Kaleidoszkóp

Hogyan határozzák meg a futóáramlások egy kisebb térség időjárását?

Az elmúlt hetek hurrikánjai hatalmas pusztítást hagytak maguk után a Mexikói-öböl térségében, így nem csoda, ha az érdeklődés középpontjába kerültek.

A szakemberek szerint az Amerikai Egyesült Államok partjától alig 200 km-rel kelete örvénylő Maria és tőle keletre Lee nevű kistestvére – ha csak közvetve is – hatással lesz térségünk időjárására. Előfordul, hogy egy hurrikán bekerülve a nyugati szelek övezetébe, akár Európa partjaihoz is eljut, és jóval szelídebb formában, de még így is heves vihart okoz. Még gyakoribb, hogy a hurrikán által a légkörbe juttatott rendkívül meleg és nedves levegő járul hozzá a mérsékelt övezeti ciklonok fejlődéséhez. A különböző hőmérsékletű légtömegek, valamint a ciklonális és anticiklonális területek közötti globális kiegyenlítő mozgások eredményeként futóáramlások alakulnak ki. A planetáris hullámok (más néven légköri Rossby-hullámok) a sarki hideg és a mérsékelt övezeti meleg levegő közötti légtömeghatáron, örvénylő futóáramlásként jönnek létre a troposzférában.

A planetáris hullámok helyi szinten nagymértékben meghatározzák egy-egy kisebb térség időjárását. Ez történt 2013. május 30. és június 3. között, amikor nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna bajorországi vízgyűjtőin, aminek következtében a Duna felső szakaszán régóta nem tapasztalt áradás kezdődött. A Duna Budapestnél 891 cm-rel tetőzött június 9-én. Ez a vízmagasság 31 cm-el volt magasabb az eddigi legnagyobb vízállásnál. Ebben a cikkben a kialakult rendkívüli árvíz időjárási hátterét mutatjuk be.

A Duna a budapesti Vigadó térnél a 2013. évi árvíz idején. Forrás.

Az árvíz időjárási háttere

2013. május végén Közép- és Nyugat-Európa fölött már több hete egy alacsony nyomású, hideg léghullám tartózkodott, ami két hét alatt alig mozdult. A léghullám egyike volt a Földet körülvevő áramlási rendszernek (2. ábra).

Az alacsony nyomású teknő folyamatosan Közép-Európa fölött tartózkodott. Forrás: OMSZ

A lassan mozgó léghullámokban hosszabb ideig maradnak fenn a csapadékos időjárást okozó ciklonok. A dunai árvizet közvetlenül kiváltó ciklon egy ilyen, heteken keresztül fennmaradó és nem mozduló léghullám alacsony nyomású részén alakult ki. A ciklon középpontja május 31-én Csehország fölött helyezkedett el, a keleti oldalán meleg levegő áramlott Oroszország, a Baltikum és Skandinávia fölé, ahol szokatlanul meleg nyári időjárást okozott. A ciklon hátoldalán a hűvös légtömeg francia, német, valamint az alpi területeken okozott szokatlan hideget (3. ábra).

A Közép-Európa fölött tartózkodó ciklon keleti oldalán meleg levegő áramlott a Baltikum és Skandinávia fölé, míg a nyugati részén szokatlanul hideg levegő árasztotta el az Alpok és Nyugat-Európa térségét 2013. május 31. 14 órakor. Forrás: OMSZ

A nagy magasságokban (9 000–10 000 m) kanyargó futóáramlások szerkezetét is meghatározta a hosszú ideje mozgó ciklon, az egyik ág éppen a Kárpát-medence fölött egy éles fordulatot téve körbefogta a térséget. Az összeáramló levegő meglehetősen sok nedvességet halmozott fel elsősorban a Földközi-tenger medencéjében. Újabb és újabb légörvények alakultak ki, amik nem tudtak elmozdulni így a szokásos hidegfronti és melegfronti szerkezet helyett spirál alakban csavarodó karokba koncentrálódott a nedvesség.

A június 1-jén kezdődő rendkívül intenzív csapadékhullást az váltotta ki, hogy az Atlanti-óceán felől megerősödő anticiklon deformálta a ciklon nyugati oldalát, és a nagy nedvességtartalmú spirális karok a ciklon északnyugati oldalán összetorlódtak, déli irányba fordultak ahol az Alpok hegyvonulatai valósággal kirázták belőlük a nedvességet (4. ábra). A csapadékos időszaknak a ciklon lassú északkeletre mozdulása vetett véget.

A relatív nedvesség eloszlása 2013. május 31. 2.00 órakor (0 UTC). (A nyilak a nedves szállítószalagok helyzetét mutatják (700 hPa magasság, relatív nedvesség és szél viszonyai). Forrás: OMSZ

Tanításhoz ajánljuk

Milyen légköri folyamatok álltak hazánk egyik emlékezetes időjárási eseményeinek hátterében? Értelmezd a folyamatot a leírás és a térképek elemzése alapján!

  1. Mi volt a szerepük a futóáramlásoknak a rendkívüli időjárás kialakulásában?
  2. Miért segítette az anticiklon a tartós esőzés kialakulását?
  3. Járj utána, hogyan védekeztek az árvíz ellen!
  4. Hol okozott károkat az árvíz, és hol tudták megakadályozni a pusztítását?

 

Szerző:

ARDAY ISTVÁN

szerkesztő, EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük