meg tudják hozni a legideálisabb döntést elemzés és mérlegelés útján. A feladat hatékonyan hozzájárul a problémamegoldó képesség javításához és a matematikai kompetencia fejlesztéséhez is.

A feladat leírása

Utazási tanácsadóként dolgozol egy cégnél. Az emberek hozzád fordulnak segítségért, hogy az igényeiknek legmegfelelőbb helyre juthassanak el. Feladatod kiválasztani az utasok számára legideálisabb célországot a felsoroltak közül a táblázat adatai segítségével (1. táblázat).

1_tablazat

  1. Egy magyar orvosokból álló csapat elhatározza, hogy egy hónapos külföldi expedícióra indulnak, és a szegény körülmények között élő emberek körében nyújtanak egészségügyi szolgálatot. Úgy döntenek, hogy abba az országba mennek, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó GNI. Azonban állami támogatást csak akkor kapnak, ha az adott országban 70 év alatt van a várható átlagos élettartam. Az anyagi támogatás pedig nélkülözhetetlen számukra. Melyik országba vegyék a csoportos repülőjegyet?
  2. Magyarországról szeretne repülőjegyet vásárolni egy rabbi, ahol a legnagyobb vele azonos vallású közösség él. Hová utazzon?
  3. Egy nyugdíjas házaspár úgy dönt, időskori éveiket Amerikában szeretnék tölteni. Nyugodt, zavartalan környéket keresnek, olyan országot, ahol a népsűrűség nem haladja meg az 50 fő/km2-t, hogy könnyedén találjanak egy csendes vidéket. Mivel életük hátralevő részét már ebben az országban szeretnék leélni, ezért előnyben részesítik azt a helyet, ahol magasabb az átlagéletkor. Melyik ez az ország?
  4. Egy jezsuita misszionárius hittérítő útra indul. A hatékony munka érdekében olyan országot keres, ahol a katolikusok aránya nem éri el a 10%-ot. Hogy saját vallását közben megfelelő módon tudja gyakorolni, ezért szüksége lesz az adott országban templomra is, így csak olyan helyre megy, ahol a keresztény populáció eléri a 3 000 000 főt. A pap úgy látja, hogy olyan országban tudna hatékonyan tevékenykedni, ahol az iszlám még kevésbé hódított teret. Melyik ez az ország?
  5. Egy szerény keresettel bíró magyar férfinak kedve támad világot látni. Ha tehetné, be is járná a világot, ám ennek komoly anyagi akadályai vannak, ezért úgy dönt, nem utazik 6000 km-nél messzebb (légvonalban). Mivel szeretné pénztárcáját megkímélni, ezért azt az országot választaná, amelyikben kevesebbet keresnek az emberek, abban a reményben, hogy ott gazdaságosabban jön ki anyagilag. Melyik ország számára az ideális választás?
  6. Egy zsémbes, összeférhetetlen ember szeretné elhagyni az országot, ám maga sem tudja, hová kérje a repülőjegyet. Iskoláskorában több európai nyelvet is próbált elsajátítani nem sok sikerrel, ezért elhatározta, hogy semmilyen újlatin nyelvet nem szeretne hallani többé, így nem megy olyan országba, ahol az a hivatalos nyelv. Mivel a volt felesége, akitől elvált, mélyen vallásos volt, ezért nem utazik olyan országba, ahol a népesség legkevesebb 90%-a egyetlen vallás híve. A fennmaradó országok közül olyan szempontok szerint fog választani, hogy minél alacsonyabb legyen a népsűrűség, mivel nem kedveli az embereket, magas legyen az átlagéletkor, mert sokáig szeretne élni és magas legyen a GNI/fő, mert sokat is szeretne keresni. A kiemelt szempontok azonos súllyal nyomnak a latba. Melyik számára a legideálisabb választás?

Megoldás

  1. Az átlagéletkor 3 országban van 70 év alatt: Dél-afrikai Köztársaság, India, Thaiföld. Az egy főre jutó GNI-t, úgy tudjuk ezeknél kiszámítani, hogy a megadott GNI-t elosztjuk a szintén megadott népességszámmal. Így megkapjuk, hogy az egy főre jutó GNI Dél-Afrika esetében 6100 USD, Indiában 1340 USD, Thaiföldön pedig 4210 USD. A legalacsonyabb Indiáé, így oda szól a jegyük.
  2. Izraelita vallású nagyobb közösség Izraelen kívül az USÁ-ban él. A táblázat alapján százalékszámítással állapítható meg, hogy melyikben hány fő él. Izrael 7 600 000 fős lakosságának a 76%-a zsidó, azaz kb. 5 776 000. Az USA 313 000 000 fős népességének az 1,7%-a izraelita, ami kb. 5 334 600 főt tesz ki. A rabbinak tehát Izraelbe kell mennie.
  3. Három amerikai ország jöhet számításba: Brazília, Mexikó, USA. Ezek népsűrűsége kiszámítható: 24,2 fő/km2; 58,5 fő/km2; 31,9 fő/km2. Mexikóé túl magas, a várható átlagos élettartam pedig Brazília és USA közül az utóbbiban a magasabb, így ez a megoldás.
  4. Azok az országok, ahol a katolikusok aránya nem éri el a 10%-ot, de meghaladja számuk a 3 000 000 főt, azok Dél-afrikai Köztársaság és India. Ez hol egyszerű leolvasással, hol pedig százalékszámítással megállapítható. Mivel Indiában a muszlimok arányszáma és a népességszám is nagyobb, így számítás nélkül is kijelenthető, hogy a pap célországa a Dél-afrikai Köztársaság.
  5. A megoldáshoz szükség van atlaszra és körzőre, utóbbira fel kell venni a méretarány segítségével a helyes mértéket. Ha Magyarország helyére szúrjuk az eszközt és körívezünk vele, láthatjuk, hogy Izrael, Szaúd-Arábia és Törökország esik a körön belül. Az egy főre jutó kereset újfent az adott ország népességszámát a GNI számával történő elosztással kapjuk, ami 27 340 USD, 17 200 USD, 9500 USD. A legalacsonyabb tehát Törökországé, ide érdemes elutaznia az embernek.
  6. Az újlatin nyelvű országok, vagyis ahol hivatalos az angol, spanyol vagy a portugál, azaz Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, India, Mexikó, USA kiesnek. Ugyancsak nem vehetjük számításba azokat az országokat, ahol valamelyik vallás hívei eléri a népesség 90%-át. Ezek Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország. A maradék Izrael, Japán és Kína. A népsűrűség, a GNI/fő és az átlagéletkor ezekben az országokban a következő: Izrael: 365,5 fő/km2, 27 340 GNI/fő, 82 év. Japán: 337 fő/km2, 42 150 GNI/fő, 83 év. Kína 140 fő/km2, 4260 GNI/fő, 75 év. Mivel e szempontok azonos prioritásúak, és Japán két szempont szerint is a legideálisabb választás (GNI/fő, élettartam), így Japán a legideálisabb választás az utazásra.

Mértékváltó

A feladat céljai

Tartalmi célok – Használható tudást biztosítása a diákoknak a földrajzhoz kötődő mértékegységekkel kapcsolatban. A táblázatban (lásd 2. táblázat) olyan mértékegységek kerülnek elő, amelyekkel jó eséllyel már találkoztak vagy hallottak róluk, mivel azonban a közbeszéd nem, vagy csak ritkán használja őket, így valószínűleg nem ismerik nagyságrendjüket, alkalmazási lehetőségeiket. E hiány pótlását szolgálja az alábbi feladat.

Fejlesztési célok – A földrajzban ritkábban alkalmazott mértékegységek használati képességének fejlesztése, a matematikai kompetencia számítások és átváltások révén történő fejlesztése, valamint a természettudományos kompetencia fejlesztése.

A feladat leírása

A legtöbb bizonyított olajkészlettel rendelkező ország jelenleg Venezuela, ahol az aktuális mérések szerint 298 milliárd hordó kitermelhető kőolaj található. Emellett Venezuela az egyik legnagyobb kőolajexportőr is a világon.

Oldd meg a megadott mértékegységek segítségével a feladatokat (2. táblázat)!

2. táblázat. Mértékegységek (forrás: Miehle J. – Szalamonidesz S. – Szigeti B.: Földrajzi Világatlasz. Cartographia Kft. Budapest, 2012)
  • a) Hány km3 lehet a térfogata ennek a kőolajkészletnek?
  • b) Hány gallont tesz ki ez a mennyiség billióra kerekítve?
  • c) Véleményed szerint milyen hatással lenne a környezetre, ha ezt a mennyiségű kőolajat néhány évtizeden belül felhasználnák?

Egy Caracasból útnak induló olajszállító hajó hossza 320 méter, rakománya 200 millió liter.

  • d) Hány fonál a hajó hossza (egész számra kerekítve) és ez hány rőfnek felel meg? (A maradékot fejezd ki lábban és hüvelykben!)
  • e) Mekkora a rakomány súlya tonnában kifejezve, és ez egész számra kerekítve hány millió fontnak felel meg, ha a kőolaj átlagos sűrűsége 0,88 g/cm3?
  • f) Hány hordó kőolaj van a hajón?
  • g) Milyen veszélyekkel járhat a tengeri úton történő olajszállítás?

Az olajszállítónak egy pontosan 3000 km-es utat kell megtennie, hogy eljusson az USA mexikói-öböli célállomására.

  • h) Hány tengeri mérföldre van a hajó végállomása (egész számra kerekítve)?
  • i) Átlagosan hány csomóval halad a szállítóhajó, ha 5 teljes nap elteltével érkezik meg? Ez hány km/h-s átlagsebességet jelent?

 

Megoldások

a)

  • 298 000 000 000 (hordó) X 158,99 (liter) = 47 379 020 000 000 (liter)
  • 47 379 020 000 000 liter vagy dm3 = 47 379 020 000 m3 = 47 379 020 km3
  • Vagyis 47 379 020 km3 a térfogata Venezuela feltételezett olajkészletének.

b)

  • 47 379 020 000 000 (liter) / 3,7854 = 12 516 251 915 253,34 ~ 13 billió
  • Tehát kb. 13 billió gallon kőolajat tesz ki ez a mennyiség.

c) Hatalmas környezetszennyezéssel járna. Megnőne a levegő szennyezettsége, erősödne az üvegházhatás, fokozódna a globális klímaváltozás, élőlények pusztulnának el, csökkenne a biodiverzitás, leromlana az emberiség egészségügyi állapota.

d)

  • 320 (m) / 1,829 (m) = 174,96 ~ 175 (fonál)
  • 91,44 cm = 0,9144 m
  • 320 (m) / 0,9144 (m) = 349,956 (rőf) = 349 rőf, 2,869 láb = 349 rőf, 2 láb, 10,425 hüvelyk
  • Azaz a hajó hossza 175 fonál, másképpen kifejezve 349 rőf, 2 láb és 10,425 hüvelyk.

e)

  • g/cm3 = kg/dm3 = kg/l
  • 200 000 000 (l) X 0,88 (kg/l) = 176 000 000 (kg) = 176 000 (t)
  • 176 000 000 kg = 176 000 000 000 g / 453,592 = 388 013 897,95 font
  • Tehát a rakomány súlya 176 000 tonna, ami 388 millió fontnak felel meg.

f)

  • 200 000 000 (l) / 158,99 = 1 257 940,75 ~ 1 257 941
  • Vagyis 1 257 941 hordó van a szállítón.

g) Környezeti katasztrófa veszélyét hordozza magában, ha ekkora mennyiségű kőolajrakomány a tengerbe jut, óriási pusztítást tud okozni az élővilágban.

h)

  • 3000 km = 3 000 000 m
  • 3 000 000 (m) / 1853,184 = 1618,835 ~ 1619
  • Azaz 1619 tengeri mérföldre található a célállomás.

i)

  • v = s / t
  • s = 1619 (tengeri mérföld)
  • t = 5 nap = 120 h
  • 1619, 835 (tengeri mérföld) / 120 (h) = 13,49 ~ 13,5 (csomó)
  • 3000 (km) / 120 (h) = 25 (km/h)
  • Tehát átlagosan 13,5 csomóval halad az olajszállító hajó, ami 25 km/h-s átlagsebességet jelent.

Lítium-háromszög

A feladat céljai

Tartalmi célok – Tartalmi célkitűzése, hogy a diákok az újonnan értékessé vált természeti erőforrással, a lítiummal kapcsolatban tegyenek szert minél több tudásra, ezáltal jóval többet fognak tudni az általuk vagy mások által használt informatikai vagy gépi eszközökről. Az idézett tartalmi ismereteket nyújt a lítium kitermeléséről és annak felhasználásáról.

Fejlesztési célok – A földrajzi-környezeti információk használati készségének fejlesztése, a folyamatokban történő gondolkodás segítése, az írott szöveg képekkel való párosítási készségének fejlesztése.

A feladat leírása

„A dél-amerikai „lítium-háromszög” országai lehetnek a jövő energia-nagyhatalmai, olyan gazdagodásra számíthatnak, mint az Perzsa-öböl országai. A lítium a periódusos rendszer harmadik eleme, a legkönnyebb fém. Chile Argentínával és Bolíviával alkotja az úgynevezett lítium-háromszöget – ebben a térségben található ugyanis a világ ismert tartalékainak 85 százaléka. A lítiumot sci-fibe illő dél-amerikai helyszíneken bányászat útján vagy sós tavakból nyerik ki. A világon a legtöbb lítiumot Chilében, az ország északi részén fekvő Atacama-sivatagban, a föld egyik legszárazabb vidékén termelik ki. A sivatagot a nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Egyes helyeken 5-20 évente esik 1 milliméter csapadék, a fennsíknak emiatt nincs vízelvezetése, és a talajvíz hosszan megmarad. A magas ásványianyag-tartalmú sós talajvizet lepárló tavakba pumpálják. A lepárlások eredménye a kellő koncentrátumú lítium-karbonát. Az elektromos autók elterjedése miatt a lítium iránti kereslet robbanásszerűen nőhet a jövőben, ezek az akkumulátorok ugyanis jelenleg 4-7 kg lítiummal működnek, sokszorosával egy mobiltelefon vagy laptop igényének. A lítium kitermelése a föld egyik legérintetlenebb régiójában folyik. A növekvő kitermelés egyre erősebben terheli az itt található ökológiai rendszereket. Az elpárologtatott talajvíz pótlására egyik kitermelő sem tesz kísérletet, felborítva ezzel a terület működési egyensúlyát.” (forrás: http://index.hu/nagykep/2013/04/14/litium_a_jovo_olaja/, utolsó letöltés: 2017.10.15.)

Párosítsd a képeket a szövegekkel, majd készíts folyamatábrát!

  • a) Talajvíz kiszivattyúzása
  • b) Talajvíz eltűnése, egyensúly megbomlása
  • c) A lítium lelőhelyeinek meghatározása, terület megjelölése
  • d) Akkumulátoros elektronikai eszközök megjelenése
  • e) Egy konkrét lítiumban gazdag sósivatag kiválasztása
  • f) Lítium-ion akkumulátorok gyártása üzemekben
  • g) Sós talajvíz feldolgozása óriási lepárlómezőkön

 

  1. táblázat. A lítium

4. táblázat. Páralkotás
6. ábra. A folyamatábra váza
7. ábra. A folyamatábra megoldása

Ok és okozat

A feladat céljai

Tartalmi célok – A diákok képesek legyenek ok-okozati összefüggések mentén meglátni, mely ország milyen erős lehet a különböző gazdaságföldrajzi szempontok szerint. A feladat szintetizálja a korábban megszerzett földrajzi ismereteket a tananyag ide kapcsolódó új ismereteivel.

Fejlesztési célok – Az összefüggésekben való gondolkodás elősegítése, valamint az információhasználat, a logikai és kritikai gondolkodás fejlesztése.

A feladat leírása

Az atlaszodban található térképek segítségével következtess a Föld különböző természetföldrajzi sajátosságaiból arra, hogy a felsorolt országok közül melyik állhat legelőrébb az adott rangsorban! Húzd alá a helyes országot!

  • a) Rizstermelés: Argentína, Banglades, Ausztrália, Niger, Oroszország
  • b) Kávétermelés: Japán, Egyiptom, Paraguay, Brazília, Kanada
  • c) Szőlőtermelés: Chile, Koreai Köztársaság, Elefántcsontpart, Kanada, Mexikó
  • d) Banántermelés: Új-Zéland, Dél-afrikai Köztársaság, Irán, Kuba, Ecuador
  • e) Természetes gumitermelés (kaucsukfából): Japán, Indonézia, Chile, Csád, USA
  • f) Teveállomány: Oroszország, Mexikó, Szomália, Izrael, Kongói Demokratikus Köztársaság
  • g) Lóállomány: Egyiptom, Uruguay, Indonézia, Ausztrália, Mongólia
  • h) Kőolajexportőrök: Nigéria, Kína, India, Brazília, Törökország
  • i) Kőolajimportőrök: Szaúd-Arábia, Japán, Venezuela, Kolumbia, Algéria
  • j) Vízerőmű-kapacitás: Mexikó, Ausztrália, Etiópia, Argentína, Kanada
  • k) Hőerőmű-kapacitás: Kína, Brazília, Peru, Szudán, Ausztrália
  • l) Tengervíz-sótalanítás: USA, Kína, Japán, Dél-Afrikai Köztársaság, Arab Emírségek
  • m) Papírtermelés: Törökország, Kanada, Mongólia, Mali, India
  • n) Halászat: Kazahsztán, Elefántcsontpart, Uruguay, Chile, Kenya
  • o) Hajógyártás (regisztertonna): Új-Zéland, Zöld-foki Köztársaság, Fidzsi-szigetek, Srí Lanka, Tajvan
  • p) Közutak sűrűsége: Nepál, USA, Japán, Vietnam, Kína
  • q) Idegenforgalmi bevételek: Brazília, Oroszország, India, USA, Kína

Megoldások

a) Banglades, b) Brazília, c) Chile, d) Ecuador, e) Indonézia, f) Szomália, g) Mongólia, h) Nigéria, i) Japán, j) Kanada, k) Kína, l) Arab Emírségek, m) Kanada, n) Chile, o) Tajvan, p) Japán, q) USA

Sorakozó!

A feladat céljai

Tartalmi célok – A különböző kontinensek, országok és városok közötti különbségek tudatosítása, az ezekre történő rávilágítás.

Fejlesztési célok – A feladatok elvonatkozatott gondolkodást kívánnak, logikai gondolatmenettel és kritikai szemlélettel. Bizonyos pontoknál összetett szempontok szerint kell döntést hozni. A megoldásokra a már meglévő tudásunk felhasználásával, logikai következtetések útján juthatunk el. A fejlesztési cél tehát e gondolkodási módok gyakorlása.

A feladat leírása

Tedd sorrendbe az alábbi földrajzi egységeket a megadott szempontok alapján úgy, hogy a megoldásig logikus megfontolás útján juss el, mindenféle segédeszköz használata nélkül!

1) Állítsd sorrendbe a földrészeket a megadott szempontok alapján!

  • Népesség (növekvő): Dél-Amerika, Óceánia, Ázsia, Afrika
  • Népsűrűség (csökkenő): Antarktisz, Észak-Amerika, Európa, Ausztrália
  • Országok száma (csökkenő): Európa, Közép-Amerika, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika
  • Időzónák száma szigetek nélkül (csökkenő): Afrika, Észak-Amerika, Ausztrália, Ázsia
  • Édesvízkészlet (növekvő): Ausztrália, Afrika, Ázsia, Dél-Amerika

2) Állítsd sorrendbe az alábbi országokat a megadott szempontok alapján!

  • Népsűrűség (növekvő): Oroszország, Japán, Törökország, Tajvan, Brazília
  • Népsűrűség (csökkenő): Ausztrália, Ecuador, Koreai Köztársaság, Új-Zéland,
  • Városi lakosság aránya (növekvő): Egyiptom, Szingapúr, Mexikó, Niger
  • Születéskor várható élettartam (növekvő): Chile, Közép-afrikai Köztársaság, Japán, India
  • Népességnövekedési ráta (csökkenő): Kanada, Szíria, Brazília, Uganda
  • GDP/fő (növekvő): Vietnam, Madagaszkár, Venezuela, USA, Koreai Köztársaság
  • GDP/fő (csökkenő): Pakisztán, Egyesült Arab Emírségek, Kongói Demokratikus Köztársaság, Peru
  • CO2-kibocsátás (csökkenő): Csád, Oroszország, Kína, Ausztrália, Új-Zéland

3) Állítsd sorrendbe a következő városokat az alábbi szempontok alapján!

  • Népesség (növekvő): Jeruzsálem, Sanghaj, Sydney, Isztambul
  • Népesség agglomerációval együtt (csökkenő): Kalkutta, Ankara, Tokió, Atlanta
  • Évi csapadékmennyiség (csökkenő): Bangkok, Szingapúr, Bagdad, Peking
  • Évi csapadékmennyiség (növekvő): Kairó, Los Angeles, Brazíliaváros, Isztambul
  • Évi átlaghőmérséklet (csökkenő): Novoszibirszk, Jeruzsálem, Phenjan, Bangkok
  • Évi napsütéses órák száma (növekvő): Tunisz, Las Vegas, Nuuk (Grönland), Buenos Aires

Megoldások

1) 

  • Óceánia, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia
  • Európa, Észak-Amerika, Ausztrália, Antarktisz
  • Afrika, Európa, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Észak-Amerika
  • Ázsia, Észak-Amerika, Afrika, Ausztrália
  • Ausztrália, Afrika, Dél-Amerika, Ázsia

2) 

  • Oroszország, Brazília, Törökország, Japán, Tajvan
  • Koreai Köztársaság, Ecuador, Új-Zéland, Ausztrália
  • Niger, Egyiptom, Mexikó, Szingapúr
  • Közép-afrikai Köztársaság, India, Chile, Japán
  • Uganda, Szíria, Brazília, Kanada
  • Madagaszkár, Vietnam, Venezuela, Koreai Köztársaság, USA
  • Egyesült Arab Emírségek, Peru, Pakisztán, Kongói Demokratikus Köztársaság
  • Kína, Oroszország, Ausztrália, Új-Zéland, Csád

3) 

  • Jeruzsálem, Sydney, Isztambul, Sanghaj
  • Tokió, Kalkutta, Ankara, Atlanta
  • Szingapúr, Bangkok, Peking, Bagdad
  • Kairó, Los Angeles, Isztambul, Brazíliaváros
  • Bangkok, Jeruzsálem, Phenjan, Novoszibirszk
  • Nuuk (Grönland), Buenos Aires, Tunisz, Las Vegas

Várostájoló

A feladat céljai

Tartalmi célok – A topográfiai tudás megszilárdítása és bővítése.

Fejlesztési célok – A térben történő gondolkodás készségének a fejlesztése.

A feladat leírása

Helyezd el térben a következő városokat a képzeleted segítségével térkép vagy más segédeszköz használata nélkül, és válaszolj a feltett kérdésekre!

1) Húzd alá a kakukktojást a megadott szempontok alapján!

  • Félgömb: Abuja, Újdelhi, Lima, Caracas, Panama
  • Sziget: Havanna, Dzsakarta, Wellington, Szingapúr, Kuala Lumpur
  • Félsziget: Szöul, Dallas, Miami, Bombay, Phenjan
  • Időzóna: Fokváros, Johannesburg, Isztambul, Teherán, Kairó
  • Időzóna: Rio de Janeiro, Ottawa, New York, Washington, Lima
  • Időzóna: Peking, Ulánbátor, Sanghaj, Sydney, Dzsakarta
  • Szeizmikus aktivitás: Tokió, Los Angeles, San Francisco, Rio de Janeiro
  • Szeizmikus aktivitás: Perth, Fokváros, Luanda, Dzsakarta, Washington
  • Nílus: Asszuán, Tripoli, Kairó, Alexandria
  • Nagy-Vízválasztó-hegység: Perth, Sydney, Canberra, Brisbane, Melbourne
  • Arab-félsziget: Rijád, Teherán, Abu-Dzabi, Mekka

2) Állítsd sorrendbe a következő városokat az alábbi szempontok alapján!

  • Egyenlítőtől való távolság (növekvő): Brazíliaváros, Peking, Ulánbátor, Kairó, Quito
  • Egyenlítőtől való távolság (csökkenő): Szingapúr, Ottawa, Bangkok, Fokváros
  • Greenwichi meridiántól való távolság (növekvő): Johannesburg, Caracas, Bagdad, Sydney, Chicago
  • Greenwichi meridiántól való távolság (csökkenő): Abuja, Houston, Wellington, Teherán, Pretoria
  • Tengerszint feletti magasság (csökkenő): Mexikóváros, La Paz, Tel Aviv-Jaffa, Atlanta
  • Óceántól való távolság (növekvő): Jekatyerinburg, São Paulo, Újdelhi, Peking
  • Szárazföldi államhatártól való távolság (csökkenő): Brazíliaváros, Kairó, Cseljabinszk, Szingapúr, Szöul

3) Karikázd be a helyes választ!

Az Egyenlítő és a Ráktérítő között helyezkedik el.

  • Pretoria, Brazíliaváros, Mexikóváros, New Orleans, Bagdad

A Nagy-tavak partján fekszik.

  • Chicago, Montréal, Ottawa, Atlanta

Folyó szeli át.

  • Rijád, Kairó, New Orleans, Montréal

Nem a Közel-Keleten található.

  • Ammán, Damaszkusz, Dubaj, Ürümcsi

Az USA városa

  • Québec, Winnipeg, Seattle, Vancouver, Toronto

Megoldások

1) 

  • a) Lima,
  • b) Kuala Lumpur,
  • c) Dallas,
  • d) Teherán,
  • e) Rio de Janeiro,
  • f) Sydney,
  • g) Rio de Janeiro,
  • h) Dzsakarta,
  • i) Tripoli,
  • j) Perth,
  • k) Teherán

2) 

  • Quito, Brazíliaváros, Kairó, Peking, Ulánbátor
  • Ottawa, Fokváros, Bangkok, Szingapúr
  • Johannesburg, Bagdad, Caracas, Chicago, Sydney
  • Wellington, Houston, Teherán, Pretoria, Abuja
  • La Paz, Mexikóváros, Atlanta, Tel Aviv-Jaffa
  • São Paulo, Peking, Újdelhi, Jekatyerinburg
  • Cseljabinszk, Brazíliaváros, Kairó, Szöul, Szingapúr

3) 

  • Az Egyenlítő és a Ráktérítő között helyezkedik el. Mexikóváros
  • A Nagy-tavak partján fekszik. Chicago
  • Folyó szeli át. Rijád
  • Nem a Közel-Keleten található. Ürümcsi
  • Az USA városa. Seattle

Reláció

A feladat céljai

Tartalmi célok – A természetföldrajzi és topográfiai egységekkel kapcsolatos ismeretek bővítése.

Fejlesztési célok – A térbeni érzékelés készségének kialakítása, valamint a kritikai gondolkodás készségének fejlesztése.

A feladat leírása

Tégy relációs- vagy egyenlőségjelet a természetföldrajzi egységek, fogalmak közé! (</=/>)

A válaszokat segédeszköz használata nélkül add meg!

Megoldások

Találós kérdések

A feladat céljai

Tartalmi célok – A fontosabb topográfiai egységek ismeretének elmélyítése, az élményszerű tanulás.

Fejlesztési célok – A kreatív és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

A feladat leírása

Fejtsd meg a találós kérdéseket!

  • a) Színe, mint a salak, de nem szilárd, / Sivatagok között hosszan képez határt.
  • b) Ragadozó állat, mely ha éhes, ugrik, / A Közel-Keleten viszont csak folyik.
  • c) Két földrész között tengerszoros, / Régi neve Hellészpontosz.
  • d) Észak-Amerika ennek a tájnak a helye, / Másutt sztyepp vagy pampa az efféle tájnak neve.
  • e) Óriási hegyég, szomszédjai tengerek, / Közülük az egyik mégis inkább tó lehet.
  • f) Szigetország a Föld túlsó felén, / A Tűzgyűrű végén keresd meg a helyét!
  • g) Átjáró az óceánok és akadály a kontinensek között, / Megtalálod a kilencedik és tizedik szélességi fok között.
  • h) A legforróbb kontinens legmagasabb pontja, / Tetejének lassan elolvad a hója.

 

Megoldások

a) Vörös-tenger, b) Tigris, c) Dardanellák, d) Préri, e) Kaukázus, f) Új-Zéland, g) Panama-csatorna, h) Kilimandzsáró

 

Jegyzetek

A tanulmány tanári szakdolgozat részlete, ami az ELTE TTK-n készült 2017-ben (témavezető: dr. Makádi Mariann).

További források:

http://m.portfolio.hu/gazdasag/energia/10-orszag-mely-valosaggal-uszik-az-olajban.218281.html (utolsó letöltés: 2017-10-01)

http://index.hu/nagykep/2013/04/14/litium_a_jovo_olaja/ (utolsó letöltés: 2017-10-15)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük